Létezik egy kis türök nép, a török rokona, akik minden bizonnyal az úzok leszármazottai. Itt élnek Európában kettős fönnhatóság : Moldávia megszállása meg Ukrajna uralma (azaz megszállása) alatt. De igen keményfejűek, önállóságot akarnak !
Ki más segítene nekik, ha nem a megtépázott, de mégis igazságára váró Magyar Nemzet ?!

Moldáviával karöltve Úzország lehet az EU új tagállama !
Ez minden magyarnak érdeke ! A székelyek biztonságának is ez az eggyik záloga …

De…
Ki tud ma úzul ?
De legalább gaga úzul ?

Az oguz türök nyelvek közé tartozik az úzok máig túlélő nyelve, a gökoguz.

A türök nyelvek dél-nyugati csoportja az oguz nyelvek köre.

Az oguz ág a türök nyelvek legnépesebb csoportja, amely magába foglalja a legjelentősebb (legtömegesebb) türök nyelveket meg nyelvváltozatokat. Az oguz nyelvek közé tartozik az oszmán-török leszármazottja, a mai török, az ázeri, a türkmén, a gagauz és a ma Iránban élő khoraszáni, a qasqáj meg a csaharmahali török is, no meg az Afgánországban fönnmaradt türök töredékcsoportok nyelvei, valamint Kína megszállása alatt Csingháj tartományában élő szalár nyelv is…

Az oguz nyelvek közé tartozik a mai törökországi törökre igencsak emlékeztető és hozzánk legközelebb élő türök nyelv, a gagauz nyelv is. A gökoguz már a közelsége miatt is több figyelmet érdemel(ne) !

A gökoguzok, saját nyelvükön gagauzok a Prut és a Jalpug folyásvidékén, a Budzsák-síkságon élő, mintegy 230-300 ezer főt számláló, oguz türök nyelvet beszélő nép, amely föltehetően az úzok leszármazottja. Összefüggő területen Moldova délkeleti részén, az önrendelkező Gagauziában és az azzal szomszédos, elnyomott Budzsákban, máig Moldávia és Ukrajna megszállása alatt élnek.

Ahogy e terkép is mutatja a mai Moldova meg Ukrajna területéből végre az úzok részét kiadva kialakítható Gagauzia, azaz Gökoguzország, rövidebben Úzország !

Moldávia megszállása meg Ukrajna uralma alól azonban egy önálló Budzsák állam is kialakítható, amelyben úzok, bolgárok meg lipovánok élhetnek békében eggyütt … De ha a lipovánok az oroszokkal eggyesülnének inkább, úgy Budzsák úz-bolgár uniója adhat keretet a jövőnek …

Ukrajna – ha valaha is csatlakozni akar – Úzország, a máig megszállt lengyel területek, a Kirim meg a Kárpátalja no meg a Mariupoli Görög Állam szabadságát bizonyosan támogatja …Azazhogy a Mariupoli Görög Államot az orosz félnek kell biztosítani !

A Szovjetunió szétesésével, az 1990-(es évek)től a Gagauz Vezetők bejelentették a Gagauz Köztársaság kialakítását. A Gagauz Köztársaság de facto függetlensége jogilag a Szovjetunió összeomlásával meg is történt a következő évben. Hasonló jelenség indult meg Moldova keleti részén, ahol jelentős orosz meg kisorosz (ukrán) kisebbség él(t). Transzdnyisztria is független országgá lett. Szemben Transzdnyisztria harcos különválásával, Gagauzia békésen újraeggyesült Moldovával 1995-ben. Gagauzia ezért Autonom Területi Jogokat kapott. Itt fontos megemlíteni, hogy a Gagauzok ígéretet kaptak arra is, hogy Moldova Oláhországgal (Románia) való eggyesülése esetén függetlenként kiléphetnek a jelenlegi közösségből, a Moldáv Unióból… 

Oláhország (történelem-hamisító nevén Románia) és Moldávia lehetséges eggyesülése még fontosabbá teszi a magyar-úz kapcsolatokat. A székelyek meg a gökogúzok hasonló cipőben topognak… az oláhok, de még inkább a Nagy-Román Álmok újdonatúj béklyójában…

Gagauzia tehát már 30 esztendeje önrendelkezéssel bíró, függetlenségének mértékében meg ingadozó (autonom) köztársaság. A magyar-török viszonyban nem jelentéktelen a magyar-úz viszony kezelése sem. Egy Hiteles Magyarország támogatja a független Úzország létrejöttét.

