A ligur nyelv saját elnevezése szerint lìguru vagy lengua/léngoa ligure a ma élő talján tájszóllás. Nem tévesztendő meg nem keverendő össze az ókori itáliai liguri nyelvvel, amely már rég nem él. Ezokból is e ma nyelvjárás(ok) formájában élő újlatin nyelvváltozatot a lìguru önnevén érdemes emlegetni.

A lìguru nyelvének önállósulásának kedvezett Dzsénova azaz Genua önálló tenger-birodalma …
Érdemes ebben a nézetben is érteni és emlegetni …

Genoa – Colombo szülőföldje a saját korában … Serenissima Repubblica di Genova

A Lìgurut a ma Olaszországhoz tartozó Liguriában, Monakóban, a Franciaország által megszállt területen, valamint Szardínia délnyugati csücskében mintegy 2 millióan tudnak meg beszélnek még. A túlnyomó többség másfélnyelvűségben (Sz.) a hivatalos (angolkodón sztenderd) taljánnal avagy az olasszal, illetve kétnyelvűségben él a franciával. Így e csodás nyelvváltozat lassan-gyorsulóan sorvadóban, de bizonyosan kihalóban van…

Már a beszélőinek száma is igencsak vitás. Némely forrás 1,9 millióról, míg mások (már) csak félmillióról tudnak.
Parlanti / Totale : 508.210 (2021)

Bár (az Ethnologue leírása szerint) ma (még) a digitális megjelenése és támogatottsága is emelkedőben van, az hosszú távon mégis minden kis nyelv esetében kétséges, hogy hogyan bírják a versenyt a világ nyelvi terrorával szemben az álvilágban, vagyis a kütyüfüggőség eggyre betegesebb világában …
Bizonyos divatos programok meg (gépi) applikációk csak a világ nagy nyelvein elérhetőek. Ez a nyelvi terror, ez a monokultúra minden kissebb nyelvet veszélyeztet !

Legközelebbi rokonságban a többi galloitáliai (táj)nyelvvel (hellénkedőn dialektussal) áll, főként az emiliáno–romanyol nyelvvel és a lombard nyelvjárásokkal. Hangtanilag a rétoromán nyelvjárásokkal, az ukszitá (közhülyén okcitán) nyelvvel meg a franciával, nyelvtanilag és szókincs tekintetében meg az olasszal mutat egyezéseket. Legjelentősebb nyelvjárása a genovai, melynek szabályozására 1970 óta működik az Académia Ligùstica do Brénno. Legtávolabbi nyelvváltozata (dialektusa) a Monakói nyelv avagy a Munegascu [ejt : Munegaszku], amelyről megoszlanak a vélemények, hogy valóban lehet-e önálló nyelvnek tekinteni a ligur mellett.

Taljánul szólva :

La lingua ligure (nome nativo lengoa lìgure /ˈliɡyre/) è una lingua gallo-italica parlata in Liguria. Anche conosciuta come genovese, quest’ultimo termine è la denominazione usata tradizionalmente con riferimento alle parlate di tipo ligure (nome nativo zeneize o zeneise /zeˈneize/); ciononostante, sia per influenza del toscano come lingua nazionale sia per essere venuti meno i legami con la ex Repubblica di Genova, in tempi recenti sta prendendo piede anche la dizione «ligure». È una lingua romanza tradizionalmente associata a quelle gallo-italiche (piemontese, lombardo, emiliano e romagnolo), nonostante se ne discosti per una serie di caratteristiche.

Forrásaim – Fonti :

Ligurian, in Ethnologue. URL consultato il 5 febbraio 2018.

https://it.wikipedia.org/wiki/Lingua_italiana

https://it.wikipedia.org/wiki/Lingua_ligure

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ligur_nyelv

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Dialetti_l%C3%ACguri.jpg

https://it.wikipedia.org/wiki/Repubblica_di_Genova

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmány :

Talján tájnyelvek, nyevválozatok – dialetti italiani

Tájnyelv vagy nyelvváltozat ? Az „olasz nyelv” eggy kiváló példa e kérdés nehézségeire ! 

Lenga dó – ukszitá – (meg) a provanszál nyelv

Az okcitán, okszitán vagy – hagyományosan téves nevén – a provanszál nyelv, okcitán nyelven occitan [ut͡siˈta] vagy lenga d’òc [leŋgɔˈdo(k)], francoskodón-franciául occitan vagy langue d’oc egy ma Dél-Franci(a)országban még éldegél …