Mit is töhet eggy csıllagzat, amit Részög Embörnek neveznek ?
Csıllagot hány … hulló csıllagot … csılló hullagot … sugárban …
Csıllagzıvatar – érthetőbben, qazaqul : Zsıldızda zsambur …
A Qazaqok között láttam a legszıporkázóbban… Szabíriában … A Tündér-tó partján teljesen fényszennyezés-mentösen…
Ma van a napja ! Kisasszony avagy Aranyasszony hava 12.-én…
Ma záporzik a csıllagcsömör, ma zuhog a Részög Embör csıllaghányása…
Égre néző őseink az Eget is jobban ösmerték, mint mi !
A csıllagokat hajdan még látó-értő szőregiek nyelvén Részög Embör, de görögködőn persze Perszeusz (Περσεύς) csıllagzatja lassan tántorogva kúszik föl az égön… Mindig a szokásos útján a Fogadója, azaz a Kocsmája után…
A kéttetejű csárda, görögködőn Kassziopeia (Κασσιόπεια), szőregiesen csak a Korcsma csıllagzata.
De mit érdekli ez a magyart ?! Tudománytörténeti érdekességként kulloghat mindez a mi műveltségünk uszályában…
E csıllagkép neve magyarul a Részög Embör, hellénkedőn mög Perszeusz …
A forró nyár végén éppen e napokban augusztus 12.-13.-án csodálható a Részög embör szıporkázó csıllaghányása hellénködőn a Perszeidák Aranyasszony havában jelönnek mög az égön. Ez az egész évnek az eggyik legjelentősebb hullócsıllag-zuhataga (görögösködőn meg meteorraja).
Már az elmúlt napokban is csillantak a fényköppenetek az Égi Korcsma táján…
Az elmúlt éjjeleken is láttam már fél-fél percenként eggyet-eggyet suhanni…
No persze a teli holdak tolongása ronthatja a csodálati viszonyokat…
A Részög Embör csıllagcsömörének avagy Perszeidáknak első ismert (jegyzett) mögfigyelése állítólag Kr.u. 36-ban történt Kínában. Fejemet teszem rá, hogy szumer eleink már möglátták mög figyelték is… A csıllóhullagraj szülőégitestje egy üstökös, a Részögembör (csıllagcsömör)üstököse (betegesen angolkodón: 109P/Swift-Tuttle), amelyről állítólag szintén vannak följegyzések már az ókori Kínából … Elképesztő ez a kultúr-kínai nyomakodás …
Ehhez képest a hellén csıllagzápor, az aranyló görög rege önmagáért beszél !
Az aranyeső zuhatagában fogant Perszeusz szıporkázik a görög Égen jó 2500 esztendeje bızonyosan…
Ha ez nem eggy ragyogóan szıporkázó metaphora, akkor mi az ?
A csıllóhullagraj szülőégitestjét, a Részögembör (csıllagcsömör)üstököse‘t az újkorban, 1836-ban a belga (vallon-flamand) Adolphe Quetelet [ejt: Kwetlé / Kwetle] követte le, majd írta le …
Majd alaposabban 1866-ban az olasz csıllagász, Giovanni Virginio Schiaparelli [ejt: Szkjaparelli]
bızonyította az üstökös és a Részögembörös hullócsıllag-zápor közötti összefüggést…
Azazhogy … Schiaparelli üstököse hányatja a Részögembör hullócsıllag-záporát …
Magyarul, tisztösséggel Részögembör… No persze a Perszeidáskodásnak vannak ma még többen a hívei…
A magyarul sem tudó, se nem érző internáci okoskodók karmesterkednek… Nekünk … Hagyjuk !?
De… Lássuk hát Őt is ! Περσεύς-t, azaz Perszeuszt, a hellén névadót :
Perszeusz, a görög hitregékben Zeusznak a fia. Anyja argoszi kırálylány volt, Danaé, akit Zeusz éppen aranyeső képében termékenyített meg … Hát nem különös ?
