Szögedi török főz-örökség – szakdolgozat-vázlat

Oszmán török (nyelvi) örökség a szögedi étökművészetben

Szögedi török rögök
 Eredetileg belső zenével tévetegen : Törög rögök
vagy
Török (szó)rögök Szögedön azaz a Szögedi Nagytájon

szakdolgozat-tervezet
(erőssen munkaközi változat)

Talán inkább …

Török(ös) Főz-Örökség
A Szögedi Szótár fényében

Szögedi Török Konyha-nyelv
Tájszótárunk emléközetében

Török viszonyokra / kapcsolatokra utaló szóelemek a nagy-szögedi konyha(kert) tájnyelvében

Alszögedi Szabó mög törökverő Nyáry őseim nemös emléközetének

Készítette (gyomlálta-szóretölte-kifőzte-sütötte-rántotta-tálalta) : Dr. Szabó László,
szóretölte : szüretölte (tudatalatti elszólással-elírással)

Keleti nyelvek és kultúrák – Altajisztika BA
Neptun-kód: OIKCIF

Témavezető : Prof. Dr. Papp Sándor és Dr. Sinkovits Balázs

Tervezett szócikk történet minta : Róna-Tas András : West Old Turkic …

Tartalomjegyzék

– Bevezetés – Kutatásom története

– Türök- (közhülyén türk) -Magyar (nyelvi) érintkezésök

– A török Szögedön

– A Szögedi Tájszóllás

– Török rokonkörű szavak szögedi konyha-szókincsünkben

– (meg)termelés, földolgozás,

– Edényök mög eszközök,

– Sütés-főzés,

– Ételök

– Forrásolás

Kutatástörténetem – Kutatásom története

A magyar nyelv és ezen belül is a szögedi nyelvjárás török(ös) elemei kora gyermekkoromtól igen élénken foglalkoztattak. Nem kifejezetten a török megszállás (kora) érdekelt, hanem inkább a korábbi érintkezések, avagy a törökös rokonság öröksége. Személyes érintettségemet családi hagyomány is támogatja, mi szerint apai ágon – a szögedi ágamon – török ősöm (őseim) is van(nak). Ennek a pontos földerítése ma már szinte lehetetlen, mivel egy örökösödés során Nyáry János dédnagybátyám örökségének tűzre vetésével az igen alaposan kidolgozott Nyáry-családfámat is sikerült elveszejteni.

A török nyelvvel – azazhogy a török alapjaival – bár viszonylag korán, az orosz után csak második idegen nyelvként sikerült ismerkednem a szegedi JATE Altajisztika szakán 13 évesen. Torma József tanár úr különös hangsúlyt fektetett a magyar-rokon, azaz a magyar-török hason-szavak kiemelésére, ill. minden a törökben idegen szó más nyelvi kapcsolatára is. A szóeredet-fejtés, hellénkedőn szólva az etümologizálás a vérében volt. Korai bevésődésként mondhatom, azóta nekem is a zsigereimben van a magyar szókincsemben a török (meg más) elemek kurkászása-keresése.

Nyelvi érdeklődésem igen sokrétű. Tájnyelvi kutatásokkal több, mint 3 évtizede foglalkozom. Bő harmad százada kezdtem ismerkedni meg Bálint Sándor Szegedi Szótárának hatalmas anyagával. Ez utóbbi negyedszázad e szótár újraírására is adott időt. Jelenleg munkaközi változatban csiszolódik a Szögedi Szótár című vállalkozásom, amelynek révén annak a 450. oldalán is már túl vagyok. Ebben újra elemzem és értelmezem a Szögedi Nagytáj egész (alap)szókincsét, amely nekem is ős-apanyelvem. İllőbben talán „atyanyelvem” (Sz.). Ennek kapcsán lelek rendre újabb meg újabb (nyelvi) kincseket. Egészen elemi török rögöket (is) szögedi nyelvemben. Ez a helynevekre és azokon túl az Élet csaknem minden területére kiterjedő szó-kincs képezi (jelen) kutatásom gerincét (is). Bálint Sándor 1957-es tájszótárában a saját korában már kihalt, vagyis már általa sem hallott, de (Szegedről) valaha adatolt szavakat is szerepeltet. Ilyen török-gyanús, de értelmez(het)etlen örökségre szórvány-példa a cselebi dohány fn. 1723 ‘finom dohány’. (Reizner I. 310.)

Ezek – a(z ilyen) „cselebi dohányok” – szétszórt szálain meg nyomain szökött lángba kutatásom pisla parazsa …  

Alapkérdésként merült föl e szakdolgozat írásakor, hogy milyen széles és milyen mélly legyen a merítés ? Széltében : a mai szűk Szeged vagy a Szögedi Nagytáj legyen-e a keretem ? Mélységben : Az oszmán-kori iratokig földolgozzam-e ? Vagy maradjak-e tisztán a kései (mai) magyar (nyelvű) örökségnél ?

Végül a fokozatosság elvén a következetesen (és közepesen) széles – még e dolgozat keretei között átfogható – kitekintés, de a kor szerint kevésbé mély merítés mellett döntöttem. Természetesen tervem a távlatokban Szeged városának török-kori iratanyagának földolgozása is, de ez a mostani munka még csak a török utáni magyar forrásokat kezdi földolgozni.

Bár a Szegedi szótár a török előtti szórvány magyar forrásokat is földolgozza… a magam 30 esztendeje csöpögtetett Szögedi szótára pedig még a(z ebből) kimosódott szó-iszapot (Sz.) is újramossa a rejtött kincsei kedvéért …

Vidovenyecz Márton nevezte ezen vázlatom (korábbi) piszkozatát „csalimese”-’nek. Nem is kívánok ettől a tamgától (billogtól), ettől gondolattól nagyon szabadulni. Unalmas sivár szöveg helyett szívesen vállalom a csalimesék többezer éves szép hagyományának hangulatát. Már csak azért is, mert a hiányos források kusza rengetegében nem is kívánok okosabbnak látszani, mint amilyen lehetek…

A szakdolgozatomhoz persze még aszalom a szöveget, és ígérhetem, hogy természetesen sokkal szárazabb leszek !

De szakdolgozatomat – átmönetileg – a mai pesti(e)s mekegő nyelvhez igazítom…

Szakdolgozat :

Fölső határ szóköz nélkül 95 000 karakter. Hmmm…

Ez … Hány oldal ?

Alapkutatásom eredetileg (első körben) a teljes szögedi szókincs török(ös) örökségére körvonalazódott. Ez azonban igen mélly merítésnek bizonyult. Nagydoktori témá(m)nak is méretes falat lehet …
Szűkítettem hát a Szögedi Étökműveltségre.

Türök-(türk)-Magyar (nyelvi) érintkezésök

Türük rétög :

Ősi ködbe vesző ős-türök-magyar (nyelvi) érintkezésök.
A „Honfoglalás” vagyis a Kárpát-medencébe érkező türökös népelemek előtti türök-magyar kapcsolatokból származó szóeggyezésök, szóhasonlóságok, „szórokonságok” köre tartozik ide. (Ezzel a nehezen fejthető, mert adathiányos-forráshiányos kérdéskörrel e tanulmányom nem foglalkozik.)

Nándor (Ogur) rétög :

Az Etil-menti Nagy Magyarország (Magna Hungaria) táján meg a Kárpát-medencében és a Balkánon történt ogur-nándor (nyelvi) érintkezésök. Kérdéses, hogy a palócos elemeink ide sorolhaóak-e ?
E türök-magyar szórokonságok körével e tanulmányom nem foglalkozik.

Qıpcsáq rétög :

A qun-tatár-nogaj (ködbe vesző) türök-magyar (nyelvi) érintkezésök.
Ezek legkutathatóbb része a kun-magyar érintkezések köre.
Szögedön a kun behatás szinte elhanyagolható. A Dorozsma-Szeged kun-magyar határ egészen 1970-ig szinte élősövényként választotta el népeinket.

Oguz rétög : Oszmán rétög :

Magyarország Oszmán Birodalom általi mögszállásának idején esött török-magyar (nyelvi) érintkezésök.
Az oguz rétög (persze) tágabban is értelmezhető. Esetleges úz elemek vagy más, nem oszmán érintkezések is ide sorolhatóak …

Szögedi török szórögök

A szó-beli hagyomány a tanulmányom gerince.

Kálmány Lajos – Tömörkény István – Bálint Sándor  

Nyomok… történelmi, régészeti, hagyományi örökség…

Szöged török(ös) főz-emléközete

Természetössen csakis röndös szögedi nyelvön mögírva… tervezöm… ragaszkodom a török kor – sőt az utána következő két évszázadban is (túl)élő – röndös, özögető nyelvözetéhöz. Töszöm ezt nem csak szömélyös kötődésöm révén, de annak érzéköltetésére is, hogy… Bár… Ha nem tarol a török az Alföldünkön 150 éven át, akkor ma ez lehetne, azazhogy ez lenne az irodalmi nyelvünk, a pesti(e)s(en) e-terhes, mekegzetes (magán)hang-sivársággal szemben… (Vödd : Péter László : Az ö-zés szépségéről (M.N.)

Ha őseim nem lettek volna nyelvükben is szilajak, ma minden törököt is „terek” néven emlegetne Pest embere meg az általuk nyelve-vezetett nemzet is…

Át-Kutatandó : Ét-elemek Hellyneveinkben… Bötűrendben

Kirekesztött szögedi nyelvünk visszaszorulóban végveszélyben van. Manapság már leginkább csak gúnyolódás tárgya, pedig hajdan – a török tarolása előtt – a Magyar Alföld uralkodó nyelve, nyelvváltozata volt…

Az ö-zés szépsége

Szó kincsünk…

A „Szegedi   szótár” Bálint Sándor hatalmas (1500 oldalas) műve a szögedi népnyelv veretes foglalata.
A Móra Ferenc Múzeum őrzi a mester saját példányát, melyben a bejegyzések – immáron fél évszázada – az új, bővített kiadásra várnak. E tájszótár Városunk szellemi-nyelvi hagyatékának kincse a maga nemében páratlan, méretében is hatalmas, a Kárpát medence második legnagyobb ilyen alkotása. Csak az Európa-szerte is   csúcsteljesítményként ismert Csűri Bálint féle „Szamosháti tájszótár” terjedelme múlja fölül. 

Ajánlott olvasmány : A Szegedi szótár új kiadása – az 50. születésnapján

A legfőbb forrásom a Szegedi szótár, amelynek nyomán fogant a saját 30 éves fejlesztésű kéziratos-gépiratos Szögedi szótárom… amely az eredeti szótár összes szócikkeinek helyreigazításán túl tetemes anyaggal (kb 30 %) bővítette is azt…  saját gyűlytéseim (meg mások gyűlytéseinek összegzése) nyomán …

Dugonics András végigolvasandó !!!

Kálmány Lajos (irdatlan anyaga) átböngészendő !!!
Még a kéziratosan maradt anyagai is mind !

Konyhakert

bosztán fn. 1. ‘veteményes kert’. Kálm II. 243. Pa. 2. ‘dinnyeföld’, jj idén nincs bosztánunk.

bosztányos (-t, -sa) fn. 1. ‘konyhakertész’. Kálm. II. 184. Pa. 2. ‘dinnyetermelő, dinnyecsősz’. Pa. Vödd: dinnyebosztányos.

A magyarban hajdani bosztán-bosztány szavunk ma már kiveszőben van.

Bár a jelenleg rác megszállás alatt álló Magyar Délvidéken mind a magyar, mind a rác szóhasználatban – főleg ‘dinnyeföld’ jelentésben – máig is él, a Csonka-Magyar szóhasználatban, a mai „közmagyar”-ban meg általános(abb)an az északibb országrészekben, különösen az ifjabb nemzedékek számára (már) teljesen ösmeretlen.