A gökoguzok kisebb csoportjai szétszóródva élnek még Oláhországban (Rómániában), Bulgáriában, Görögországban, Törökországban, Oroszországban és Közép-Ázsiában is. A Fekete-tenger szögletében, azaz a Budzsákban kialakuló Úzország a Hazája lehet a máig másutt élő úz szórványnak is …
Akár úz-bolgár lakosságcsere is segíthet mindkét közösség megerősödtében …

A gökogúzok ma hagyományosan mezőgazdasággal, főleg szöllészettel (szöllőtermesztéssel) foglalkoznak.

Moldáviában már ki is kiáltották a saját országukat…
Az 1990-es évek végén az önmagukat gagauznak vallók 92%-a anyanyelveként tüntette föl a gagauzt.

Nincs ilyen remek helyzete a néptöredékekben élő gökoguzoknak a szomszédos Budzsákban…

A gökogúzok a távlataikban ma két világba szakítva élnek Moldova meg Ukrajna nevű államokban. De valaha ez igencsak eggy terület volt : A Duna torkolatának északi része. A jelenlegi határ két oldalán érintkező nyelv-területeik pedig lehetőséget adnak egy kis tömbállam kialakítására. Úzország avagy Gagauzia csak a támogatóira vár, hogy gökoguz nyelvük meg műveltségük megmenekedhessen… túlélőn pedig Európa nyelvi és kultúrális gazdagságát is erősítve tovább fejlődhessen…

A szabadságuk visszaadásával a beszédes nevű Tatarbunari táján illendő lenne, hogy Tengeri Kaput is nyissunk e sokat-szenvedett és máig is elnyomott népnek ! Ha ezt nem is engednék meg a máig elnyomó hatalmak, úgy legalább eggy Dunai Kijárat mindenképpen jár nekik ! Az igazságos rendezés persze e kettő eggyütt lenne. 

A máig ukrán megszállás alatt álló Budzsákban, a besenyő-kun-tatár-török-úz „Szöglet”-ben is élnek a gökoguzok. Róluk még kimutatás sincsen. Talán még nem lövették le mindüket a szégyen-fronton a neonáci meg a bűnözői pénzérdekekért… Hiszen a gökoguzok meg a bolgárok nem a ripacsra, a bunkerbújkáló Z-re, a szociopatha hazaárulóra, hanem az ellenfelére szavaztak… Ezt bizonyosan Z, a háborús bűnös is számontartja, amikor a kirekesztőn lenézett golyófogókat meg az aknatöltelékeket a vágóhídra küldi… Így idővel nem csak a háborús bűneinek, de a nemzetiségeinek sem marad immár élő tanúja…

A módszeres ukrán népirtások és nemzetiségi (ethnikai) piszkolgatások fölszámolásával valamint UKRAJNA TRIANONJA‘VAL a gökoguz területek is eggyesülhetnek végre, így kialakulhat végre a független Úzország is ! Moldávia meg Budzsák gökoguz területein jöhet létre a modern Gagauzia. Ezzel Európa a népek önrendelkezésének támogatásában és Európa nyelveinek megmentésében is példát mutathat a Világnak !

A gökogúzok eredetét tekintve több föltételezés is ismert. A legelfogadottabb szerint a mongolok 13. századi hódítása elől menekülő, szittyagyepűket (oroszkodón sztyeppéket) elhagyó és az Al-Duna vidékén, Dobrudzsában letelepedő türök nép, az úzok (oguz törökök) leszármazottai lehetnek. Keveredve korai bolgár, besenyő és kun elemekkel. A gagauz történeti hagyomány szerint a mongolok 1233-ban legyőzték az eggyesült orosz–kipcsák hadakat, és ekkor a gökoguzok átkeltek a Dunán, majd Dobrudzsában telepedtek le, több menekülő szeldzsuk török csoporttal, besenyőkkel és kunokkal együtt, az anatoliai szeldzsuk szultán, II. İzzeddin Kejkavusz (1236–1276) nyomában. Azután a későbbi századokban a történelmi szerencse fordultán pedig északabbra húzódtak Budzsákba.

