A tombác ősi magyar vizi szer(ke)zet, úszóeszköz; hajómajmok és hidak alkotó eleme …
Valaha a jelenléte természetes és alapvető fontosságú volt egy Város működtetése szempontjából. Mára már a nevét is alig ösmerik…
Talán összefügg a tom- igetővel :
A gömbölyded és tompaorrú tombác( szó)nál fölvetődik a hangulatfestő jelleg(e) is…
Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) szerepöl a tombác kifejezése :
Érdekes, hogy szótárunk a Tombácz családnevet nem említi külön szócikkként, pedig Alsóvároson ösmert volt. Máig élnek Tombáczok Szögedön. A szóllás is e családnevet idézi : Mögült, mint Tombáczékná a pocok (Tréf.).
tombác (-ot) fn. 1825. Nátly: „tombátz, hajó helyett malom alá tétetni szokott kivésett vastag szál tölgyfa, mellynek belső ürege általmérőjében 4-6 lábnyi. Egy malom alá három tombátz tétetik : kettő a malom alá, egy pedig .tárhajó gyanánt a késségen kívül.” Hasonlóan KovSze 117., de hozzátöszi, hogy a tombácban rudat, kötelet, evezőt helyöztek el, továbbá a nagykerék tengelyének egyik csapágya nyugodott rajta. Már Bálint Sándor sem látta, de a szót még hallotta.
Említi Dugjó. I. 319.||
A hajó-malomtest mellett a tombác szolgál a kiegyensúlyozásra, az őrlőházzal átellenben a tengelyvégöt ez tartja (általában) a part felől…
A tombác csaknem ebben a hangalakban ma is él a törökben tombaz képpen. Úgy tűnik, újabb elfeledett magyar jövevényszó a törökben ! A hideg döbbenet azonban az, hogy míg a törökben él, a hagyományát nem őrző magyarban csaknem kiveszett. Ideolektusomban még természetes, így terjesztem is hírét a magam erejéből… A francilatinkodó pontonhíd helyett a tombáchíd alakban emlegetem a bürüt, ha magyarázni kell…
A Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit féle nagy Türkçe-Macarca Sözlükben igen kurtán-furcsán szerepel a „tombaz” : ’1. ladik 2. ponton’ jelentésben :
A Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit féle nagy Macarca-Türkçe Sözlükben föl sem bukkan.
A hengeres testű magyar tombác bizonyosan nem azonos a lapos ‘ladik’ jelentéskörével, de a tombác valóban eleme a tombáchídnak, ami angolkodón ponton néven úszik.
A magam szótárában (szócikkemben) :
tombaz fn. tombác, bürü, idegenkedőn meg ponton;
tombaz köprüsü tombáchíd, bürü(hīd), pongyolatinkodón meg pontonhíd.
A „tombác” Róna Tas – Berta Árpád West Old Turkic szótárában sem szerepel…
Minthogy a tombác eredetileg eggy tömbből való farönk, így érdekes lehet az alábbi szótári szócikk is :
A tomruk-tombaz-tombul szóbokor egy jóval átfogóbb összefüggést is sejtet. Érdekes, hogy ilyen szóbokor a magyarban is kibontakozik a tömb-tombác alakokban…
De lássuk a Szegedi szótár (1957) azóta is hal(vány)ódó tombácos szócikkeit !
A ’hajó(test)’ jelentésű közszó ha halódik is, családnévként még mindig él !
Tombácz : családnév Alsóvároson. Tombácz Tamás, …
Szóllás : Mögült, mint Tombáczékná a pocok (= megült sokáig tartózkodik vhol. Tréf.).
Tombáczokról fokot – vízkibocsájtó helyet, új-francoskodón zsilipet – is neveztek el Szöged alatt :
Tombáczfok vagy Tombácz-fok fn. : a ‘Tisza foka a Boszorkány-szigettől délre’, valamint errről nevezve utóbb ‘Tisza-rész a Boszorkány-szigettől délre’. A Tombácz családnév Szöged városában leginkább Alsóvároson élt. Így az sem csoda, ha éppen Al-Szöged magasságában kereködött a Tombácz-fok neve is…
Fölmerülhet persze köznévi eredtű hellynévadás is, amelly szerint magáról a tombácról, mint alkalmatosságról kaphatta a fok, majd a folyórész a nevét…
Érdekös a tombác fölbukkanása a vizimalmok tájékán. A dimbes-dombos vagy éppen helyes vidékökön a vizimalom a szárazföldre, azazhogy erős alapra épült, és csak a hajtandó kereke nyúlik be a víz fölé, Az Alföld lapályain a Nagy Folyók vizímalmai úszó szerkezetek. Ezekhez jól úszó hajótest kell, amely megtartja a fölépítményét, no meg a további terhelést is. A teljesebb kép értelmezése kedvéért : Hajdan Szögednél a Tiszát hajómalmok sora fogta át eggyik parttól a másikig.
Képe ide !
A tombácos malom fn. ‘a vízi malmoknak, helyesebben szólva a hajómalmoknak kezdetlegesebb fajtája’. Az ilyennek nem volt csinosan faragott orrtőkéje. Belseje és beosztása is egyszerűbb volt az utóbbi, újabb formánál, amely a 19. (múlt) század első harmadában vált általánossá. KovSze. 118.
A Tombác-alma vagy tombácalma eggy mára szinte teljesen elfeledött magyar alma(fajta). Bő negyedszázada egy Gyűlyteményes Gyümölcsös Kertet indítványoztam Újszögedön, hogy megismerhessék a késeiek őseik többre érdemös gyümölcseit. Városunk gyökértelen(ítő) balvezetése ezt a tervezet(öm)et is elnyírta…
Bár az alma régen alapvető ételemünk volt, és a legszegényebb kertben is volt több fajta, több célra…
Mégis, már a Szegedi szótárban (1957) is csak fölsorolásképpen került be az emléközete :
Bizony a tombác magyar jövevényszó a törökben !
Ez a … Tombácos áttörés a turkologiában… az altajisztikában…
Módszeres magyarellenesség azt súlykolni, hogy minden közös szavunk török eredetű ! Könnyen lehet, hogy ennek épppen az ellenkezője az igaz. Természetesen vannak török eredetű magyar szavak a magyarban. Az Oszmán uralom, a török megszállás 150 éve hagyott it néhány török szót is… De a régebbi török, azazhogy a régi türök érintkezések esetében a szavak átvételének iránya eggyáltalán nem ilyen eggyértelmű ! Hun-hagyományainkat tekintve és az évszázados érintkezéseinket újraértékelve meglehet, hogy a Magyar Műveltség termékenyítette meg a Türököt…
A török tombaz szóköre pedig igen érdekesen alakul, mert a tombác tombás alkata az emberi alkatra is jelzőket termett :
Valamint …
Ez persze további goldolatoknak ad ágyazatot a magyar tompa-tömpe szókörrel való további rokonosság vonatkozásában…
Forrásaim :
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. (Akadémiai Kiadó, 1967-1992) Teljes gép-szöveg itt : REAL-EODhttps://real-eod.mtak.hu › … Írta: L Radácsy · 1976 · Benkő, Loránd, ed. (1984) ???
Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Magyar-Török Szótár / Macarca-Türkçe Sözlük (NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 2002)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013) 503. o.
Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan, ill. ál-való „gép”-ıratban)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim …
hajómalmok – Dr. Ozsváth Gábor szóbeli közlése