A bosztán(y)ok emlékei szinte már csak a tájszótárainkban élnek…

Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) szerepöl a vélhetően török-gyökű bosztán(y) szó :

A bosztány – Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – I. 182. oldal

A bosztán a magyarban oszmán-török közvetítésű jövevény szó. A perzsa bú (بو) ‘illat’ + a -szitán (ستان) ‘helly’ összetétele. A perzsa búsz(i)tán azaz بوستان jelentése ‘illat(os )helly’, azaz ‘fűszerkert’.

Bár tájszó-terképéről nincsen tudomásom, az Új Magyar Tájszótár ad némi támpontot :

bosztán fn 1. bosztán (Gyimes-v. 1407: 237; Gyimesbükk vid. 1398: 544; Bukovina – D túl 1443: 276; Bukovina-Hertelendyfalva 1396: 523; Moldva 314: 19; uo. 1398: 173; Bogdánfalva 1357: 249), bosztánt (tgyr Moldva 1399: 7, 147), bosztánból (Szépvíz 1696: 200): tö k | a. bosztán (Moldva 1380: 95; Bogdánfalva, Szabófalva 1380: 96) | bósztán (Csügés, Turluján 1800: 293) | bósztán (Lészped 1380: 96) | bosztány (Csík vm. 1228) | buōsztány (Vizánta 1800: 293): takarmánytök I b. bosztánnal (Déva 1669: 83) | bosztán (Gyimesbükk, Gyimesfelsőlok 1451: 324) | bosztány (Csík vm. 1228) | bōsztány (Gyimesközéplok 1451: 324): disznótok | c. bosztán (Gyergyó-vid. 1402: 81): úritök 2. bosztán (Ada 1399: 286; Zenta 1406: 376): dinnyeföld, dinnyetermelő hely | a. bosztány (Ada 30: 21): veteményes föld [!]. || SzlavSz. bosztány; SzegSz.; CsángSz. Ö : cukor~, disznó~, fehér~, marha~, sütő~, török~.

bosztánalma fn bosztánálma (Bukovina – D túl 2039: 49; Andrásfalva-D túl 137: 95) | bósztánalma (Bukovina -D túl 2039: 11): nagy termésű almafajta.

bosztánfarka fn bosztáãfārka (Bogdánfalva 1357: 249): tökszár.

bosztánmag fn 1. CsángSz.

bosztános I. m n A bosztános pitán (Déva 1669: 83): kukoricalisztből és puhára főzött disznótökből sütött tészta.
bosztányos II. fn (Magyarkanizsa 1337: 381): kertész | a. bosztányos (Ada 30: 21): kertészkedő ember.
bosztányos III. mn v. fn (Zenta 1406: 376): . Bosztány : dinnyeföld; bosztányos (nem pl; uo.). || SzegSz. bosztányos; CsángSz. O: dinnye~

A bosztán (szó) a török( nyelv)ben ma is él…
Érdekes, hogy nem csak a hangzása, de a jelentése is kísértetiesen, no meg dinnyésen összecseng a (mai) magyaréval… Ebben az a legkülönlegesebb, hogy szinte bizonyosan oszmán – Török Megszállás korabeli – szóátvételünk, mégsem változott négy évszázad alatt a jelentése egy lehelletnyit sem.

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában a dinnyés vagy veteményes konyhakert :

A bostan szócikk a máig legnagyobb Török-Magyar Szótárban – 76. oldal

A bosztán a törökben is jövevény szó. A perzsa bú (بو) ‘illat’ + a -szitán (ستان) ‘helly’ összetétele. A perzsa búsztán (بوستان) jelentése ‘illat(os )helly’.

Türkçedeki bostan; Farsça bû (koku) + sitân (yer bildiren ek) birleşimiyle oluşmuştur. „Güzel kokulu yer” ilk anlamıdır. 

Farsça būstān ~ bustān (بوستان) “bahçe“, “sebze bahçesi” (< Far. būsitān < bū (بو) “koku” + –sitān (ستان) < –istān (استان) yer adı eki).

Türkçede 13. yüzyıldan itibaren tanıklanır. 

Türkçenin diyalektlerindeki anlamı „uborka” dır.

Magam e bosztán szóval igazán közeli ösmeretségben, sőt testi-lelki viszonyban vagyok, hiszen Isztanbul Kadıköy negyedében három őszi(-téli) hónapon át minden nap úsztam (a) Dzsaddebosztán (Caddebostan) porondján, a Márvány-tenger ‘sugárút-kerti’ partján. (Sz.)

A Dzsaddebosztán (Caddebostan) porondja őszi alkonyatban, a Márvány-tenger ‘sugárúti veteményeskert’-i partján
İsztanbul Kadıköy negyedének (nyáron) kedvelt fürdőhelye
(Az a bizonyos ‘sugárút’, amelynek itt volt a veteményeskertje pedig – Bağdat caddesi néven – éppen Bagdadba vezetett… )

Minthogy a dinnye szavunk eredete sem tisztá(zhatóa)n magyar, így a perzsa-török bosztány a szűk(ös) ‘dinnyéskert’ jelentésben éppen megfér ma is a magyarban is. Ez a középkori „kertészeti” szóörökség csak gazdagabbá meg szebbé színesíti nyelvünket.

De van a bosztánnak mestere, fölügyelője is… a bosztándzsi :

A bostan szócikk a máig legnagyobb Török-Magyar Szótárban – 76. oldal

A régebbi, (oszmán-kort idéző) történelmi jelentése érdekes eltévelyedés a ‘kert’-től, de talán kevésbé a ‘vetemény’-től… A bosztandzsi a ‘város – a vagyon meg a termények – biztonságára ügyelő fegyveres őr’, vagyis az étellátásért felelős katona.

A bostancı [ejt : bosztandzsi] a törökben árnyaltabb értelmű :

1. Bostanda sebze yetiştiren kimse: Sür bostancı danayı / Yemesin lahanayı (Ninni’den).
2. târih. Önceleri saray bahçelerine bakmak ve bunları korumakla görevli iken sonraları sarayın korunmasından ve şehrin zâbıta işlerinden sorumlu bir askerî ocak hâline gelen teşkîlâta mensup kimse.
ѻ Bostancı askeri: târih. II. Mahmud zamânında Enderunlular’dan meydana getirilen hassa atlıları alayı.

De külön fogalom a bostancı askeri [ejt : bosztandzsi aszkeri] a törökben árnyaltabb értelmű :
birl.i. târih. II. Mah­mud zamânın­da En­de­run­lu­lar’dan mey­da­na ge­ti­ri­len has­sa at­lı­la­rı ala­yı.

De a mai törökben akad még eggy jelzői szerkezet, amelyben a bosztán meghatározó :

A bostanpatlıcanı szócikk Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában, a 76. oldalon

Ennek tanúsága szerint tehát a ‘bosztánpadlizsán’ eggy török padlizsánfajta… azaz hogy eggy törökparadicsom-fajta…

Ládd : Bosztányos bosztán kiveszőben

Ét(ek)növényeink

Konyhakerti növényeink

Paprika

A magyar nyelvben használatos szóalak régön még a törökbors – Erdélyben mög pogánybors – mögnevezés volt általános, ami az átvétel balkáni irányát és a(z akkor még csípős) paprika borsot pótló tulajdonságát rejti magában. Bálint Sándor érdekességként egy „tudákos névmagyarázatot” (ma úgy mondanák: népetimológiát) is fölidéz a Szöged melletti Röszkéről, amely szerint a paprika terjesztésében a papok úgy mutattak példát, hogy maguk nem csak termesztették, de fogyasztották is a möglehetősen csípős fűszernövényt, s eközben igencsak könnyeztek. A „paprika” szó népi értelmezése eszerint a pap-ríkató kifejezésből ered.
Simon András – A szegedi fűszerpaprika (Szegedi Nyári Fesztivál XXVIII. évf. 2006. 7-9.)

törökpaprika fn. ‘balkáni (bolgár) őrölt paprika, amelyből a múlt század 60-as, 70-es éveiben némi behozatalunk is volt’. Vízi úton jutott el hozzánk. Szegedi Híradó 1864: 90. sz. és öregektől,

törökparadicsom fn. ‘padlizsán’.

Gaboná(i)nk

† törökbúza fn. Fuchs XVII : Török búza. (Turcicum frumentum), Türkisch Korn. Másutt él, régies kifejezéssé lett, nálunk már régebben kihalt szó.

balha – Nr. A boszorkányok hitették hogy Törökországra bolháért adják az gabonát, halat. Reizn. IV. 390. Ha tenyereden bolhát fogsz, pénzes levelet kapsz. 1874. Fer.

Törökös Almáink

Maga az alma szó is török-rokonkörű, de Oszmán-kor előtti vagy kun lehet. Akad azonban két érdekes nevű „törökös almánk”.

Török-Bálint-alma

Törökbálintalma Ládd : alma.

Tombác(z)-alma

Szögedi gyümölcseink között különös figyelmet érdemöl a Tombác(z)-alma nem csak a szépsége meg a bősége, de a nevében rejlő török szórokonság okán is …

A Tombácz-alma fajta-jellemzése

Vélhető származására nézve : vadalma-magonc.

Érési ideje szerint nyári almafajta, a nyár végén (augusztusban) szüretelhető. Akár három hónapig is eltartható.

Előfordulása : házikerti, magas fekvésű homoktalajokat kedveli. Szeged és vidéke ősi almája.

Gyümölcse közepes vagy nagy méretű, gömbölyű, héja vastag, sárgászöld alapszínű, bordós-pirosas fedőszínnel, húsa kemény, fehér színű, éretten porhanyós, nagy magházú, száras vége felé súvadt. A szállítást jól bírja.

Fölhasználása főleg nyersen ajánlott, de a tárolást is viszonylag jól tűri.

Hajtásrendszere, fája edzett, erős növekedésű, hatalmas, sűrű koronával, vesszei fényesek, molyhosak, pirosodók.

Termőképessége : jó öntermékenyítő, más fajtáktól is jól termékenyül.

Kártevői, betegségei : betegségekkel szemben ellenálló, edzett fajta, de a lisztharmat száraz helyen károsíthatja.

A világhállós szakirodalomban ma a TündérKertek adja róla a legalaposabb leírást.

Tombácz-alma

Tombác-alma, tombácalma Ládd : alma.

De mitől is Tombác- ez az almánk ?

A tombác(z) hajdan szögedi közszóként és névként is élt ?

Lehetségös, hogy a szállítására alkalmas tombác hajóról, öblös hajótestről de/vagy akár eggy gyümölcs-nemesítő Tombácz nevű kertészről is kaphatta a nevét…

Ládd : Tombác(z)-alma – Szögedi gyümölcsörökségünk

Tombác-alma, tombácalma Ládd : alma.

A tombác ősi magyar vizi szer(ke)zet, úszóeszköz; hajómajmok és hidak alkotó eleme …
Valaha a jelenléte a Tiszán természetes és alapvető fontosságú volt egy Város működtetése szempontjából. Mára már a nevét is alig ösmerik…

Talán összefügg a tom- igetővel :

A hintázó gyermek is így kérte társát : „Tomjá mög !”

