Csonuk – csanak – csanyak
Van eg(g)y(?) régi magyar szavunk, amely megvan a legtöbb türök nyelvben is. Mi másra gondolhatna a magyar, minthogy ez az[…]
Bővebben
Van eg(g)y(?) régi magyar szavunk, amely megvan a legtöbb türök nyelvben is. Mi másra gondolhatna a magyar, minthogy ez az[…]
Bővebben
A Magyar Délen, de leginkább a ma megszállt Magyar Délvidéken él a kávés török örökség … Szögedön mög a vidékén…[…]
Bővebben
A komposzt csak azóta bántja fülemet, amióta először hallottam ! Megint egy méltatlan idegenkedés … Létezhet olyan csökött elme, aki[…]
Bővebben
Valaha Szögedön voltak illemhelyök a köz számára is.A Széchenyi térön állott például a Zöld Villamos, de illőbben, szögedibben csakis Ződvillanyos,[…]
Bővebben
Egy kiveszett nép öröksége hellynevünkben…Ma már az évszázada megszállt magyar területen oláhként (valahként) állván igencsak mögfogyatkozott a magyar népössége. Lassan[…]
Bővebben
Télderék (január) hava 17.-én… e napon… E napon született Debrecenben Oláh Gábor magyar írónk-költőnk.Debrecenben, 1881 január 17.-én. Debrecenben is húnyt el 1942 június 23.-án. Szegény, sokgyermekes családban[…]
Bővebben
A magyar nyelv sokkal árnyaltabb, mint azt a mai hétköznapi beszélői csak elképzelni is tudnák…Ezeknek az árnyalati mélységeknek az érzékeléséhez[…]
Bővebben
A táj(nyelvi )szótáralkotás legalább másfélezer éves. Az Alexandriai Hészükhiosz (Ἡσύχιος ὁ Ἀλεξανδρεύς), máig (meg)becsületlen hellén (görög) nyelvész, – talán az[…]
Bővebben
Szögedön mög a vidékén… a Szögedi (ki)raj(zás)okban… Edényök–edénynevek dolgában létözik örökségünk a(z Oszmán) török-korból bőségössen.Teps(z)i, tendzsere, findzsa, kupa (?) …[…]
Bővebben
Szögedön mög a vidékén… a Szögedi (ki)raj(zás)okban… Edényök–edénynevek dolgában létözik örökségünk a(z Oszmán) török-korból bőségössen.Teps(z)i, tendzsere, findzsa, dzsezve, kupa (?)[…]
Bővebben