Létezik egy kis türök nép, a török rokona, akik minden bizonnyal az úzok leszármazottai. Itt élnek Európában Moldávia fönnhatósága meg Ukrajna megszállása alatt. De igen keményfejűek, önállóságot akarnak.
Ki más segítene nekik, ha nem a megtépázott, de mégis igazságára váró Magyar Nemzet ?!
(Sz. 2026. Kisasszony hava 16.-án)
Moldáviával karöltve Úzország lehet az EU új tagállama !
Ez minden magyarnak érdeke ! A székelyek biztonságának is ez az eggyik záloga …
De…
Ki tud ma úzul ?
De legalább gaga úzul ?
Az oguz türök nyelvek közé tartozik az úzok máig túlélő nyelve, a gökoguz.
Az úzok népe ma a legészakibb ogúz nép. Az úz nyelv a legészakibb ogúz nyelv.
A türök nyelvek dél-nyugati csoportja az oguz nyelvek köre.
Az oguz ág a türök nyelvek legnépesebb csoportja, amely magába foglalja a legjelentősebb (legtömegesebb) türök nyelveket meg nyelvváltozatokat. Az oguz nyelvek közé tartozik az oszmán-török leszármazottja, a mai török, az ázeri, a türkmén, a gagauz és a ma Iránban élő khoraszáni, a qasqáj meg a csaharmahali török is, no meg az Afgánországban fönnmaradt türök töredékcsoportok nyelvei, valamint Kína megszállása alatt Csingháj tartományában élő szalár nyelv is…
Az oguz nyelvek közé tartozik a mai törökországi törökre igencsak emlékeztető és hozzánk legközelebb élő türök nyelv, a gagauz nyelv is. A gökoguz már a közelsége miatt is több figyelmet érdemel(ne) !
A gökoguzok, saját nyelvükön gagauzok a Prut és a Jalpug folyásvidékén, a Budzsák-síkságon élő, mintegy 230-300 ezer főt számláló, oguz türök nyelvet beszélő nép, amely föltehetően az úzok leszármazottja. Összefüggő területen Moldova délkeleti részén, az önrendelkező Gagauziában és az azzal szomszédos, elnyomott Budzsákban, máig Moldávia és Ukrajna megszállása alatt élnek.
Ahogy e terkép is mutatja a mai Moldova meg Ukrajna területéből végre az úzok részét kiadva kialakítható Gagauzia, azaz Gökoguzország, rövidebben Úzország !
Ukrajna – ha valaha is csatlakozni akar – Úzország, a máig megszállt lengyel területek, a Kirim meg a Kárpátalja no meg a Mariupoli Görög Állam szabadságát bizonyosan támogatja …
A Szovjetunió szétesésével, az 1990-(es évek)től a Gagauz Vezetők bejelentették a Gagauz Köztársaság kialakítását. A Gagauz Köztársaság de facto függetlensége jogilag a Szovjetunió összeomlásával meg is történt a következő évben. Hasonló jelenség indult meg Moldova keleti részén, ahol jelentős orosz meg kisorosz (ukrán) kisebbség él(t). Transzdnyisztria is független országgá lett. Szemben Transzdnyisztria harcos különválásával, Gagauzia békésen újraeggyesült Moldovával 1995-ben. Gagauzia ezért Autonom Területi Jogokat kapott. Itt fontos megemlíteni, hogy a Gagauzok ígéretet kaptak arra is, hogy Moldova Oláhországgal (Románia) való eggyesülése esetén függetlenként kiléphetnek a jelenlegi közösségből, a Moldáv Unióból…
Oláhország (történelem-hamisító nevén Románia) és Moldávia lehetséges eggyesülése még fontosabbá teszi a magyar-úz kapcsolatokat. A székelyek meg a gökogúzok hasonló cipőben topognak… az oláhok, de még inkább a Nagy-Román Álmok újdonatúj béklyójában…
Gagauzia tehát már 30 esztendeje önrendelkezéssel bíró, függetlenségének mértékében meg ingadozó (autonom) köztársaság. A magyar-török viszonyban nem jelentéktelen a magyar-úz viszony kezelése sem. Egy Hiteles Magyarország támogatja a független Úzország létrejöttét.