A gömbölyded és tompaorrú tombác( szó)nál fölvetődik a hangulatfestő jelleg(e) is…

Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) szerepöl a tombác kifejezése :

A tombác kivesző köre – Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – II. 585. oldal

Érdekes, hogy szótárunk a Tombácz családnevet nem említi külön szócikkként, pedig Alsóvároson ösmert volt. Máig élnek Tombáczok Szögedön. A szóllás is e családnevet idézi : Mögült, mint Tombáczékná a pocok (Tréf.).

tombác (-ot) fn. 1825. Nátly: „tombátz, hajó helyett malom alá tétetni szokott kivésett vastag szál tölgyfa, mellynek belső ürege általmérőjében 4-6 lábnyi. Egy malom alá három tombátz tétetik : kettő a malom alá, egy pedig tárhajó gyanánt a késségen kívül.” Hasonlóan KovSze 117., de hozzátöszi, hogy a tombácban rudat, kötelet, evezőt helyöztek el, továbbá a nagykerék tengelyének eggyik csapágya nyugodott rajta. Már Bálint Sándor sem látta, de a szót még hallotta.
Említi Dugonics András: Jólánka, Etelkának leánya I. 319.||

A hajó-malomtest mellett a tombác szolgál a kiegyensúlyozásra, az őrlőházzal átellenben a tengelyvégöt ez tartja (általában) a part felől…

A tombác csaknem ebben a hangalakban ma is él a törökben tombaz képpen. Úgy tűnik, újabb elfeledett magyar jövevényszó vagy (ha úgy tetszik) vivevényszó a törökben ! A hideg döbbenet azonban az, hogy míg a törökben él, a hagyományát nem őrző magyarban csaknem kiveszett. Ideolektusomban még természetes, így terjesztem is hírét a magam erejéből… A francilatinkodó pontonhíd helyett a tombáchíd alakban emlegetem a bürüt, ha magyarázni kell…

A Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit féle nagy Türkçe-Macarca Sözlükben igen kurtán-furcsán szerepel a „tombaz” : ’1. ladik 2. ponton’ jelentésben :

A tombaz szócikk a Kakuk Zsuzsa szerkesztette, máig legnagyobb Török-Magyar Szótárunk 503. oldalán

A Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit féle nagy Macarca-Türkçe Sözlükben pedig föl sem bukkan (címszóként).

A hengeres testű magyar tombác bizonyosan nem azonos a lapos ‘ladik’ jelentéskörével, de a tombác valóban eleme a tombáchídnak, ami angolkodón ma ponton néven úszik.

A magam szótárában (szócikkemben) :
tombaz fn. tombác, bürü, idegenkedőn meg ponton;
tombaz köprüsü tombáchīd, bürü(hīd), pongyolatinkodón meg pontonhíd.

A „tombác” Róna Tas – Berta Árpád West Old Turkic szótárában sem szerepel…

Minthogy a tombác eredetileg eggy tömbből való farönk, így érdekes lehet az alábbi szótári szócikk is :

A tomruk szócikk a Kakuk Zsuzsa szerkesztette Török-Magyar Szótárunk 503. oldalán

A tomruk-tombaz-tombul szóbokor egy jóval átfogóbb összefüggést is sejtet. Érdekes, hogy ilyen szóbokor a magyarban is kibontakozik a tömb-tombác alakokban…

De lássuk a Szegedi szótár (1957) azóta is hal(vány)ódó tombácos szócikkeit !

A ’hajó(test)’ jelentésű közszó ha halódik is, családnévként még mindig él !

Tombácz : családnév Alsóvároson. Tombácz Tamás, …
Szögedi szóllás : Mögült, mint Tombáczékná a pocok (= mögült, azaz sokáig tartózkodik vhol. Tréfásan).

Tombáczokról fokot – vízkibocsájtó helyet, új-francoskodón zsilipet – is neveztek el Szöged alatt :
Tombáczfok vagy Tombácz-fok fn. : a ‘Tisza foka a Boszorkány-szigettől délre’, valamint errről nevezve utóbb ‘Tisza-rész a Boszorkány-szigettől délre’. A Tombácz családnév Szöged városában leginkább Alsóvároson élt. Így az sem csoda, ha éppen Al-Szöged magasságában kereködött a Tombácz-fok neve is…
Fölmerülhet persze köznévi eredetű hellynévadás is, amelly szerint magáról a tombácról, mint alkalmatosságról kaphatta a fok, majd a folyórész (is) a nevét…

Érdekös a tombác fölbukkanása a vizimalmok tájékán. A dimbes-dombos vagy éppen helyes vidékökön a vizimalom a szárazföldre, azazhogy erős alapra épült, és csak a hajtandó kereke nyúlik be a víz fölé. Az Alföld lapályain a Nagy Folyók vizímalmai úszó szerkezetek. Ezekhez jól úszó hajótest kell, amely megtartja a fölépítményét, no meg a további terhelést is. A teljesebb kép értelmezése kedvéért : Hajdan Szögednél a Tiszát hajómalmok sora fogta át eggyik parttól a másikig.

Ládd : Tombácz – tombác – tombaz

Ét(ek)állataink

törökgalamb fn. ‘a Szegeden tenyésztett legnagyobb húsgalambfajta’*-

töröktyúk fn. a ‘(japáni )törpetyúk’.

törökkakas fn.’a török tyúk kakasa’.

törökcsirke fn. ‘töröktyúk csibéje’.

„Törökös dolgok”

Külön gyűlytöttem a jelzős szerkezeteket, ill. a szóösszetételeket, amelyben a „török” jelzőként szerepöl…

Belsőségök

A török világ kulturális fővárosában…

Zsigerország a Zsigerúton …

Bizony ! Létezik Zsigerország ! De hogy hol is ! Hát a Zsigerúton … A perzsa dzsiger messz(ir)e jutott…

A perzsa dzsiger messz(ir)e jutott… a törökbe (i) meg a magyarba (is) … zsiger alakban ma is él …

A szögedi tájszóllás mögörizte a dzsiger alakot is.
Így áll tájanyanyelvem (Sz.) hatalmas szótárában :

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – II. 700. oldal

Ez eggyben azt is jelönti, hogy a szögedi alak hívebben őrzi a (talán török közvetítéssel jöhetett?) perzsa eredetit, mint a mai köznyelvi zsiger szavunk …

A magam török szótárában így szerepel :

ciğer (perzsa) fn. zsiger; máj; can ciğer legkedvesebb barát; ciğer pare, ciğerinin köşesi kedves, szeretett, szíve csücske vkinek; ak ciğer tüdő; kara ciğer máj; ciğer ezmesi májpástétom; ciğerim! kedvesem, szívem!; ciğer tavası sült máj, resztelt máj

Ciğeristan [ejt : Dzsijerisztán] azaz ‘Zsigerország’ …

Zsigerország – Ciğeristan [ejt : Dzsijerisztán], Isztanbul (2025 Föld hava 27.-én)

A Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit féle nagy Türkçe-Macarca Sözlükben így jelenik meg :

A ciğer szócikke a Kakuk Zsuzsa szerkesztette, máig legnagyobb Török-Magyar Szótárunk 91. oldalán

Aki pedig a zsigerekkel foglalkozik az a zsigerész ! (Sz.)

Zsigerország – Ciğeristan [ejt : Dzsijerisztán], Isztanbul (2025 Föld hava 27.-én)

De még a zsiger-máj mélly kapcsolatára bizonyság :

A ciğerpare szócikke a Kakuk Zsuzsa szerkesztette, máig legnagyobb Török-Magyar Szótárunk 91. oldalán

Nállunk mög a szögedi világ máig őrzi a perzsás dzsiger alakot is !

Ládd : Zsigerország a Zsigerúton …

Étkörnyezet

† törökszőnyeg fn. 1774. Jankó : Egy öt részbül álló nagy ebédlő asztal, egy Török szőnyeggel. Vödd : szőnyeg.

Ez a bejegyzés azért is löhet érdekös mert a (följegyzés) szöveg-összefüggéséből kitűnik, hogy a nagy ebédlő asztal alá törökszőnyeg illendő !

† : a már az 1957-es Szegedi szótár szerint is kihaltnak minősített (régön kiveszött… már Bálint Sándor korában is „kihalt”) szavak megkülönböztető jele

Fűszere(in)k

A tárkony (Artemisia dracunculus) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, az üröm nemzetségbe tartozó, évelő gyógy-, és fűszernövény. Régies neve a tárkonyüröm, olykor idegenkedőn meg francoskodón esztragon.

Tárkony (Artemisia dracunculus) a falusi fűszerkertben Trimingham-ben

Fűszer- és zöldségnövényként világszerte termesztik. Vadon az északi félteke nagy területén előfordul: Kelet-Európától Közép- és Kelet-Ázsiáig, de még Észak-Indiában is, valamint Észak-Amerika nyugati részén, s dél felé még Mexikó területén is. Erdélyből került Magyarországra. Érdekes különbség ez ma is : Erdélyországban természetes fűszer, míg nálunk, a Csonkországban ma is ritka, különleges…

Régebben nagyon kedvelt fűszerünk volt, de az Alföldön az utóbbi évszázadban alig használták.
Bálint Sándor : Szegedi szótárának (1957) szócikke is erre tanúság, amint csak történeti adatot említ :

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – II. 552. oldal

A tárkony csaknem embermagasra, 120–150 cm magasra növő évelő növény, karcsú elágazó, hosszirányban barázdált szárral. Gyökértörzse többfejű, rövid tarackokat fejleszt. Jellegzetesen fűszeres illatú, kissé kesernyésen csípős ízű fűszer. Illóolajának illata némiképp az ánizsra emlékeztet.
Létezett egy 1976-os magyar nemesítésű fajta, a „Zöldzamat” 1,8-2,6% olajtartalommal, de ezt 2009-ben visszavonták a magyar fajtajegyzékből. 

Il dragoncello a francos Estragon az angol Tarragon a spanyolban mind a három nevén él : estragón, dragoncillo meg tarragón.

A türök népek tárkony ügyben is a magyarokhoz húznak.

Törökül tarhun fn. a tárkony (Artemisia dracunculus). De az ázeri is ekként emlegeti, míg tərxun alakban írja [ejt: törkhun]. A qıpcsákok már itt is kilógnak a sorból. Ők – úgy tűnik, a tárkonyt – nem tőlünk tanulták. Qazaqul Шырғалжың, bár a nyugatibb türök тархун alakot is ismerik. A qırgızok шыраалжын шыбак, vagy кызылкуурай néven emlegetik. Özbekül meg sherolgʻin, de érthető a tarxun [ejt : tarkhun] is.

Ázerbajdzsánban a tárkony ázatából üdítő is készül …
Ez népeket átívelő régi hagyomány a Kaukázok déli vidékén …

Ezen illat és ízanyagokkal oly vonzó nedű készíthető belőle, hogy Kartvéliföldön, azaz Grúziában Tarkhuna azaz ტარხუნა [ejt : tʼaɾχuna] is közkedvelten, de forgalomban van Örményországban is a tárkony, cukor és szódavíz üdítő keverékeként. Akárcsak az ázeri vidékeken … többnyire tarkhun(a) neveken …

Tárkony – tarhun – tərxun

Talán másik fűszer is akadhat, amelyet a törökök honosítottak meg nálunk, esetleg olyan, amit régebben éltünk-használtunk, ma meg (már) nem …
Ilyen pl. Csörekotu – A „kalács füve” avagy a katicavirág

A török konyhaművészetben a çörekotu [ejt : csörekotu] a „kalácsfű” avagy szó szerint a „kalács füve” a péksütemények díszítője. Úgy hintik a sütendő tészták tetejére, mint mifelénk a mákot…

E növény nevének a çörekotu-nak fordításaként szerepel a ‘feketekömény‘ meg a ‘katicavirág‘ is. Más neve(zés)ei szerint feketekömény, fekete hagymamag(?), idegenkedőbben azaz hogy ind(egen)kedő(bb)en kalondzsi, kerti kandilla, szőrös kandilla. Mi is lehet a helyes magyar neve ? Minthogy szurokfekete és elrágva meg enyhén szurokfű a zamata jellege, így a magam névajánlata : szurokmag (Sz.) ! Esetleg fűszerszurokmag. Ha pedig magától a szuroktól elvnatkoztatnánk, akkor ennek magas hangzópárjával lehet szürekmag (Sz.) !
A többi mai próbálkozás ehhez képest csak halovány és gyönge közelítés. Talán még a népi(es) parasztbors neve a legízesebb közelítés…

De a mindennapi étek-világunkban nem is annyira a ‘katica virága’, hanem sokkal inkább a ‘feketekömény‘ bakacsin fekete magja, ami inkább a képzeletet megindítja :

A szurokmag avagy a çörekotu (Nigella sativa L. 1753) a katicaágas (száraz termés) meg a „katicamag” a szurokmag
(Roger Culos, Muséum de Toulouse, 2015)

Edényeink

Edények – edénynevek
Mögkülönböztetendőek : sütő-főző-készítő edényeink mög a tálaló edényeink !

