Most virágzik a Kerkisz !
Jó, ha mindenki megtanulja végre az igazi nevét (is) !
Nem is tudom, ugyan kinek a kényszerbetegsége lehet a Megváltót eláruló zsidó Júdást emlegetni egy ilyen gyögyörű fa láttán ?!
A júdásfa (Cercis) görögből orzott latin nevén kerkisz a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak, latinkodón csak Babok (Fabaceae) családjába tartozó lepényfaformák (Caesalpinioideae) alcsaládjának a névadó nemzetsége.
A nemzetségneve (angolkodón generic name) Cercis az óhellén κερκις [ejt : kerkisz ] szóból ered. Ennek jelentése a ‘(fonó )vető(je)’ (angolkodón szólva „weaver’s shuttle”). E nevét Theophrastus alkotta a C. siliquastrum száraz mag-tokjának a vetőhöz való hasonlósága alapján.
A virágporának is hasonló alakja van :
Első leírójáról meg névadójáról – júdáskodás helyett – akár Theophrasztosz-fa‘nak is nevezhetnénk ! (Sz.)
A Theophrasztoszi kerkisz-fa, héberkedőn Júdásfa (Cercis siliquastrum) 10–15 m magasra nő Dél-Európában meg Dél-Nyugat-Ázsiában a természetes környezetében. Iberia, Dél-Francrszág, Itália, Bulgária, Görögország és Asia Minor a hazája, ahol szétterülő lapos koronát növeszt. Koratavasszal nyílnak madzsenta (magenta) színű virágai özönnel, amelyek még a nyelves levelek előtt jelennek meg. A virágai ehetőek, így néhol saláta készítéséhez is használják… Jellegzetes savanykás íze van.
Még a színe után Madzsenta-fa‘nak nevezni is értelmesebb, mint a Júdásfán lógózni…
A 16.-17. században gyakran ábrázolták a hagyományt. mely szerint Ἰούδας Ἰσκαριώτης – régi rossz magyarkodón Iszkarióti Júdás – e fára akasztotta föl magát Jézü(s) elárulása után…
De megint mások Júdea fája (angolkodón „Judea’s tree”) néven értelmezik, minthogy Palesztinában meg Júdeában igen gyakori szinte közönséges fa volt egykoron…
Megint mások szerint dús levélzetének minden levele nyelv alakú, így az árulkodó Júdáshoz hasonlóan nyelvelő…
Talán a szín-bűvölet is belejátszik a Júdás-köt(őd)ésbe… a piros nadrággal…
Ha a klasszikus hellén név helyett magyart találunk, az csuda szép dolog lesz !
De aki addig is idegenkedni akar, annak a júdásfázó héberkedés mellett melegen ajánlható az angolkodó redbad(z) neve is. (Legalább akkora fölösleges baromság !) Bár a legbájosabb a szintén angol Lovetree (Cercis siliquastrum L.) neve, amely magyarrra leginkább Szerelemfa (Sz.) alakban ültethető…
Magyarországra főleg közkertekbe (parkokba), meg közterületekre Dél-Európából telepítették be a Theophrasztoszi kerkisz-fa (Cercis siliquastrum L.) egyedeit. A 20. század végén már elkezdett kivadulni.
A kerkiszfa, megváltó-vesztő zsidólkodón júdásfa a Cercideae nemzetségcsoportban az a nemzetség, amelynek fajai nem a trópusi esőerdőkben, hanem az északi növénybirodalomban, a mérsékelt övben élnek — zömmel szubtrópusiak, de például a Kanadai Kerkisz(fa) (Cercis canadensis) meg a Kaliforni(ai) Kerkisz(fa) (Cercis occidentalis) értelemszerűen Észak-Amerikában honos.
De ma már az amerikai fajok is megjelennek a díszkertekben…
Ennek pedig további színpompás, lélegzetelállító fejlemény lehet…
Ez a szépség nálunk az anyanövényével (még) nem honosodott meg…
Ió-lepkék angolkodón Io moths (Automeris io), fönn a lány, lenn a fiú. (Durham County, North Carolina, United States)
A kerkisz nemzetség (Genus Cercis L.) – angolul redbud azaz ‘pirosbimbó’ néven ösmeretes.
Három legismertebb faja(i) a :
Cercis siliquastrum L. – Hellénül Kerkisz (κερκις); angolkodón Judas-tree, Lovetree … innen magyarítva Szerelemfa
Cercis canadensis L. – Eastern redbud, redbud,
Változatai :
Cercis canadensis var. canadensis L. – Eastern redbud, redbud
Cercis canadensis var. texensis (S. Watson) M. Hopkins – Texas redbud, California redbud (?) – magyarul Texán Kerkisz vagy Texaszi kerkisz
Cercis canadensis var. mexicana (Rose) M. Hopkins – Mexican redbud – magyarul Mexikói kerkisz
Cercis occidentalis Torr. ex A. Gray / Cercis orbiculata Greene – California redbud,
Végezetül…
A kerkisz, avagy a júdásfa nem keverendő a júdáspénze növénnyel !
Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) is szerepöl a júdáspénz szó kis kezdőbetűvel :
Forrásaim :
Búvár Zsebkönyv
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim
„Genus: Cercis L.” Germplasm Resources Information Network. United States Department of Agriculture. 2011-04-17. Archived from the original on 2008-10-15. Retrieved 2011-09-28.
Ceratonia L. Plants of the World Online.
Wunderlin RP. (2010). „Reorganization of the Cercideae (Fabaceae: Caesalpinioideae)” (PDF). Phytoneuron. 48: 1–5.
Sunset Western Garden Book, 1995:606–607
„Cercis„. Integrated Taxonomic Information System.
Quattrocchi, Umberto (2000). CRC World Dictionary of Plant Names. Vol. I: A-C. CRC Press. p. 485. ISBN 978-0-8493-2675-2.
Rumsey, Fred. „Cercis siliquastrum (Judas tree)”. Natural History Museum. Retrieved 2013-01-04.
redbud. (2008). In The Columbia Encyclopedia. Retrieved from http://www.credoreference.com/entry/columency/redbud
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
Ajánlott olvasmány :