Perszeusz aranyesőként fogant ! Milyen érdekes ! Az a csıllagzat, amely évente aranyesőben, csıllag-zıvatarban fürdik, meg fürdeti az egünket …
Lehet, hogy már ez a mesés leírás is a hullócsıllagraj (ókori) sejtésére, de talán tudására és alapos ismeretére is utal…
Magyarul e Szép Embört Szőreg vidékén csak Részög Embör névön emlögették…
Hát… e csıllagkép tántorı állása szerint ınkább Részög Embör, mint csodálatos hős hellén dalia…
A Részög Embörrül nem közlök képöt, olyat (talán) már mindönki lát(hat)ott…
De ím az égbolt görögös nézete :
Ahonnan pedig a hullócsıllagrajzás indul, az éppen a Részög Embör fölfelé kandikáló feje…
Ugyan honnan más-honnan is tudna hányni egy Égi Csıllagembör ?!
A Részög embör csıllagcsömöre…
A Részög embör csıllaghányása…
Az északi ırányba nézve, a Részög Embör ıránt tekintve láthatjuk a legszebb raj(tag)okat…
Amikor a Részög Embör csıllagkép még alacsonyan van a látóhatáron, a csılló hullagok száma kissebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran többszínű, és hosszabb is a csík.
Ezek megcsodálására az öreg este (21-23 óra közötti időszak) alkalmas…
A Részög-raj igen magas csıllagzáporarány / zuhhabőség (ZHR) értékekkel jelentkezik.
(Mögjegyzendő: A ZHR az egy óra alatt megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll.)
Csodáljuk hát e csillaghulló csodát ma meg holnap éjjel ! Érdemös persze a részögösködésre némi borral-sörrel, de akár hígítássa, vagy akár fröccsel is rákészülni…
Legalább ezen az éjszakán emléközzünk a Magyar Csillagokra !
Tögyünk hát róla, hogy minden magyar mögismerhesse a saját csıllagaıt !
Az égbolt tele van magyar csillagjainkkal. Csak észre köll őket vönni ! A hajnali égbolton a láthatár fölött látható „Áldumás Csillaga“, azaz Áldomás Csillaga (Töhötöm nemzetségének szent csillaga) azaz az Esthajnalcsillag (Venusz) .
Toroczkai-Wigand Ede ekként zárta csillagosan idéző sorait bő száz esztendeje: „A csillagos ég nem a nép bibliája többé. Régi tüzek hamvába veszejtett parazsok nem élednek. Vénséges nagy idők rokkájáról fakó szálakat gomolyítunk. Rég feledé Tuhudún nemzetsége napnyugodotkor „aldumas” csillagát köszönteni.“
Tegyünk hát róla ma, hogy Magyar Egünk újra Csillagzatunk Hona is legyen!
Csak rajtunk múlik, csakis a mi felelősségünk öreg csillaghagyományaink maradványait föleleveníteni és gyermekeinknek tisztességgel továbbadni.
Ma éjjel miénk a Részögembör sziporkázó csillaghányása…
Gyönyörködjünk hát benne !
Magyar Hitünk szerint…
Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító
Utószózat
Ahogyan a népköltés, a népi mondás, úgy a népi ösmeret is változik időben és térben.
Az, hogy a Részög Embör ott van a Magyar Egünkön, az nem kérdés ! De hogy milyen alakban ?!
Bálint Sándor – címében bár pest(i)esen mekegzetes – Szegedi szótárában (1957) is szerepöl a Részögembör :
Ez bizony elgondolkodtató !
E történet értelmezése szerint az Égi Csárdából tántorgó Részög Embör csıllagzatán azaz csıllagképén túl van egy Részög Embör csıllaga is a Hadak Útján …
De akad itt más is a részögségrül …
Irodalmam / Ajánlott olvasmányok :
Lugossy József : Ősmagyar csillagisme I-IV. (Új Magyar Múzeum, 1855.)
Kandra Kabos: Magyar mitológia;
Kálmány Lajos : Csillagok nyelvhagyományainkban;
Toroczkai-Wigand Ede : Öreg csillagok.
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. (Akadémiai Kiadó, 1967-1992) Teljes gép-szöveg itt : REAL-EODhttps://real-eod.mtak.hu › … Írta: L Radácsy · 1976 · Benkő, Loránd, ed. (1984) ???
Nyáry Szabó László : A Nyelvtisztász – Dugonics András születése napján (Nyelvész, 2025.10.18.)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim …
A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája – Online
Schalk Gyula: Az ősmagyarok csillagos ege, 2008. augusztus 7.
Magyar Csillagászattörténet – Magyar csillagnevek…
Mizser Attila : Magyar embernek magyar eget!