Szögedön mög a vidékén… a Szögedi (ki)raj(zás)okban…

Edényök–edénynevek dolgában létözik örökségünk a(z Oszmán) török-korból bőségössen.
Bokrács, teps(z)i, tendzsere/töndzsöre, findzsa, dzsezve/dzsezva, kupa (?) …

Sütő-főző-készítő edényeink

Bokrács…

A köznyelvi bogrács szavunk a régi romlatlan szögedi nyelvünkben csakis bokrács alakban hangzott …
Így használta ezt mindön szögedi férfiembör … „raktuk a tüzet, riszáltuk a bokrácsot” – ahogyan ezt Bitó János (is) írha a halász-önéletrajzában …


A köznyelvi „bogrács” szögediül bızony „bokrács”!
A bokrács pedig ėggyben az összetartozás jelképe is:
„Ėggy bokrácson vagyunk.” – annyit jelönt, minthogy „ėggy tálból”, azaz hogy ėggy asztalnál öszünk, vagyis hogy összetart(oz)unk. (Sz.)

Bálint Sándor Szegedi szótárának (1957) tanúsága szerint alföldi (pusztai) népünk alapeszköze volt.

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – I. 166. oldal

Möglepő módon majdnem ugyanígy hangzik ez edény törökül is !

bakraç fn. bogrács, (réz)üst, (vörösréz)edény

Talán tőllünk tanulták a megszállásunk 145 esztendeje alatt ?!
De lehet, hogy mi tanultuk tőlük ?
Vagy talán még régebbi e nyelvi kapcsolat ?

A magyarban gyökeit fejteni bajos. Valamilyen „rács” bizonyosan nem lehet ez öblös fémedény …

A török bakraç [ejt : bảkrảcs] bizonyosan nem „bakrács” ! De az is bizonyos, hogy összetett szó ! Ha nem mástól való átvétel … Talán képzett szó … De miből is ?

Török értelmezésben :

Türkçede yer alan bakır kelimesi ise Eski Türkçe bakır sözcüğünden evrilmiştir ve tarihte geçtiği en eski kaynak olan ve 8. yüzyıla tarihlenen Yenisey Yazıtları‘nda, „bakırı buŋsız erti” (bakırı sınırsız idi) şeklinde geçmektedir.

  • Kök: bakır (Eski Türkçe bakır sözcüğü)
  • Ek: +gAç (küçültme/yapım eki) yoluyla bakır + -aç > bakraç (باقراج) şeklinde türetilmiştir.
  • Anlamı: Kelime etimolojik olarak „küçük bakır kap” veya „küçük bakır kova” anlamına gelir. Su, süt, yoğurt gibi sıvıları taşımak için kullanılan kulplu küçük kapları tanımlamak için kullanılır.

Vagyis bakır + -aç > bakraç azaz ‘réz-ke’ vagy ‘rézince’ vagyis ‘rézedényke’.

99,95 %-os tisztaságú réz korong Alchemist-hp (pse-mendelejew.de)

A magyar bogrács azonban bizonyosan nem rézből van !
És nem is nagyon kicsike… kicsinyítőképzőre bizonyosan nem szorul …
Volt az bizony cserépből régen, ma meg leginkább vasbogrács vagy acélbogrács van.
Érdekes kérdés, hogy van-e adat rá, hogy bokrácsunk-bográcsunk eredetileg rézből lett volna ?
Volt e divat honunkban a rézbokrács ?!
Igen érdekes(en hézagos) válasz Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) a rézbokrács címszava :

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – II. 364. oldal

A keresztelő víz tartója meg a halléfőző alkalmatosság vélhetően alakjában mög méretében is igen különböző löhetött …

Alaposabban Szögedi szótárban :

bokrács bogrács (-ot, -csa) fn. ‘ahenum’. Nr. Ėggy halászbokor, vagy ėggykunyhóbéli kubikosok, 3-6 rokon-koma ėggy bokrácsban, közösen szoktak főzni. Innen a szóllás közöttük : Ėgy bokrácson vagyunk.
Vödd: halászbokrács, rézbokrács, vasbokrács.

E hivatkozásból sejthető, hogy valaha réz(ből) is volt a bokrácsunk !
Lehet, hogy török jövevény … de akkor hogyan neveztük öreg cserépbokrácsainkat ?
Hisz az bizony ‘réz-ke’ vagy ‘rézince’ néven nem lehetett …

Hajdan nem csak az alátét, a bokrácskoszorú, de még a bokrács részei, mint a lánca is fából voltak …

bokrácsfüle (bográcsfüle) fn. ‘az a félkörív alakú nagy fogantyú-fül, amelynek a bokrács két szélét íveli át, és amelynél fogva a bokrácsot a szolgafára (föl)akasztják’.

bokrácskoszorú (bográcskoszorú) fn. ‘koszorú alakú, sok fácskából összerótt pásztorfaragás, amelyet valamikor az étellel telt bokrács alá tettek, hogy föl ne billenjen’.

bokrácslánc (bográcslánc) fn. ‘ėggy darab fából nagy gonddal kifaragott pásztormunka, amely a bokrács láncául is szolgált’.

Így áll tájanyanyelvem (Sz.) hatalmas szótárában :

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – I. 166. oldal

De létözött egy vaskos kemény bírálatot jelző jelző is :

bokrácsoshátú (bográcsoshátú) fn. ‘zsémbelődő, fösvény öreg’ talán a ’púpos’ megjelölésére…
’keménypúpú’ gonosz banya csúfolására : Vén bokrácsoshátú !

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – I. 166. oldal

A szögedi „bokrács” a hangalakjában közelebb áll a török bakraç-hoz [ejt : bảkrảcs], mint a köznyelvi magyar bogrács !

Törökül elemözve :

Anadolu’nun kimi yörelerinde ‘küçük kova’ karşılığında telaffuz edilmektedir. Bakraç sözcüğünün ‘küçük bakır’ karşılığında türetildiğini söyleyebiliriz. Bir başka ifadeyle ‘küçük bakır kab’a işaret edilmektedir. Nasıl topaç sözcüğü ‘küçük top’ karşılığında biliniyorsa, bakraç kelimesinde de bir küçültme son eki bulunmaktadır. Bakır sözcüğüne gelince Orta Çağ’da Türklerce de kullanılmıştır. Bununla birlikte Güney Slav Dillerinde de bakır ya da benzeri sözlerle karşılaşılmaktadır. Bakır kelimesi, bakar şekliyle; Sırpça, Hırvatça, Makedonca ve Boşnakçada da telaffuz edilmektedir. Aynı sözcük Slovence baker, Arnavutça bakër şekliyle bilinmektedir. Buna karşılık, Özbekler ‘küçük kova’ya paqir demektedirler. Yukarı Fırat Bölgesi’ndeki Kürtler ‘bakır’a baḳır derken daha güneylerde paḫir ve sifir denilmektedir.

İsmet Zeki Eyuboğlu Çinliler Türklerden önce ‘bakır’ı işliyorlardı diyerek, bakır sözcüğünün Çinceden Türkçeye geçmiş olabileceğini belirtmektedir. Eyuboğlu şu açıklamada da bulunmaktadır: “Türkçe bak- kökünde bakır’ı imleyen bir anlam göremedik” (İsmet Zeki Eyuboğlu, “Türk Dilinin Etimoloji Sözlüğü”, İstanbul 2004, s.67).

Kaşgarlı Mahmud sözlüğünde bakır karşılığında önce “Çin parası” demekte; sonra ‘bakır’ sözcüğüyle belirtmektedir.

Öte yandan İtalyanca brocca (=sürahi), Fransızca broc (=sürahi) ve Fransa’nın güneyindeki Provence Dilinde broç (=küçük kab, sürahi) sözleri Kürtçede broş (=küçük bakır kova) şekliyle bilinmektedir.

Arnavutça ve Bulgarca bakraç sözlerinin Türkçeden geçmiş olmaları mümkündür. Sırpça bakraç ‘bakraç, çaydanlık, küçük kova’ olarak bilinmektedir. Macarca bogrács ‘kazan’ karşılığında ifade edilmektedir. Farklı bir bulguyla karşılaşmadığımız sürece bu sözlerin adı geçen dillere Türkçede dile getirilmiş olan bakraç kelimesinden geçtiğini söyleyebiliriz.

Ládd : Szögedi bokrács – török bảkrảcs

Tepszi – tepsi 

A ma közszóként „tepsi” alakban elfogadott … természetös szögedi alakja azonban a törökösebb „tepszi” volt, amely mára a rengeteg idegön betelepülő miatt kikopott…

De a tepszi maga olyan hírös lött Szögedön, hogy még högyöt is neveztek el róla. Ládd Tepszihögy ! Valószínűleg eggy (leborított) teps(z)i-szerűen lapos, ’fönnsík-szerű’ kiemelkedés (neve) löhetött…

De ott van a már jóval kevésbé ösmeretös tendzsere-tendzsöre-töndzsöre-töncsöre mög a csöntöre-csöncsöre szóköre …

A tencere [ejt : tendzsere] a török világban ma (is) egy közismert főző edény.
Csáki Éva Török-Magyar Szótárában szerepel a saplı tencere [ejt : szaplı tendzsere] ‘nyeles lábas’ értelemben.
Nagyjából ez felel meg a magyar tendzsere-tendzsöre-töndzsöre-töncsöre szókörünk értelmének…
A váltószava a törökben : saplı tencere teriminin Türkçe Türkçe sözlükte anlamı kaçarula [ejt: kacsarula].

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban :

A tencere szócikke a máig legnagyobb Török-Magyar Szótár – 494. oldalán

No persze a tendzsere vagy özögető(bbe)n tendzsöre-töndzsöre-töncsöre vagy éppen a csöntöre-csöncsöre szóköre már nem ennyire hétköznapi a magyarban. Inkább a (ki)vesző vidék vadonjába szorult vissza…

A törökben e szó ma egészen bizonyosan jóval szélesebb körben használatos. Még a túlnyomásos feszfazék (Sz.), a kukta kifejezésére is ezt használják jelzős szerkezetben : düdüklü tencere a ‘kukta(fazék)’, vagyis szó szerint a „sípoló fazék” vagy magyarabban talán „dúdoló fazék”… (Sz.)

Az igazság az, hogy a (könyv-alapú) tendzsere-szótárazásba magam is belebicsaklottam. Bálint Sándor Szegedi szótárát bő 30 esztendeje forgatom. Hajdan némi rosszallással vettem tudomásul, majd beletörődéssel, hogy a „legszögedibb szögedi” a szótári címszó-alakokként következetössen a köznyelvi és nem a szögedi alakot közli. (De bele nem törődésül magam újat írok röndre !) Itt azonban mögbotlott. A tendzsere alakot kerestem, de nem leltem. Aztán hosszas hitetlenködésömben (hogy éppen e szó ne lönne benne) egy huncut gondolattal a szögedies töndzsöre alakra, mint címszóra leltem.

