Most virágzik a Kerkisz !
Jó, ha mindenki megtanulja végre az igazi nevét (is) !
Nem is tudom, ugyan kinek a kényszerbetegsége lehet a Megváltót eláruló zsidó Júdást emlegetni egy ilyen gyögyörű fa láttán ?!
A júdásfa (Cercis) görögből orzott klatin neén kerkisz a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak, latinkodón csak Babok (Fabaceae) családjába tartozó lepényfaformák (Caesalpinioideae) alcsaládjának a névadó nemzetsége.
A nemzetségneve (angolkodón generic name) Cercis az óhellén κερκις [ejt : kerkisz ] szóból ered. Ennek jelentése „weaver’s shuttle”, which was applied by Theophrastus to C. siliquastrum due to the resemblance of the dry seed pod to a loom shuttle.
Első leírójáról – júdáskodás helyett – akár Theophrasztosz-fa‘nak is nevezhetnénk ! (Sz.)
The Judas tree (Cercis siliquastrum) is 10–15 m tall tree native to the south of Europe and southwest Asia. It is found in Iberia, southern France, Italy, Bulgaria, Greece, and Asia Minor, and forms a low tree with a flat spreading head. In early spring it is covered with a profusion of madzsenta (magenta) színű virágai a nyelves levelek előtt jelennek meg. A virágai ehetőek, így néhol salátalészítéséhez is használják… in a mixed salad or made into fritters with a flavor described as an agreeably acidic bite.
Még a színe után Madzsenta-fa‘nak nevezni is értelmesebb, mint a Júdásfán lógózni…
The tree was frequently figured in the 16th and 17th-century herbals. It is said to be the tree from which Ἰούδας Ἰσκαριώτης – régi rossz magyarkodón Iszkarióti Júdás – hanged himself after betraying Christ,
De megint mások Júdea fája (angolkodón „Judea’s tree”) néven értelmezik, minthogy Palesztinában meg Júdeában igen gyakori szinte közönséges fa volt egykoron…
Ha a klasszikus hellén név helyett magyart találunk, az csuda szép dolog lesz !
De aki addig is idegenkedni akar, annak a júdásfázó héberkedés mellett melegen ajánlható az angolkodó redbad(z) neve is. Bár a legbájosabb a szintén angol Lovetree (Cercis siliquastrum L.) neve, amely magyarrra leginkább Szerelemfa (Sz.) alakban ültethető…
A kerkiszfa, megváltó-vesztő zsidólkodón júdásfa a Cercideae nemzetségcsoportban az a nemzetség, amelynek fajai nem a trópusi esőerdőkben, hanem az északi növénybirodalomban, a mérsékelt övben élnek — zömmel szubtrópusiak, de például a kanadai kerkisz(fa) (Cercis canadensis) Észak-Amerikában honos. Magyarországra főleg közkertekbe (parkokba), meg közterületekre Dél-Európából telepítették be. A 20. század végén elkezdett kivadulni.
Ez a szépség nálunk az anyanövényével nem honosodott meg…
Ió-lepkék angolkodón Io moths (Automeris io), fönn a lány, lenn a fiú. (Durham County, North Carolina, United States)
A kerkisz nemzetség (Genus Cercis L.) – angolul redbud azaz ‘pirosbimbó’ néven ösmeretes.
Három legismertebb faja(i) a :
Cercis siliquastrum L. – Judas-tree, Lovetree …
Cercis canadensis L. – Eastern redbud, redbud,
Változatai :
Cercis canadensis var. canadensis L. – Eastern redbud, redbud
Cercis canadensis var. texensis (S. Watson) M. Hopkins – Texas redbud, California redbud
Cercis canadensis var. mexicana (Rose) M. Hopkins – Mexican redbud
Cercis occidentalis Torr. ex A. Gray / Cercis orbiculata Greene – California redbud,
Forrásaim :
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim
„Genus: Cercis L.” Germplasm Resources Information Network. United States Department of Agriculture. 2011-04-17. Archived from the original on 2008-10-15. Retrieved 2011-09-28.
Ceratonia L. Plants of the World Online. Retrieved 15 August 2023.
- ^ Wunderlin RP. (2010). „Reorganization of the Cercideae (Fabaceae: Caesalpinioideae)” (PDF). Phytoneuron. 48: 1–5.
- ^ Sunset Western Garden Book, 1995:606–607
- ^ Jump up to:a b „Cercis„. Integrated Taxonomic Information System. Retrieved 2011-09-28.
- ^ Quattrocchi, Umberto (2000). CRC World Dictionary of Plant Names. Vol. I: A-C. CRC Press. p. 485. ISBN 978-0-8493-2675-2.
- Rumsey, Fred. „Cercis siliquastrum (Judas tree)”. Natural History Museum. Retrieved 2013-01-04.
- ^ redbud. (2008). In The Columbia Encyclopedia. Retrieved from http://www.credoreference.com/entry/columency/redbud