A gagauzok lélekszáma ma 230 000 körül lehet. Ebből 147 500 él a moldáviai Gagauziában. A többi Ukrajnában (31 000), Törökországban (15 000), Oroszországban (11 000), Bulgáriában (1400), Romániában (1200).
Ezek természetesen a megszállók által hamisított adatok.

Gök-ogúzok – gagauzok – Az úzok örökén

A gagauz népnév a gök-oguz vagy kök-oguz ótörök szóösszetételből származik…
Az ótörök szóösszetételből jelentése: ’kék oguz’ vagy ’égi oguz’.
Érdekes, hogy az oláh nyelvben még az írása meg az ejtése is gögöuz(i) a csikós-kalapos ă-val jelölt ernyedt ö-vel :

Úzország – Gagauzia – Ím egy sürgető föladat az EU brüsszenetes perverzeinek, a téveteg tanácsnokoknak, a hiteltelen hivatalnokoknak, no meg buzerantossan buzgalmas bizalmasaiknak !
Itt az idő ! Törjük át a hallgatás falát !!!
Úzország eggy valódi EU-ügy !!!

Gökogúzország azaz oláhosan Găgăuzia úzos(abb)an Gagauz-Yeri a Moldovai Köztársaság dél-nyugati részén kis autonóm köztársaság. A gagauzok, a 26 eddig ismert főbb türök nép eggyike, és eggyben az eggyetlenek, akik a keresztény vallás ortodox (pravoszláv) ágát gyakorolják. Népszámlálási adatok alapján jelenleg körülbelül 200 ezer gagauzról tudunk, 150 ezer közülük a Moldovai Köztársaság által megszállt területen, Gagauziában él. A gagauz nép eredete máig is vitatott. A gagauzok az oguz (úz) és besenyők mai leszármazottai, akik még a XI. század elején érkeztek Európába az ázsiai Altáj vidékéről. Az első államalakulatukat a XII. században Bálik Bey alapította meg, ez azonban nem volt hosszú életű, mivel már a XIII. században oszmán-török megszállás alá került és a Budzsák vilayet (megye) részévé vált. A XIX. században az orosz-török háborúk után a gagauzok a cári Oroszország fönnhatósága alá kerültek. 1906-ban már kikiáltották az akkor orosz fennhatóság alatt álló Besszarábia területén a Komrati Köztársaságot, amely hat napig állt fenn és egységbe igyekezett tömöríteni a gagauz településeket. Az I. világháború után, 1918-ban területük oláh (rumuny) megszállás alá került, ami egészen 1940-ig tartott, amikor is a Molotov-Ribbentrop-paktum alapján ez a terület is szovjet fennhatóság alá került. A II. világháború alatt e területet újból megszállták az oláh csapatok, és ez a megszállás egészen 1944 végéig tartott, amikor is e területet ismét a szovjet csapatok szállták meg. A II. világháború befejezése után ez a terület végleg a Szovjetunió részévé vált, mint a Moldáv SZSZK alkotó része. Akkor a kommunisták a lakosság 60 %-át haláltáborokba hordták. 1991-ben a Szovjetunió fölbomlása után Gagauzia a független Moldovai Köztársaság részéve vált. A helyi lakosság félvén attól, hogy Moldovát a közeljövőben újból Oláhországhoz (Rómániához azaz Róma-Mániához) csatolják, még 1990 augusztus 19.-én kikiáltották a Gagauz Szocialista Köztársaságot. 

A Gagauz Népi Gyűlés (Adunarea Populară a Găgăuziei – Gagauziyanin Halk Topluşu – a helyi autonomia parlamentje), amelyet a polgárai általános, eggyenlő, titkos és szabad választásokon négy évre választanak. A Gagauz Népi Gyűlés 35 képviselőből áll. 

A gökoguzok az országukra várnak ! Nem csak szép anyanyelvük, de már zászlajuk is van :

A Gökogúz önrendelkezés (autonómia) jogalapja, hogy az 1994-es törvény értelmében : „Ha a Moldáv Köztársaság, mint független állam, jogállásában változás következne be, Gagauzia népének joga van a külső önrendelkezéshez.” Vagyis, abban az esetben, ha Moldova eggyesülne Oláhországgal (Rómániával / Rumunyával), úgy Gagauzia jogszerűen is független állammá válhat.

