Simisso [ejt: Szimisszo] ma Samsun [ejt: Szamszun]

Szimisszo mai török nevén Szamszun a mai Törökország eggyik Fekete-tenger partján fekvő városa és a körülötte fekvő, hozzátartózó megyéje avagy tartománya neve.

Oszmán Törökül صامسون [ejt : Szamszún]. Innen származik a mai török Szamszun neve is.

A ‘Szamszuni’ (eredetű) következetes török képzéssel : Samsunlu

A Város hírneve leginkább annak vonatkozásában fényes, hogy Mustafa Kemal, aki Atatürk, azaz a Törökök Atyja néven lett közismert, innen indította Törökország függetlenségi és fölszabadító hadjáratát. Ez az, ami nálunk Trianon után elmaradt. Csak néhány nyugati félvármegyénk visszaszerzéséig jutott. Azazhogy Prónay Pál, Héjjas Iván, Maderspach Károly és más Hőseinket cserbenhagyta az antimagyar Vörös Terror az ebbéli kísérletükben. A Vörös Terror hazaáruló leszármazottai máig is csak gyalázzák cserbenhagyott hőseinket. De nem így van ez Törökországban, ahol a hasonló fölszabadítás hősét máig is ajnározzák, annak ellenére is, hogy a mi Lovagias Hőseinkkel szemben A Törökök Atyja példátlan kegyetlenséggel járt el, és még népirtás hírébe is keveredett… Máig antimagyar Hazánkban a mi Hőseinket elhallgatják, a török Atatürk azonban köztiszteletnek meg közdicsőségnek örvend…

Ez a Szamszun azonban szinte bizonyos, hogy a hellén városelőd nevéből kerekedett…

Ahogyan Özhan Öztürk is fejtegeti a Fekete-tengeri Szótárában : A hellén Αμισός [jt : Amiszósz] ‘Amiszónba’ helyragos eísz Amiszón görög(ös) –unta helynévképzőjével – [eí]sz Am[p]sz-únta – Σαμψούντα [ejt : Sampsúnta] alakra érlelődött, amelyből a mai Samsun [ejt: Szamszun] neve lett. (Özhan Öztürk. Karadeniz: Ansiklopedik Sözlük )

A Simisso ‘nem szándékos’ anagrammája az omissis sok szójátékra adhat(ott) okot…

The Eneti (Ancient Greek: Ἐνετοί, Enetoí; Latin: Eneti, Heneti, Enetae) were a people that inhabited parts of Paphlagonia and the surrounding areas in antiquity.

Homérosz majd Sztrabón is említi őket.

Homer says that the Enetoí lived on the southern coast of the Black Sea in northern Paphlagonia at the time of the Trojan War (c. 1200 BC). He particularly notes that in their lands „the mules run wild in herds”. Pylaemenes of the Enetae led the Paphlagonians who came to Troy’s aid. Their combined territory is said to hold „Cytorus and the country round Sesamus, with the cities by the river Parthenius, Cromna, Aegialus, and lofty Erithini”.^[1] Pylaemenes and his son Harpalion were both killed during the war.

A Simisso neve a Genua-i örökséget idézi….

Forrásaim / Kaynakça :

Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

• Türk Dil Kurumuna göre –
• Özhan Öztürk. Karadeniz: Ansiklopedik Sözlük (Blacksea: Encyclopedic Dictionary) Archived 13 May 2008 at the Wayback Machine. 2 Cilt (2 Volumes). Heyamola Publishing. Istanbul. 2005 ISBN 975-6121-00-9
• https://en.wiktionary.org/wiki/Simisso
• https://en.wiktionary.org/wiki/Samsun#English
• https://en.wikipedia.org/wiki/Samsun
• https://en.wikipedia.org/wiki/Paphlagonian_Eneti
• Rasztorgujeva, V. S.; Edelʹman, D. I. (2000), Etimologičeskij slovarʹ iranskix jazykov [Etymological Dictionary of Iranian Languages] (in Russian), volume 1, Moscow: Vostochnaya Literatura, pages 264-5

Ajánlott olvasmány :

Hey gidi Karadeniz – Menj Fekete tenger !

Şevval Sam & Kazım Koyuncu Hey gidi Karadeniz – Ander Sevdaluk
Hey gidi Karadeni(z)Doldi da taşamadiEtmiyelum sevdalukEdenler yaşamadi Hey gidi[…]

Dalgalan Karadeniz – A hullámos Fekete Tenger

Karadeniz puslidur… A Fekete Tengerről, azazhogy a török partjairól kezdettől azt hallottam, hogy veszélyes, mert nagyon is hullámos. Turgut barátom…

Aszper a török akcse

„Per aspera ad astra”„Rögös az út a csillagokig” azaz „A rögökön át a csillagokba”
15. században élt Levencei (velencei) bankár-kalmár (Sz.) Giacomo Badoertől tudjuk, hogy Simisso városában – ahogyan a szomszédos Trebizondban is – hajdan saját ezüstpénzt, aszpert is vertek …