A töndzsöre-töncsöre-csöntöre szóköre … – Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – II. 594. oldal

A szögedi nyelvben ma már nem él, – ahogy edénye sem – de a hajdan azonos tájnyelvi egységhez tartozó (nagy)kőrösi nyelvezetben természetösséggel máig mögmaradt… Özögetve tencsöre ! Ebben kicsit kevésbé özöget az egyebekben özögetőbb kőrösi : töndzsöre helyött csak tendzsöre vagy még inkább tencsöre ! Ez is tanulság arra, hogy az özögetésben is jellegzetös különbségök göndörögnek akár csak egy faluval vagy városkával is odébb gördülögvén is…

A csöncsöre szócikke – Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – I. 261. oldal

A Kőrösön ösmeretös tencsöre mög a Szögedön honos töncsöre alakváltozat hangátvetéssel mög még csöntöre alakban is élt…

A csöntöre szócikke – Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – I. 262. oldal

A Bálint Sándor által mögadott négyös (hang)alak-változat, a töndzsöre–töncsöre–csöntöre-csöncsöre szóköre talán nem is egészen azonos jelentéskörben – ‘nyeles lábas’, ‘ácsedény’, ‘széles porcelán-csésze’ – éldegélt. Ennek mélységeit mög szélösségeit azonban ma már nagyon nehéz löhet teljösséggel föltárni…
Az ‘ácsedény’ magam már elképzelni sem tudom, pedig tanulgattam e szakmát…

A kőrösi tencsöre mög a környékbeli tendzsöre mögdöbbentő módon éppen szinte kizárólag disznóvágás alkalmával használt ’hosszúnyelű edény’ mögnevezésére szolgál, amivel a forró abalevet mög a forró zsírt merögetik… messzirül, hogy mög ne süsse űköt…
A mögdöbbentő, hogy a muszlim (Oszmán) törökök éppen erre bizonyosan nem használták, hitük szerint a disznótól mög a húsától mög a hájától is iszonyodván… nálunk mégis erre maradt fön az ő nevükkel nevezett edény…

A Kőrössel szomszédos (ezegető) jász Kocséron meg a tencsere alakban általában ‘kisebb (csörgős) edény’-ek jelentésben élt…

A tencsere / tencsöre Birkás Stefi vagy másik helyi (ragadvány)nevén Hentös Pista mögnevezése szerint ’(nyeles) mericske’. Nyél-hosszi nézetben : A rövidebb nyelű a mericske, vagy merícske, a hosszabb nyelű meg a tencsere vagy tencsöre. A török eredet dolgában fölvetődik a kun örökségszó lehetősége a kun-vidéken élő a jász faluban.

A szögedi nyelvben már nem él, de a hajdan azonos tájnyelvi egységhez tartozó (nagy)kőrösi nyelvezetben természetösséggel mögmaradt… Özögetve tendzsöre ! Mögdöbbentő módon éppen szinte kizárólag disznóvágás alkalmával használt ’hosszúnyelű edény’ mögnevezésére, amivel a forró zsírt merögetik…

Ajánlott olvasmány : A töndzsöre-töncsöre mög a csöntöre-csöncsöre szóköre

Magyar társadalmunk többsége a hétköznapi tepsi – tepszi szavunkat sem érzi-tudja töröknek, pedig megdöbbentően az. A mai (törökországi) török nyelvben (is) éppen tepsi [ejt : tepszi] a (köz)magyar tepsi.

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban igen röviden :

A tepsi szócikke a máig legnagyobb Török-Magyar Szótár – 495. oldalán

A ma „tepsi” alakban elfogadott közszó természetös szögedi alakja azonban a törökösebb „tepszi” volt, amely mára a rengeteg idegön betelepülő miatt Szöged vidékérül (is) kikopott…

De a tepszi maga hajdan olyan hírös lö(hetö)tt Szögedön, hogy még högyöt is neveztek el róla.
Ládd : Tepszihögy ! Pestiesen, mekegőn csak Teps(z)ihegy …
Valószínűleg egy fölborított tepszihez hasonlatos ‘teps(z)i-szerűen lapos kiemelkedés’ (neve) löhetött…
Lapos kis fennsík, talán lapos-széles lösz-tömb…
Törökül (talán) Tepsi tepesi [ejt : Tepszi tepe(szi)] alakban mondhatnánk tökéletes fejrímmel (latinkodón alliterációval), de vélhetően a törökök (soha) nem emlegették így, minthogy ez utóbbi magyar nyelvi képz(őd)és eredmény löhet. (Persze ez még illendőn további kutatások tárgya löhet !)

A teps(z)i szóköre … – Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – II. 567. oldal

A tepszi nem volt mindig ilyen szánalmasan szögletes ! Ez csak a modern gáztűzhelyek végnyomora …
Természetösen a Szegedi szótárban is szerepöl még 1957-ben a régi kerektepszi … de azon bizon (vagy inkább abban) még röndös kemencében sütöttek …

Tepszihögy – Nagyszéksós a ma szögedi határrész régi területi viták tárgya volt a kis-kun Dorozsmával.

Érdekös, hogy a tepsi-re– tepszi-re, azazhogy a tepsi-tepszi laposságára utaló tépsikocsi azonban nem követi a tepszi alakot, de még a köznyelvi tepsi alakot sem. Az pedig, hogy e mára (tárgyával egyetömben) kihalt szóalakot Bálint Sándor tévesen jegyözte volna le, szinte képtelenség. Ha nem nyomdai elütés, úgy ennek valós alakja bizony a rendhagyó – hisz talán jövevény – tépsikocsi löhetött. A tepszi elterjedtségét jelzi az is, hogy még egy lapos kocsi alakját is hozzá hasonlította a hajdani nyelvalkotó …

A tepszinek hajdan változatai is közhasználatosak voltak…

A nyeles tepsi külön szócikke … – Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – II. 209. oldal

Különös, hogy a a szögedi tepszi alak itt tepsi-képpen szerepöl. (Bizonyára apró pontatlanság.) Talán Kovács János Szeged és népe (1901) művéből idézvén mereven, nem került az alap-szóalakkal a szögedi szóalak eggyeztetésre…

A réztepsi – szögediül inkább réztepszi – ugyan utalásként szerepel, de végül címszóként Bálint Sándor hatalmas vállalkozásából, a Szegedi szótárból 1957-ben kimaradt. Ezért, meg még százezer más eggyeztetésért is kell újra-szemelgetnem saját szögediségöm szerint a Szögedi szótár változatban…

De leképeződött a tepszi a szakácskönyveinkben is.
Érdekes, hogy a szegedi múzeumigazgató felesége, Móra Ferencné a korabeli rontott tepsi szóalakot használja :

De vajon mennyi és milyen tepszi is kell eggy rendes háztartásba ?

Móra Ferencné (szakácskönyve) szerint :

A következő jegyzék egy átlagos hattagu családban szükséges konyhaeszközöket tartalmazza :
[…]
Tészta-tepsi ……… 2-3 (db.)
Pecsenye-tepsi …. 2 (db.)
Karimátlan tepsi .. 1 (db.)
[…]

A ’tepsi’ jelentésű tepszi (táj)szóalakot Cegléd meg a közeli jász Kocsér vidékén (is) következetesen mindig „sz”-szel ejtik. Így : „Tököt sütöttünk eggy nagy tepszivel…” (Tóthné, Hadara Erzsébet, Cegléd) Méllyhangrendű e-k ?!

Érdemes lenne elkészíteni a tepszi-tepsi tájszóterképet is, míg végképp ki nem irtja a tévetegen taroló köznyelv az eredeti magyar tájszóalakokat ! Tepszi-tájszóterkép a múlt mentésének új kezdete !

Más edényneveinkben is őrizzük máig a megszálló törököt … Bővebben ládd az Ajánlott Irodalomban !

Ajánlott olvasmány : A tepszi mög a Tepszihögy

Tálaló edényeink

A Magyar Délen, de leginkább a ma megszállt Magyar Délvidéken él a kávés török örökség …

Szögedön mög a vidékén… a Szögedi (ki)raj(zás)okban is…

Edényök–edénynevek dolgában létözik örökségünk a(z Oszmán) török-korból bőségössen.
Teps(z)i, tendzsere, findzsa, dzsezve, kupa (?) …

Magyar társadalmunk többsége a hétköznapi tepsi – tepszi szavunkat sem érzi-tudja töröknek, pedig megdöbbentően az. A mai (törökországi) török nyelvben (is) éppen tepsi [ejt : tepszi] a (köz)magyar tepsi.
Ennél sokkal törökösebben csendül azaz dzsendül a magyar fülnek a findzsa meg a dzsezva, tájanként olykor a hangzóharmóniát is tisztességgel őrizve meg tartva dzsezve …

Már Csáki Éva Török-Magyar Szótárában (1995) is szerepel : cezve fn. kávékiöntő edényke – értelemmel.

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban igen röviden :

A dzsezve szócikke a máig legnagyobb Török-Magyar Szótár – 90. oldalán

A magam gépiratos szótárában a török cezve [ejt : dzsezve] jelentése ‘dzsezve’, ‘dzsezva’, avagy értelmezőbben a ‘kávékiöntő (nyeles) (fém)edényke’

A ma „dzsezve” vagy „dzsezva” alakban elfogadott, tájjellegű közszó a Szegedi szótárban címszóként nem szerepöl, így möglöhet, hogy Szöged vidékérül már régebben kikopott…
Nagy-Kőrös népe sem ismeri ma sem a dzsezve, sem a dzsezva alakot …

A dzsezva alakot Obradovics Nenád eggyértelműen szláv fejleménynek tartja. Ez természetesen adja is magát, hiszen hogyan is kerülne egy hangzóharmóniát tartó szó egy másik, hangzóharmóniát őrző nyelvbe (ezen) harmóniáját (el)vesztve. A rontott dzsezva alak nyilvánvalóan délszláv, leginkább rác (önnevükön szerb) eredetű lehet. Innen kerülhetett a déli magyarság nyelvébe is. Ahol meg a rontatlan dzsezve alak él, ott a közvetlen török eredet, azaz a közvetlen török-magyar átvétel sejthető.

(Nagy-)Kőrösön a lefőtt kávé kiöntőjét csibrik névön emlögetik. (Nagy-Gombai Ambrus)
Nyáregyházán a dzsezve is tencsöre, a hosszú nyele miatti hasonlatosság okán…
Nyáregyházán minden ‘hosszú nyelű (öblösebb) fémedény’ neve tencsöre. Érdekes, hogy itt eggy másik oszmán török szóátvétel födi a török dzsezve alakját (is).

Máig él azonban…

Akad olyan településünk, ahol e kis edényke használata mindennapos, de a török neve eggyáltalán nem él. Ilyen hely Geszt, ahol – a lábos hasonlatára – nyeles neve él …
Már ez a néhány szórványadat is azt a késztetést erősíti, hogy e tárgy megnevezésére tájszóterképet lenne érdemes kialakítani, amíg a tájjellegű nevei végképp le nem olvadnak a mindent eltüntető modern konzumidiótizmusban.

Ládd : Dzsezva vagy dzsezve ? – Kávés török örökség

A findzsa a mai magyar köznyelvben igen ritka, választékos szó, amely szinte kizárólag a sűrűre főzőtt (de zaccnélküli) ‘kávé fogyasztására való kiscsésze’ jelentésben él.

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában a findzsa kicsit eltévedve :

A fincan meg a fıncancı szócikk a máig legnagyobb Török-Magyar Szótárunkban – 178. oldal

Ugyanennek a szótárnak a Magyar-Török változata pedig a mai magyar findzsa szó török fincan alakját „népies”-nek ítéli.

Törökül szólva :
Bir fincan, sıvıları dökmek veya içmek için kullanılan üstü açık bir kaptır. Fincanlar cam, metal, çini, kil, ahşap, taş, polistiren, plastik, alüminyum veya diğer malzemelerden yapılabilir. Genellikle sap, kulp veya diğer süslemelerle sabitlenir. Farklı sıvılar için veya farklı durumlarda farklı bardak stilleri kullanılabilir. Çay ve başka sıvı servisi zamanı genelde fincan tabağı da kullanılır.