Nem sokat lehet hallani-látni róluk, de ajánlok itt egy filmecskét :

A gökoguz nyelv

• Ukrajnában, Besszarábiában( Moldova), Oroszországban és Qazaqországban beszélik.
• Tudóinak meg beszélőinek a száma kb. 300 ezer fő,
• Sokan a (törökországi) török eggyik tájnyelvének (hellénkedőn a dialektusának) tartják,
• Orthodox hitűek, Pravoszláv vallásúak, jellemző rájuk a kétnyelvűség,
• Erős szláv hatás alatt vannak a hangtan, alaktan és mondattan (phonologia, morphologia, szüntaxisz) terén is,
• Négy fő tájszólása (hellénkedőn dialektusa) van, a központi a Besszarábiai (moldáviai),
• Kürill írást használták 1993-ig, (a Szovjetunióból való szabadulásuk óta) napjainkban latin abc-t használnak,
• önálló irodalmi nyelvük hivatalosan 1957-től van …

A gökoguz nyelvben a magánhangzó-harmónia szolgaian-szláviassan megbomlott.
• Pl.: ótürök olaĵak [ejt : olazsak] > gökoguz olaĵek [ejt : olazsek]

A palatalizált mássalhangzók után (k, g’, p, b, v) a magánhangzó velarizálódik
• ótürök men > gökoguz b’an

Megjelentek (szláv hatásra) a nemet jelölő toldalékok (szuffixumok)
• ótürök qomšu [ejt : qomsu] ~ gökoguz qomšuya [ejt : qomsuja] ‘szomszéd’

Az ótürök -y (jé) és -ġ (lágy gé) pótlónyújtással eltűnt
• ótürök büyik > gökoguz büük [ejt : bűk] ‘nagy’
• ótürök ašaġï > gökoguz ašā [ejt : asá] ‘lent’, ‘lennlevő’

Ajánlott gökoguz / gagauz olvasmányok :

• Ciachir, M. (1933). Basarabialâ gagauzlarân istoriassi. Chișinău. p. 133.
• Drimba,V. : Cercetǎria supra foneticii găgăuze. In: Studiiși Cercetǎri Lingvistice. Bukarest. (1961.)
• Drimba,V. : Isszledovaniâ po fonetike gagauzszkogo jâzyka. In: Revue roumaine de linguistique. (1961.) 141-160.
• Pokrovszkaja,L.A. : Grammatika gagauzszkogo jazyka. Fonetika i morfologija. Moszkva, Nauka. (1964.)
• Pokrovszkaja,L.A. : Szintakszisz gagauzszkogo jazykav szravnitel´nomoszveščenii. Moszkva, Nauka. (1978.)
• Baskakov, N.A.(ed.) Gagauzszko-russzko-moldavszkij szlovar´. Moszkva, Szovjetszkaja Ėnciklopedija. (1973.)
• Nevzat, Ö.: Gagavuz türkçesi grameri. Ankara. (1996.)

Akadnak szokottan lottyatag vinnyogók, akik az autonomiáról ajvékolnak Szabad Úz Állam helyett :

A gagauz autonómia perspektívái

Ezen írás talán legértelmesebb mondata :

Székelyföld autonómiájának megteremtése jótékony hatással lehetne a jelenlegi gagauz helyzetre, hiszen azt bizonyítaná Gagauzia számára, hogy Románia tiszteletben tartja egy nemzeti kisebbség közösségi akaratát.

Egy Igaz Magyar számára ıgazı kérdés, hogy : Hány tengeri kijárata lessz Úzországnak ?!
Csak Tatarbunari, vagy Úz-Fehérvár (Bilhorod), vagy több is ? Esetleg Kilia is úz lessz ?

Forrásaim :

• Yelizaveta Landenberger: Bald lebt hier jeder wie in Monaco. Freigiebige Ganoven: Die EU investiert in Gagausien, einer der ärmsten Regionen von Moldau. In: Frankfurter Allgemeine Zeitung, 26. Juni 2024, S. 14.
• Who Are the Gagauz, Where Is Gagauzia, and Why Are They in the news …
• A gagauz autonómia perspektívái

• Dr. Csulák László, Dr. Visegrádi Ágnes: A gagauz autonómia alkotmányjogi berendezkedése alapjainak elemzése (2010)
• Amos Chapple Moldova oroszbarát gagauz régiójában nehezen válnak meg a régi szövetségestől (2023)
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim, mondolataim …

Ajánlott olvasmány :

Who Are the Gagauz, Where Is Gagauzia, and Why Are They in the news …