A sémmi nyelvek története
A szemita egy elavult rossz régi kifejezés egy kulturális, faji meg nyelvi csoportra, amely a Közel-Kelet másodlagos és harmadlagos-negyedleges műveltségeit kifejlesztő népeivel, mint az akkádokkal[…]
Bővebben
Kategória: Sémmi nyelvek
Al-khaṭṭ al-kúfí – الخط الكوفي – Kúf(a)i īrás – Kúf-arab īrás
A Kúf(a)i īrás a mai rongymagyarban (ál)tudományoskodón bevetten tévesen kufikus írás. Eredetiben arab(us)ul خط كوفي [ejt : khaṭṭ kúfí] – الخط الكوفي [ejt :[…]
Bővebben
A szahába(h) صحابة – al-aṣzḥáb, ṣzaḥábí, ṣzaḥába
A szahába (arabul صحابة – ṣaḥāba) Muhammed próféta kortársai és követői, az első muszlimok arab elnevezése. Egyes száma szahábí (صحابي – ṣaḥābī). Szokás al-aszháb al-kirám, azaz الأصحاب الكرام [al-aṣḥāb al-kirām][…]
Bővebben
الإسلام – Az iszlám neve meg a helye világunkban
Az iszlám arabul الإسلام [ejt : al-islām, al-iszlám] kiejtéséhez < Katt ide!) az ősi arab sok-İsten-hittel (polütheizmussal) szakító, a keresztény vallással közös tőről fakadó ábrahámi, Eg(g)y-İsten-hitű (monotheista) vallás. Hívei a Quránt İsten szavának, Muhammedet pedig az utolsó[…]
Bővebben
مَالِك بْن أَنَس – Málik ibn Anasz meg a málikiták
Málik ibn Anasz مَالِك بْن أَنَس neve azért fontos, mert Ő szerkesztett meg alkotott először Iszlám Jogot. Málik ibn Anasz arabul: مَالِك بْن[…]
BővebbenAz arab szunna سُنَّة, az iszlám gyakorlata
A szunnah arabul سُنَّة, szunnah, t.sz.: سُنَن szunan) az iszlámban a szokáson alapuló gyakorlat, amely vonatkozhat jó és rossz múltbeli példákra is. Az iszlám előtti[…]
Bővebben
Haddzs – hadzsı – Hadzsıjolu
Az iszlám eggyik alap-pillére arabusul a haddzs, vagyis – حج – a zarándoklat.Goldziher Ignácz még hadds alakban írja a ‘mekkai zarándoklás’-t avagy az[…]
Bővebben
Az iszlám öt pillére (arabusul) – arkán al-iszlám أركان الإسلام
Az iszlám 5+1 pillére arabusul – arkán al-iszlám – أركان الإسلام 1.) Hitvallás – saháda – شهادة [ ejt : šahāda] – az iszlám megvallása A saháda[…]
Bővebben
A héber ábécé – zsidó abdzsád – alefbet ivri – אָלֶף־בֵּית עִבְרִי
A héber ábécé vagy zsidó ábécé, olykor „kvadrátírás”, héberül írva אָלֶף־בֵּית עִבְרִי [ejt : alef-bet ivri] tulajdonképpen nem is „ábécé” hanem „abdzsád”.[…]
Bővebben