A törökben (legalább) három fő findzsa-félét különböztetnek meg :

  • Çay fincanı : teás findzsa
  • Kahve fincanı : kávés findzsa
  • Bıyıklı fincan : bajszos findzsa (férfiaknak)
Bajszos findzsa – Bıyıklı fincan – Vega Dergi képe
Bıyıklı Erkeklere Özel Fincan!…
Yaşadığımız çağın belirgin özelliklerinden biri de kadın ve erkek modasının, kozmetiğinin, yaşam tarzının, yaptığı işlerin birbirine yaklaşması. Birçok ürün unisex etiketiyle alıcı buluyor ve erkek/kadın işi ayrımı giderek azalıyor. Herkes her işi yapabilsin isterim, sonuna kadar destekliyorum ama bazı zevkler kalabilir… Bakınız eskiden (1900’lerin başı) bıyıklı erkekler rahatça çay kahve içsin diye fincanlar bu şekildeymiş:) Hoşuma gitti. Zarif, esprili ve keyifli..

Elgondolkodtató, hogy a közhiedelemben török findzsa, ha i-vel íratık, úgy a hang(zó)harmónia hıánya mıatt nem lehet eredeti török ! Először azt hittem nincs is a szótárban, hiszen fıncan alakban (mélly ejtésű ı-val) kerestem. Azután meg azt hittem hogy rossz helyen van tévetegen…
De a következő szócikk bızonyosan i-vel van :

De nem lehet tévedés ! Csáki Éva (1995-ös) korábbı kéziszótárában is az i-sorban szerepel a fincan, rögtön a frinces-francos finiş szóval követtetvén… (Sz.)

No a mai magyar ezen nem sokat molyol…
Nálunk már kihalt a mélly (hangrendű) ı … A magyarban nem is jegyzi más, csak én magam …
Ha éppoly halott is mint az elly, majd itt a föladat : Föltámasztom ! Új életre keltem !
Ahol csak tudom, következetesen jelölöm, meg használom. (Olykor a betűhıány mıatt mulasztom.)

De lássuk csak, hogyan is él ez őseim nyelvében !

Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) szerepöl rögtön a fincöm-fancom után a findzsa kifejezése :

A findzsa kurta szócikke – Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – I. 456. oldal

No de lássuk-vögyük a komafindzsa jelöntését is :

A komafindzsa kivállóan kidolgozott szócikke – Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – I. 800. oldal

A szögeditől a tápai eltérése azért is érdekösség, mert a komafindzsa igen méretös, valóban jóval nagyobb a kévéhoz való findzsa‘nál, így méretéhez illendőbb a tápai komabögre elnevezése …  

Az újkígyósi komaszélke bızonyára köznyelvibben komaszilke lenne (ha még lenne).

A komafindzsa jelenségének tısztázásához pedig lássuk a váltószavát (hellénkedőn a szünonümáját) !

A Szűz Mária pohara szócikke – Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – II. 531. oldal
Tömörkény István idézetével

Létözik eggy egészen szokatlan jelöntés-eltolódása is a török-magyar findzsa‘nak. A (nagy)kőrösi cigányok ajkán mint ‘kis öblös edény’, átvitt értelömben ‘női nemi szerv’ avagy ‘pına’ vagy talán még ınkább ‘hüvely’ jelöntésben él… (Nagy-Gombai Ambrus közlése) Talán az ‘asszonyöl(e)’ a (szemérmtességében is) legbıztosabb jelentés-megközelítése. Az, hogy ‘öl’ vagy ‘elő-öl’ vagy ınkább a mélyebb részek jelöntése, még tısztázásra vár …

Ládd : Fındzsán a findzsa mög a komafindzsa

Csáki Éva Török-Magyar Szótárában (1995) a következőképpen szerepel :

ibrik/ği/ fn. ibrik, köcsög, korsó, vizesedényke, kis korsó

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar (Nagy)szótárában igen röviden :

Az ibrik szócikke a máig legnagyobb Török-Magyar Szótár – 240. oldalán

(Nagy-)Kőrösön a lefőtt kávé kiöntőjét csibrik névön emlögetik. (Nagy-Gombai Ambrus)
Ezt Dél-Magyarországon dzsezve, de inkább a szlávosan szlávkodó dzsezva alaban emlegetik.

Bálint Sándor hatalmas Szegedi szótárában (1957) sem az ibrik, sem a csibrik nem szerepöl. Ez pedig különös, mert szögedi tájanyanyelvem tájékán sokszor hallottam az ibriköket emlögetni …

Más edénynevekben is őrizzük máig a megszálló törököt … Ládd az Ajánlott Irodalomban !

ibrik/ği/ fn. ibrik, köcsög, korsó, vizesedényke, kis korsó

Ládd még : Miféle edény is az ibrik ?

Más edényneveinkben is őrizzük máig a megszálló törököt … Bővebben ládd az Ajánlott Irodalomban !

Sütés – Főzés tevékönységének (módozatainak) a nyelvezete

abál ts. iJ abárol, húsfélét nagyjából ’előfőz’, ’lassan, kis hőfokon főz’, ’félig-meddig főz’, pöszörget… Vödd: fölabál, mögabál. Eredete a perzsa (jász?) „ab” ’víz’ szó löhet… ’vízbe’ főz’

abál(l)ódik (abálódik) tn. i. ‘forró vízben fonnyad, (föl)puhul’. Abálódik-ė mán a hurka? Vödd: lėabál(l)ódik, mögabál(l)ódik.

már a nagyobb tanulmányom része)

abál(l)óléj abálólé fn.  ‘az a lé(j), amelyben főleg disznótorkor az abál(l)nivalók mögfőnek’, v ???

† : a már az 1957-es Szegedi szótár szerint is kihaltnak minősített (régön kiveszött… már Bálint Sándor korában is „kihalt”) szavak megkülönböztető jele

abál(l)ó villa (†) : fn. ???kétágú villa??? ami átdöfi a húst, hogy jobban belemönjön az abállólé (képe-rajza ide!) 2 abálló villa. (Jankó János szenátor ingóságairól 1774.)

abált szalonna fn. ‘fokhagymás lében kifőzött, tetején gyakran szögediessen bepaprikázott szalonna’. Vödd: pofaszalonna.

Talán a törökben ma is élő aba posztó jelentése is összefügg a főzéssel … főzött posztó …

aba (†) fn.: ’a posztónál durvább kelme(anyag)’ „Aba nem Posztó.” Dugonics András: Példa beszédek… / Jeles mondások /Ellenközők, 1820.) Posztó Dugonicsnál Nagybetű ! Nem is annyira a szó veszett ki, mint inkább maga az anyag ! (Persze vele a szó is.) Az „aba” szó ’durva gyapjú anyag’ vagy ’ilyenből készült köpeny’, ’nemez’ jelentésben ma is él a török nyelvben.; -yı yak- 1. beleszeret vkibe;

abadolmány (†): fn. 1833: Aba dolmán 3 öregh garas. (A magyarszabó céh irataiból Varga 21.) (Vödd/Lásd még: aba, abaposztó)

abamente (†) : fn. 1833: Aba mente ha egy soriával sinoros amint szokás 3 öregh garas. (A magyarszabó céh irataiból: Varga 21.) (Lásd még: aba(posztó)

abanadrág (†) : fn. 1833: Aba nadrágh 10 poltura. (A magyarszabó céh irataiból: Varga 21.) (Lásd még: aba(posztó)

abaposztó (†) fn.: régen kiveszett… már Bálint Sándor korában is „kihalt”-nak minősült… ‘durvább posztófajta’??? talán ’abált posztó’ ” ??? olcsóbb??? posztó’. (Ládd még: aba) Sz. I „Mög-adgyuk béllését az aba-posztónak” (Dugonics Etelka I. 132, DigAr. 416 azaz ’ellátjuk vkinek (durva embernek) a baját’. Művtört.: A hatóság elrendelte, hogy a ??? ruházkodáshoz abaposztó is felhasználható. Minden színben árulták, csak fehérben és vörösben nem. (Kovács János : Szeged és népe, 1901. / 215. ) ??? rossz(abb) minőségű durva posztó??? Az aba és a posztó minősége között feszülő ellentétöt jól érzékölteti a mondás: „Aba nem Posztó.”, mely a „Falu nem Város.”, ill. a „Cipó nem kenyér.” sort követi (Dugonics: JELES MONDÁSOK / Ellenközők) Sz. … ez még alaposabban földolgozandó…

A saját apámtól (id. Dr. Sz. L.); is gyakran hallott pöszörög étel lassan (még csak nem is) bugyorogva fő; nagyon apró szemű eső szemerkél (bugyborékokat emelve a tócsákban)…??? (még csak nem is pötyög, csak „pöszög”) A szögedi pöször- meg a török ’főz-’ pisir- hangalakja régi rokonságot, komaságot, de legalábbis nyelvi kapcsolatot sejtet… Ha létezik nyelvi kapcsolat, akkor valószínűbb a qıpcsáq eredet, hiszen a qıpcsáq nyelvekben piszir- hangalak él ’főz-’ jelentésben.

A gyakorintott pöszörög alapalakjának tekinthető pöszög azonban mindennek cáfolatául hangzik… „hát elkezd pöszögni a déli szél, fúj-fúj – ez már a kosovai szél” (Bitó János Az én kiskirályságom 1930) Möglehet persze, hogy a pöszög mág régön létözött, amikor a kun-török ’főz-’ pis(z)ir- hallatára-sejletére a pöszörög  kifejlett…

Ételök – ıtalok

A mi magyar pite szavunk rokona a törökben ma is él(ő) pide alakban …

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában bár igen szűkszavú, de bizony eggyértelmű :

A pide szócikk a máig legnagyobb Török-Magyar Szótárunk 414. oldalán

A jelentésük nem egészen azonos, de bizony hasonló…

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – II. 313. oldal

De… Mi is az a pöc ?

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – II. 326. oldal

Eleinte úgy véltem, hogy Bálint Sándornál ez elírás lehet …
Így lazább szellemben fejtegettem, ugyan mi is lehet a pöcpite ?

Pöctej vagy pöcpite … talán a pöcpite a ‘tengerispite’ avagy a ‘kukoricás pite’ …
De akad eggy másik értelmezés(i lehetőség)e is : ‘feszes pite’ avagy ‘kényes pite’

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – II. 326. oldal

Azonban … Bálint Sándor igen alapos embör volt a Szegedi szótárában is szerepöl a kuráca …

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – I. 851. oldal

Érdekös, hogy a Török-Kanizsáról idézött pöctej a (régi) magyar orvosi nyelvben föcstej …

Pöctejből pöcpite sül ki … gazdag magyar hagyomány-ágyazatban …

A krémös pite tulajdonképpen a pépös pite (Sz.) úrhatnám új elnevezése :

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – I. 840. oldal

De arra, aki alaposan belak(mároz)ik pitéből, még ige is kereködött : pitéz vagy bepitéz …

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – II. 313. oldal

Ládd : Pide – pite – pöcpite – szögedi szömmel

Pöctej, abból pöcpite – Magyar hagyomány szögedi szömmel mög szögedi szájjal …

Szárma vagy szármány ?

Dugonics András Etelka‘-jában első magyar regényünkben már szerepöl a szármány szó ! Dugonics András egyéni szóhasználata lett volna …??? Talán polgáriasabb, vagy régiesebb, urasabb alak, de az is lehet (előfordulhat), hogy hajdan eggymás mellett élő két szóváltozat löhetött…
A szögedi „szárma” a ‘töltött káposzta’ változata, azazhogy a régiek ajkán a ‘töltött káposzta’ mindig „szárma”-ként hangzott. Szögedi tős-gyökeres Apám csakis a szárma alakot használta…

Így áll tájanyanyelvem (Sz.) hatalmas szótárában :

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – II. 456. oldal

Bálint Sándor szerint tehát a szármány a „szögedi szárma” régies változata.
(A nem messze termett Ménesi bor az Arad-hegyaljai borvidékről való.)