A gökoguzok kisebb csoportjai szétszóródva élnek még Oláhországban (Rómániában), Bulgáriában, Görögországban, Törökországban, Oroszországban és Közép-Ázsiában is. A Fekete-tenger szögletében, azaz a Budzsákban kialakuló Úzország a Hazája lehet a másutt élő úz szórványnak is …
Akár úz-bolgár lakosságcsere is segíthet mindkét közösség megerősödtében …
A gökogúzok ma hagyományosan mezőgazdasággal, főleg szöllészettel (szöllőtermesztéssel) foglalkoznak.
Moldáviában már ki is kiáltották a saját országukat…
Az 1990-es évek végén az önmagukat gagauznak vallók 92%-a anyanyelveként tüntette föl a gagauzt.
Nincs ilyen remek helyzete a néptöredékekben élő gökoguzoknak a szomszédos Budzsákban…
A gökogúzok a távlataikban ma két világba szakítva élnek Moldova meg Ukrajna nevű államokban. De valaha ez igencsak eggy terület volt : A Duna torkolatának északi része. A jelenlegi határ két oldalán érintkező nyelv-területeik pedig lehetőséget adnak egy kis tömbállam kialakítására. Úzország avagy Gagauzia csak a támogatóira vár, hogy gökoguz nyelvük meg műveltségük megmenekedhessen… túlélőn pedig Európa nyelvi és kultúrális gazdagságát is erősítve tovább fejlődhessen…
A szabadságuk visszaadásával a beszédesnevű Tatarbunari táján illendő lenne, hogy tengeri kaput is nyissunk e sokat-szenvedett és máig is elnyomott népnek ! Ha ezt nem is engednék meg a máig elnyomó hatalmak, úgy legalább eggy Dunai Kijárat mindenképpen jár nekik ! Az igazságos rendezés persze e kettő eggyütt lenne.
A máig ukrán megszállás alatt álló Budzsákban, a besenyő-kun-tatár-török-úz „Szöglet”-ben is élnek a gökoguzok. Róluk még kimutatás sincsen. Talán még nem lövették le mindüket a szégyen-fronton a neonáci meg a bűnözői pénzérdekekért… Hiszen a gökoguzok meg a bolgárok nem a ripacsra, a bunkerbújkáló Z-re, a szociopatha hazaárulóra, hanem az ellenfelére szavaztak… Ezt bizonyosan Z, a háborús bűnös is számontartja, amikor a kirekesztőn lenézett golyófogókat meg az aknatöltelékeket a vágóhídra küldi… Így idővel nem csak a háborús bűneinek, de a nemzetiségeinek sem marad immár élő tanúja…
Forrás : Who Are the Gagauz, Where Is Gagauzia, and Why Are They in the news …
Érdemes összevetni a szavazási meg a nemzetiség terképeket !
Valami ért(het)etlen okból a(z ős)nemzetiségek nem szavaztak Z-re …
Érdekes módon az évszázadok óta itt élő kathólikus oroszok, a lipovánok sem szavaztak a kirekesztő Z-re …
Bizonyára golyófogóként vagy aknatöltelékként már el is nyerették velük ezért a jutalmukat…
A módszeres ukrán népirtások és nemzetiségi (ethnikai) piszkolgatások fölszámolásával valamint UKRAJNA TRIANONJA‘VAL a gökoguz területek is eggyesülhetnek végre, így kialakulhat végre a független Úzország is ! Moldávia meg Budzsák gökoguz területein jöhet létre a modern Gagauzia. Ezzel Európa a népek önrendelkezésének támogatásában és Európa nyelveinek megmentésében is példát mutathat a Világnak !
A gökogúzok eredetét tekintve több föltételezés is ismert. A legelfogadottabb szerint a mongolok 13. századi hódítása elől menekülő, szittyagyepűket (oroszkodón sztyeppéket) elhagyó és az Al-Duna vidékén, Dobrudzsában letelepedő türök nép, az úzok (oguz törökök) leszármazottai lehetnek. Keveredve korai bolgár, besenyő és kun elemekkel. A gagauz történeti hagyomány szerint a mongolok 1233-ban legyőzték az eggyesült orosz–kipcsák hadakat, és ekkor a gagauzok átkeltek a Dunán, majd Dobrudzsában telepedtek le, több menekülő szeldzsuk török csoporttal, besenyőkkel és kunokkal együtt, az anatoliai szeldzsuk szultán, II. İzzeddin Kejkavusz (1236–1276) nyomában.