A „szárma” ma már régies (hellénkedőn archaizáló) szóalak, de hajdan az egész Magyar Dél-Alföldön elterjedt volt egészen a déli, dunai határunkig. Ma a délvidéken magyar meg rác (önnevén szerb) eggyaránt érti és használja a „szárma” szó(alako)t. Könnyen lehet, hogy azért is, mert a „szárma” nem közvetlen török, hanem dél-szláv jövevény. Ennen bolgárnak-rácnak eggyaránt szerepe lehet.

Van pedig a szármának tölteléke meg burk(olat)a :

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – II. 456. oldal

De a tőtelék már magában is fogalom :

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) II. 593. oldalán

A ‘szármával való táplálkozás‘-ra pedig külön igét is képöz a szögedi nyelv :

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – II. 456. oldal

A szármázás persze nem keverendő és nem is keverhető a származással, hiszen a szögedi gyerök az nem származik, hanem szármaddzik.

Hanem ez a szép szögedi magyar szárma eggy kis kitekintéssel, vizsgálódással már igencsak nemzetközinek tűnik. Visszafejtve a Balkán szinte összes népeinél élő szinte azonos alakot eljuthatunk a „szárma” származásáig, a török forrásáig. Ez persze pusztán a szavak eggymás mellé tételével ingoványos vizekre vezet …
A „szárma” jelentés(kör)e a balkáni népek között szinte megeggyezik, míg a törökkel sokkal kevésbé …

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar (Nagy)szótárában igen röviden :

A sarma szócikke a máig legnagyobb Török-Magyar Szótár – 437. oldalán

Bár van eggy jelentős jelentés-eltolódás, de mégis csak valamibe töltött étel a törökben is …
Habár a törökben a töltött meg a göngyölt ételeknek külön neve van. Ládd alább !

A mai török sarma [ejt : szảrmả] étket már az oszmán törökben is صرمه [ejt : szảrmả] szóval illették. A ‘levélbe csomagolt töltelékkel való étkek’ széles köre dívik ma is a török konyhaművészetben.
Oszmán török صرمه [ejt : szảrmả]… – Innen kutathatnánk perzsa vagy arab irányba is, de ez a vándorszó török gyökéből (meg)érthető és tisztán, következetesen származtatható :

Türkiye Türkçesindeki sarma kelimesi, sar- fiilinden +ma isim fiil ekiyle türetilmiştir.

A sar- igeszócikke a máig legnagyobb Török-Magyar Szótárunk 437. oldalán

A török sarma [ejt : szảrmả] fn. ma leginkább ‘töltött szöllőlevél‘ jelentésben él.
Általánosabban (szólva) göngyölt, azaz ‘göngyölve töltött étel‘.

A sarmala– ige szócikke a máig legnagyobb Török-Magyar Szótár – 437. oldalán

Hanem ennek a beburkolásnak vagy begöngyölésnek a törökben még bennsőségesebb értelme is kerekedett …

De csak hogy a konyhában maradjunk, vagy legalábbis a főzészetnél, a konyhaművészetnél leragadjunk, itt érdemes megemlíteni, hogy a fokhagyma török neve is éppen ugyane tőről fakad !

A sarmısak szócikke a máig legnagyobb Török-Magyar Szótárunk 438. oldalán

Bár az alapszó sarmısak/ğı/ (fn.) mégis ma inkább hangzatosabb hangátvetéssel sarımsak/ğı/ alakban ösmeretes ‘fokhagyma’ (Allium sativum) jelentésben. TUlajdonképpen annyit jelent, hogy ‘göngyölt (hagyma)‘ azaz ‘göngyölengy‘. (Sz.)

De lássuk csak, milyen szármáink is löhetnek még Szögedön ?!

Hajdan a Bécsi szárma valami nemös, úri étel löhetött, de mára az eredeti jelentése régön elhomályosult már. Inkább csak a méltatlan uraskodás gúnyoló kifejezése maradt ránk a tápaiak ízös nyelvözetében …

De a gúnyos szójátékok a szárma szárbaszökkenésével az öngúnyt is melegen betakargatják …
A kubikos-szárma bizony (csak) a ‘szögény embör szármája‘ …

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – I. 843. oldal

A szögedi magyar nyelvben a szárma eredeti jelentését, azazhogy göngyöletes nyelvi gyökét nem ösmervén, nem érezvén dolma-sarma megkülönböztetést nem tartván él a tápai nyelvözetben a paprikaszárma ‘töltött paprika’ jelentésben.

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – II. 279. oldal

Bár az az igazság, hogy a szögediek nem is göngyölnek, hanem gyöngyölnek … ez persze már messze vezet …

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – I. 513. oldal

Törökországban azazhogy a törökben a dolma meg a sarma eggyáltalán nem ugyanaz.

✅️ Dolma – a dol-(mak) igéből származik, amelynek jelentése: ‘(meg)tölteni’. Ez tehát valamilyen ‘töltött étel‘, amelynek a belét kivájták, majd mással töltötték (meg). Például :

✔️ Biber dolması – töltött paprika.

✔️ Patlıcan dolması – töltött padlizsán.

✔️ Kabak dolması – töltött tök (pl. cukkini).

✔️ Enginar dolması – töltött articsóka.

✅️ Sarma – a sar-(mak) [ejt : szảr-mảk] igéből származik, amelynek jelentése: ‘(be)tekerni’, ‘(be)göngyölni’, ‘(be)csomagolni’. Ez tehát valamilyen ‘(be)göngyölt étel‘, például:

✔️ Yaprak sarma(sı) – ‘levél-szárma’, ahol a tölteléket szöllőlevélbe göngyölik.

✔️ Lahana sarması – ‘káposzta-szárma’, ahol a tölteléket káposztalevélbe göngyölik. ☝️

Törökországban a szöllőlevélből készült szárma alapfogás az ünnepeken meg a családi összejöveteleken.
A jó háziasszony büszke is arra, hogy milyen gondosan tudja a leveleket föltekerni, a tölteléket be(le)göngyölni.

De már a gönygöleg alapanyaga is vásárképes termék, hiszen nem mindeggy, hogy mibe töltenek !

Göngyöletes azaz göngyölendő (göngyölétre vácsorgó) szöllőlevelek még kiterítve Isztanbul ázsi(ai) oldalán, Üszküdár kis piacán (Sz. 2025.11.23.)

A török szárma származéka ↷ a bolgár сарма́ [ejt : szảrmả], a makedón сарма, a rác са̀рма, a horvát sàrma, az oláh sarma [ejt : szảrmả], az arumuny (latinosan angolkodón Aromanian) sãrmã, az arnót (albán) sarmë, de még a törökbe áztatott újhellén (νέα ελληνικά) σαρμάς [ejt : szảrmảsz] is … de még az örmény սարմա (sarma) is …

Az arnótoknál (albánoknál) is hagyományos(an) bevett előétel a töltött szöllőlevél.

A magyarba vélhetően délszláv (rác-bolgár) közvetítéssel érkezett a szárma, minthogy a jelentése is alapvetően ‘töltött káposzta’, akárcsak a rácban meg a bolgárban nem pedig ‘töltött szöllőlevél’, miként a törökben.

Nem kell messzire tekintenünk, déli szomszédunk is szárma azaz са̀рма alakban emlegeti a ‘töltött káposzta‘ fölséges élményét… A rác (szerb) szóhasználatban azonban a са̀рма jelzővel akár háromféle étel is lehet. A számunkra legszokatlanabb a sarma od zelja [ejt : szarma od zelja] becézgetve sarmice od zelja [ejt : szarmice od zelja] pedig töltött répalevél… azazhogy ez egy újabb kétség (elágazási pont), hogy mit is takar a délszláv zelja ?! A zelja szó betakarja a lósóska‘tól a mángoldon át talán még a kelkáposzta levelét is … de leginkább ‘zöld (levél)’ jelentésben értelmezhető.

Šta za ručak?
Sarmice od zelja
Šta za ručak?
Šta za ručak?

A szárma a törökben (elévetett jelző nélkül) leginkább a ‘töltött szöllőlevél‘ jelentésben él, míg az egész Magyar Alföldön – gúnyhatáron innen és túl is – ‘töltött káposzta‘ jelentésben ismeretes. A Dunántúlon e fogalmat nemigen ismerik. Ott kevésbé honolt a török. No persze e szó kihalása azaz végső eltűnése előtt illendő lenne egy minden falunkra kiterjedő tájnyelvi vizsgálatot kiterjeszteni, az eredményeket pedig tájnyelvi terképbe göngyölendeni. Ez a szárma-terkép már tisztán megmutathatná, meddig is terjedt a ‘töltött káposzta‘ török(ös) befolyása.

A török számára a szárma (elővetett jelző nélkül) röviden és tömören a ‘töltött szöllőlevél‘ jelentésben él. Ha pontosítani akarják, hogy milyen göngyöletről is van szó, hát a yaprak sarması [ejt: jảprảk szảrmảszi] azaz ‘levél-szárm(áj)a’ vagyis ‘levél göngyölet(e)’ alakot mondják.

Nefis Yemek Tarifleri | Bugün Ne Pişirsem?
Yaprak Sarma ve İç Harcı Tarifi | Nasıl Yapılır?
Nefis Yemek Tarifleri | Bugün Ne Pişirsem?
Nefis Yemek Tarifleri | Bugün Ne Pişirsem?
Türk mutfağının en özel lezzetlerinden biri olan yaprak sarma, sofraların vazgeçilmezidir. Özellikle zeytinyağlı yaprak sarma, ince ince sarılmış yaprakları ve aromatik iç harcıyla hem göze hem damağa hitap eder. Mis gibi kokan yaprak sarma içi, taze soğan, maydanoz, pirinç ve baharatların muhteşem uyumuyla hazırlanır. Doğru ölçülerle yapılan yaprak sarma içi tarifi, yemeğin lezzetini ikiye katlar. Yaprakların parlak ve yumuşak kalması, içinin tane tane pişmesi için bazı küçük sırlar vardır. Yaprak sarma iç harcı, yaprakların içine ne çok sıkı ne de gevşek olacak şekilde yerleştirilmelidir.
İster özel davetlerde ister günlük yemeklerde, yaprak sarma her zaman sofranın yıldızı olmayı başarır. Sizler de bu enfes tarifi denemeyi unutmayın. Afiyet olsun!

De akad itt másik recept is. Ez is tanulságos :

Yemek.com
Török töltött szőlőlevél: Sarma recept 
Yemek.com
Yemek.com

Érdekes jelenség még, hogy a ‘töltött szöllőlevél‘ a székelyben-magyarban töltike vagy még inkább tőtike névalakban él. Ez az étel azonban inkább Erdélyországban elterjedt. A székely-magyar tőtike azonban nem olyan apró, mint a török tőtike. Erdélyben ma is könnyen kóstolhat ilyet az utazó. Majdnem olyan természetes mint a mai török hódoltsági területeken. Szöged vidékén töltike vagy tőtike mint étel (azonban) teljesen ösmeretlen.

Még a szögedi töltike jelentése is egészen zavarba ejtő(en más) :


Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) II. 593. oldalán

A oláh szárma, azaz a sarma azazhogy szarmale [ejt : szarmale] a hátul-határozott névelős forma.
Tehát ‘a szárma‘, oláhossan hátravetett (határozott) névelővel szó szerint ‘szárma a’.

A sarmale az oláh ‘töltött káposzta’. Oláhországban – Tömörkényessen udvariaskodó(bb)an Rumunyában – ünnep nem múlhat el nélküle. A magyar töltött káposztához igencsak hasonlít, a különbség talán az, hogy gyakran használnak vegyes húst (sertést marhával), kaprot meg csombort is fűszerként. A cserépedényben vagy vastag falú lábasban történő lassú főzés során a savanyú káposzta íze átjárja a tölteléket, a szalonna füstösségével.