Azután a későbbi századokban a történelmi szerencse fordultán pedig északabbra húzódtak Budzsákba.
A gagauzok lélekszáma ma 230 000 körül lehet. Ebből 147 500 él a moldáviai Gagauziában. A többi Ukrajnában (31 000), Törökországban (15 000), Oroszországban (11 000), Bulgáriában (1400), Romániában (1200).
Gök-ogúzok – gagauzok – Az úzok örökén
A gagauz népnév a gök-oguz vagy kök-oguz ótörök szóösszetételből származik…
Az ótörök szóösszetételből jelentése: ’kék oguz’ vagy ’égi oguz’.
Érdekes, hogy az oláh nyelvben még az írása meg az ejtése is gögöuz(i) a csikós-kalapos ă-val jelölt ernyedt ö-vel :
Úzország – Gagauzia – Ím egy sürgető föladat az EU brüsszenetes perverzeinek, a téveteg tanácsnokoknak, a hiteltelen hivatalnokoknak, no meg buzerantossan buzgalmas bizalmasaiknak !
Itt az idő ! Törjük át a hallgatás falát !!!
A gökoguzok az országukra várnak ! Nem csak szép anyanyelvük, de már zászlajuk is van :
Nem sokat lehet hallani-látni róluk, de ajánlok itt egy filmecskét :
A gökoguz nyelv
• Ukrajnában, Besszarábiában( Moldova), Oroszországban és Qazaqországban beszélik.
• Tudóinak meg beszélőinek a száma kb. 300 ezer fő,
• Sokan a (törökországi) török eggyik tájnyelvének (hellénkedőn a dialektusának) tartják,
• Orthodox hitűek, Pravoszláv vallásúak, jellemző rájuk a kétnyelvűség,
• Erős szláv hatás alatt vannak a hangtan, alaktan és mondattan (phonológia, morphológia, szüntaxis) terén is,
• Négy fő tájszólása (ellénkedőn dialektusa) van, a központi a Besszarábiai (moldáviai),
• Kürill írást használták 1993-ig, (a Szovjetunióból való szabadulásuk óta) napjainkban latin abc-t használnak,
• önálló irodalmi nyelvük hivatalosan 1957-től van …
A gökoguz nyelvben a magánhangzó-harmónia szolgaian-szláviassan megbomlott.
• Pl.: ótürök olaĵak [ejt : olazsak] > gökoguz olaĵek [ejt : olazsek]
A palatalizált mássalhangzók után (k, g’, p, b, v) a magánhangzó velarizálódik
• ótürök men > gökoguz b’an
Megjelentek (szláv hatásra) a nemet jelölő toldalékok (szuffixumok)
• ótürök qomšu [ejt : qomsu] ~ gökoguz qomšuya [ejt : qomsuja] ‘szomszéd’
Az ótürök -y (jé) és -ġ (lágy gé) pótlónyújtással eltűnt
• ótürök büyik > gökoguz büük [ejt : bűk] ‘nagy’
• ótürök ašaġï > gökoguz ašā [ejt : asá] ‘lent’, ‘lennlevő’
Ajánlott gökoguz / gagauz olvasmányok :
• Ciachir, M. (1933). Basarabialâ gagauzlarân istoriassi. Chișinău. p. 133.
• Drimba,V. : Cercetǎria supra foneticii găgăuze. In: Studiiși Cercetǎri Lingvistice. Bukarest. (1961.)
• Drimba,V. : Isszledovaniâ po fonetike gagauzszkogo jâzyka. In: Revue roumaine de linguistique. (1961.) 141-160.
• Pokrovszkaja,L.A. : Grammatika gagauzszkogo jazyka. Fonetika i morfologija. Moszkva, Nauka. (1964.)
• Pokrovszkaja,L.A. : Szintakszisz gagauzszkogo jazykav szravnitel´nomoszveščenii. Moszkva, Nauka. (1978.)
• Baskakov, N.A.(ed.) Gagauzszko-russzko-moldavszkij szlovar´. Moszkva, Szovjetszkaja Ėnciklopedija. (1973.)
• Nevzat, Ö.: Gagavuz türkçesi grameri. Ankara. (1996.)
Már a címképen is … Jól látható Erdély és a Részek Haza-térésének szükségszerűsége …