A töltike nem káposzta-, hanem szöllőlevélben van Erdély-szerte. Ez az oláhoknál a sărmăluță [ejt : szörmölucö], többesben sărmăluțe [ejt : szörmöluce] (s. f. Diminutiv al lui sarma. – Sarma + suf. -ăluță).

A csángók meg padlutyka levélbe töltik a töltikéiket…
A pulutyka vagy padlutyka hagyományos magyar tájnyelvi ételnév, amely a tavaszi-nyári időszak friss zöld leveles ételeit jelöli.
A tőtike (töltike) vagy padlutyka a szöllőlevélbe, karalábélevélbe vagy tormalevélbe tekert, darált hússal és rizzsel töltött tavaszi-nyári ételt jelenti, amelyet tejfölös habarással és gyakronta kaporral készítenek…

szármány (Dugonics András) a szögedi „szárma” (töltött káposzta) változata, talán polgáriasabb, vagy régiesebb alakban, de az is lehet (előfordulhat), hogy eggymás mellett élő két szóváltozat… Dugonics András egyéni szóhasználata…???  Szögedi tős-gyökeres Apám csakis a szárma alakot használta…

Ládd : Szárma – szármány – tőtike vagy göngyölet ?

A magyar tarhonya szavunk a törökben is él tarhana alakban.
Nagy kérdés a nyelvészetben, hogy ki kitől tanulta ?!
No persze a szovjet megszállás alatt a kommunista meg a szolgalelkű magyar nyelvész-társadalom ezt letisztázta magában : A kishitűség minden előtt ! Így az irány, azaz az eltanulás irányából nem csináltak kérdés : Ha valami közös, azt csakis mi tanulhattuk tőlük. Élesen szembenáll ezzel az a történelmi hagyomány, miszerint a törökök meg más türökök körében a magyar műveltség nagy becsben áll. Atilláról testvérek vagyunk. Hun-magyar Attila a keleti török szövetségeseivel …

Tehát : A török-magyar vagy magyar -török tarhana-tarhonya kérdése komolyabb kultúrtörténeti kutatást igényel !

A mai törökben : tarhana fn. tarhonya;

Főzészettörténetileg még érdekesebb a török tarhana çorbası [ejt : tảrhảnả csorbảszı] azaz a ‘tarhonya leves’. Ez ma a magyarban nemigen kerül már asztalainkra, de a Szegedi szótár (1957) tanúsága szerint alföldi (pusztai) népünk közismert, sőt közkedvelt étke volt.

Ládd : A török tarhana mög a szögedi tarhonya

halvé fn. ’méz, tojássárgája… fölpuffasztva’ Más nevei: alvét, törökméz, malátacukor, takoncukor. ‘olcsó, leginkább vásárban árusított édesség, B.S. szerint: cukorfajta’. Vélhetően a török „halva” , akár a szintén török eredetű görög „halvasz”, vagy azzal rokon édösség. Apám (id. Dr. Szabó László)  a Bálint Sándor által említett „alvét” néven soha nem hallotta. (Valószínűleg e szóalak már régebben kihalt.)

Helva vagy halva – Hellén hȧlvász vagy arab hȧláwȧ ?

A törökméz jellegzetes török(kori) örökségünk, amely egyre inkább kiveszőben van. Vásárokon ma már nem látni… Bálint Sándor az alvé nevű édességgel azonosítja. Az azonban vélhetően a halva vagy helva torzulata, így nehéz a kettőt eggynek hihetni !

Élvezeti termékek

cselebi dohány fn. 1723 ‘finom dohány’. Reizner I. 310.
Nem akadtam nyomára, hogy a cselebi itt (minőség)jelző vagy névvel jelölő …
Szinte bizonyosan nem a híres utazó Cselebi neve rejlik e dohány azóta elenyészett emlékezetében…

basadohány (†)  fn. 1722: ???töröktől való??? ‘ajándékba való finom dohány’. Reizner III. 505.
(Dőlt köröszttel érzéköltetendő, hogy már régön kiveszött… eltemettetött… már Bálint Sándor korában is „kihalt”-nak minősült…)

No persze a basa (fn.) Szögedön nem csak ‘török rang’. „…a basa, a török úr, de nagyon jó török ember volt, mert íme még kétszáz esztendő múltán ma is a nevéről nevezik azt az utcát…” (Tömörkény: Csata a boldogságért, 1902.)
Szögedön a leghírösebb basánkról még utca is van elnevezve több évszázada Hóbiárt (basa) utca néven.
Vödd: Harambasa, Hóbajárt basa, ill. Hóbiárt basa, szerdárbasa, városbasa !

csibak – csibuk ??? a nagy török szótárban nem leltem…

Török-emlékezetű vendéglő a szögedi köztérneveink között

Törökfej utca vagy szöbben Törökfő utca a Nagyárvíz előtti utcanév volt. (Bainville)
Nevét egy turbános török(ös) fejjel díszített háztól kapta, amely Bálint Sándor emlékezete szerint a Rákóczi téren még látható volt. Mai színtelen neve Török utca !

*Törökfő utca = Jósika utca, Török utca, Vadász utca

Az utca történetiségéhez természetesen a „Törökfő utca” illik leginkább, így ennek helyreállítása a távlati cél.

A Török utca neve is a Török Megszállás korára, ill. a török-ellenes hőseinkre emlékező vendéglő nevét őrzi, minthogy a neve rövidülés a közben bizonyára megszűnt fogadó emlékének hanyatlásával.

SZL Végr. 1841: Török Fej utca. 1850: Török Fő utca x: SZB 1861/65: Török fej utca. SZB 1870/46. 1878: Törökfő utca. 1879: Török-fej utca x. 1880-1941: ~. 1942, 1948: Törökfej utca. 1958: ~.

A régi Törökfej vagy Törökfő utca magában foglalta a mai Jósika utca egy részét, valamint a Török és a Vadász utcát is. Az utca történetiségéhez természetesen a „Törökfő utca” illik leginkább, így ennek helyreállítása a távlati cél. Ebben az utcában született Maróczy Géza, a legnagyobb magyar sakkozó. Az ő nevére való keresztelést az utca nevének mély történeti beágyazottsága kétséges értékűvé teszi, így Szeged – az általam alapított Köztérnév Bizottságban indítványomra – Maróczy Géza teret kapott inkább Újszegeden, a sakktagozatos iskola előterében…

A törökséghöz kötött mérgező növények

* törökmag fn. ‘ricinus’. (Tömörkény István kéziratos Szegedi Tájszótára)

… A takarításhoz pedig :

töröksöprű fn. ‘söprűnövényből (Artemisia scoparia) kötött söprű’. (Bálint Sándor : Szegedi szótár, 1957)

Lehet, hogy a teljes szókincs ekként csoportosítandó …

Forrásaim / Forrás-irodalmam

Dugonics András: Magyar Példa Beszédek és Jeles Mondások (SZEGEDEN, nyomtattatott Grünn Orbán’ Betűivel ’s Költségével, 1820)

Kovács János : Szeged és népe (Szeged, 1901)

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – I.-II.

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (kéziratossan-gépiratossan / Torontál Kiadó, Szeged, 2027?), eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

Móra Ferencné szakácskönyve (Révai, Budapest, 1949 ötödik kiadás)

Gróf Dezső : Tolvajnyelvi gyűjtemény. Kézirat. Hozzákötve a Somogyi Könyvtár B. f. 237. számú könyvéhez. Sz.: (Gróf : Tolvajnyelv) – Kiadandó !!! Önállóan is kiadandom…

Továbbá… Gróf Dezső : Szegeden, 1921. évben szokásos tolvaj szavak jegyzéke. Litografált kézirat. Gróf Gábor szívességéből.

Kálmány Lajos: A csillagok nyelvhagyományainkban (Szeged, 1893.)

Péter László : Az ö-zés szépségéről (M.N. …)

Tömörkény István kéziratos Szegedi Tájszótára – Kiss Jenő szerint az Akadémia levéltárában… Tóth Gáborral beszéltem… az Akadémiának nincsen kézirattára… MTA könyvtár… Ittzés Nórát (a Akadémián) és Kiss Jenő tanár urat (az ELTE-n) hajkurászom a fölkutatásával…
Tömörkény Istvánnak 1900 táján gyűjtött, a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában ??? őrzött, több ezer szóból álló szegedi tájszógyűjteményét. – Érdemes (jegyzetekkel, értelmezéssel) külön is kiadni és önálló forrásként kezelni! (Sz.)

Máté Zsolt : a törökkori Szeged építészete… 20 950 5733

Péter László : Szegedi utcanévtár (1973)

Szinnyei-Tájszótár  B.S.: Szinnyei-féle Tájszótár  … adatszolgáltatásában részt vevő DebreczeniJános, Baligo János és mások gyűjtését (jegyzetekkel, értelmezéssel) külön is kiadni és önálló forrásként kezelni érdemes ! (Sz.)

Szántó Imre : Küzdelem a török terjeszkedés ellen Magyarországon – az 1551-52 évi várháborúk (Akadémiai Kiadó)

Tóth Béla : A köszörűs kádi Szeged, 1959

Veress D. Csaba : A szegedi vár története (Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1986)

Evliya Celebi : Seyahatname 7. kötetében Szeged … (?)

Karácsonyi Imre kiadásában… Papp Tanár úrnak autográf… kiadás … (Karácsonyi Imre betűről betűre kijavította)

Kakuk Zsuzsa : A török kor emléke a magyar szókincsben

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. (Akadémiai Kiadó, 1967-1992) Teljes gép-szöveg itt : REAL-EODhttps://real-eod.mtak.hu › … Írta: L Radácsy · 1976 · Benkő, Loránd, ed. (1984) ???

Simon András – A szegedi fűszerpaprika (Szegedi Nyári Fesztivál XXVIII. évf. 2006. 7-9.)

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Magyar-Török Szótár / Macarca-Türkçe Sözlük (NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 2002)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013) 503. o.

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan, ill. ál-való „gép”-ıratban)

tepszi – Tóthné, Hadara Erzsébet személyes közlése Cegléden

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim …

Baski Imre Onomastica turcica 2005-6 … Hodzsatelek

Szántó Imre Az 1551-2 évi várháborúk

Németh Gyula : Turkische sprache … a magyarországi törökök hogyan beszéltek…

Kádija … nem „kádi”-ként emlegette…

Ítészetem eddig :

Szubjektív… ne nyelvjárásban… szakmai …

Szerkesztetlen kazal…

Téma szűkítését…

Személyes megjegyzésekből visszavenni…

Csalimese – Vidovenyecz Márton …

Még maga a terv sincs kész …

………..

Ez utóbbi néhány szócikk már alaposabban ki van dolgozva :

Bosztányos bosztán kiveszőben

A tepszi mög a Tepszihögy

A töndzsöre-töncsöre mög a csöntöre-csöncsöre szóköre

Dzsezva vagy dzsezve ? – Kávés török örökség

Fındzsán a findzsa mög a komafindzsa

Helva vagy halva – Hellén hȧlvász vagy arab hȧláwȧ ?

…


Korábban tévetegen : Nyomok… történelmi, régészeti, terképészeti, hagyományi örökség… a hellynevekig… (A szóbeli hagyomány

Talán az engem cserbenhagyó várost méltán feledtem ilyen hosszan… de e szótárat attól függetlenül be kell tisztsséggel fejezzem !!!

Ajánlott olvasmány :

A töndzsöre-töncsöre mög a csöntöre-csöncsöre szóköre

Dzsezva vagy dzsezve ? – Kávés török örökség

Fındzsán a findzsa mög a komafindzsa

A findzsa a mai magyar köznyelvben igen ritka, választékos szó, amely szinte kizárólag a sűrűre főzőtt (de zaccnélküli) ‘kávé fogyasztására[…]

Ossza meg: