„Per aspera ad astra”
„Rögös az út a csillagokig” azaz „A rögökön át a csillagokba”

A Pallas Nagy Lexikona szócikkei szerint : Per aspera ad astra (lat.) a. m. göröngyös úton a csillagokig, jelentése az, hogy minden emelkedés küzdelemmel jár. E latin szállóige végső forrása vélhetően Vergilius Aeneis-e, valamint ifjabb Seneca bölcselkedése. Mára nehéz már eggy bizonyos személyhez kötni e közmondást, amely utóbb Kansas állam zászlajának is a jelmondata is lett.

De lássuk az aszper igazi értékét !
Nehézség, rögösség vagy fizető-készség ?

Összecsengő vélemények és hiedelmek szerint …
A latin asper szóból ugyan, de a kései büzánci ἄσπρον [ejt : aszpron] néven forgott közkézen ez az ezüstötvözeti érme …

A 14.–15. században vált az aszpron az ezüstérme általános jelölőjévé. A büzánci doukatopoulon vagy a török akcse is gyakran e név alatt futott. A 15. században élő Levencei bankár-kalmár (Sz.) Giacomo Badoer városok sorát említi, ahol aszpert nyomnak. Ilyenek voltak Trebizond, Caffa, Simisso (ma Samsun), Tana meg Rhodosz.

A ‘rögös’ aszper nyomán (?) az aszper ezüstpénz nyomában kutatva … a ‘fehér’ jelentésű büzánci görög ἄσπρος [ejt : aszprosz] éppen megfelel a ‘fehéres’ jelentésű török akça [ejt : akcsa] világának …

Az aszper a török akcse, mint pénzecske.
Ez így eggyszerűnek tűnik, de minél mélyebbre ásunk, (nyelvi) kincskeresésünk annál ingoványosabb rétekre visz…

Létezik egy kisértékű pénzérme, amely a mai fogalmaink szerint nagyjából ‘pengő’ vagy ‘fillér’, de inkább ‘apró forint’ jelentésben fordítható. Korhűbb értelme talán a ‘garas’ lehet. Párhuzamosan élt a földközi térségben aszper meg akcse néven is.

Az oszmán török آقچه / آقچه [ejt : akça, akçe] mai törökül (is) akçe [ejt : akçe].
Az oszmán török آقچه azaz aḳça ezüst pénzérme volt, amely a para harmadát érte, és hajdan eggy katona napi zsoldja volt. (A Perzsa پاره [ejt : pâre] oszmán török származéka a پاره [ejt : pare, para] máig él a törökben para meg a balkáni bolgár-rác-horvát nyelvmaradványaiban pàra / па̀ра alakban.)

Az akcse értékéhez érdekes adalék, hogy az Isztanbuli Szülejmán(ije) Mecset építése 59 millió akcséba (akçe) került az 1550-es években. Ez nagyjából 700,000 (velencei) aranydukátnak felel meg.

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában :

A ‘fehéres’ értelmű akcsa másodjelentése is ez a pénzecske.

Itt talán az ezüstpénz fehéres külleme (is) ad(hat)ja az áthallást …
A büzánci görög ἄσπρος [ejt : aszprosz] is ‘ezüstpénz’ jelentésben élt … míg az ἄσπρος [ejt : aszprosz] alapjelentése, a ‘fehér’ máig is él a(z új)görögben … (Aszprovalta nyaralóhely is e szót őrzi a nevében. Ez az Aszprovalta egyébiránt eggy, az Oszmán Birodalom összeomlásával kitelepített Hellészpontoszi falu, melynek maradéka ma a Khalkidiké hónaljában él.)

Az aszper ‘apró pénzérme’ jelentésben a 12-17. században volt használatos a Római (közhülyén a Földközi) tenger térségében.

A drezdai Nicolaus Schmidt hányattatásai nyomán megírta fogságának kalandját. 2024-ben meg is jelent magyarul is igen igényes kiadásban. Az Öt év gályarabság az Oszmán Birodalomban földolgozásban többször is szerepel asper néven.

A gályarabos kalandokban leginkább ez az asper bukkan föl alapvető, hétköznapi értékmérőként.

„ A basa irtózatos haragra gerjedt, elcsapta a tiszttartót a szolgálatból, engem pedig megjutalmazott 50 asperrel a hűségemért.” (80.o.)
„Szidón […] környéke igen alkalmas mindenféle gyümölcs termesztésére, ezért 1 asperért 50 narancsot vagy citromot és 25 gránátalmát lehet vásárolni.” (124.o.)

E mű értelmező (88.) lábjegyzetében szerepel : „asper : Törökül akcse, a legkisebb, ezüstből vert török pénznem. 3 asper = 1 para, 120 asper = 1 piaszter.” (80.o.)
Érdekes, hogy igen következetlenül e magyarázat az „asper” pénznemét latinos (latinkodó) iratában közli, míg a „piaszter” meg magyar kiejtéshez illeszkedő iratában szerepel … Helyesebben, következetes(ebb)en : „aszper” meg „piaszter” . Talán azt is érdemes itt megjegyeznem, hogy a piaszter akkoriban az oszmán kurús azaz a قروش, kurûş, görögül a γρόσι, [ejt : groszi]; többesben γρόσια [ejt : groszia] néven futott … igen értékes „garas” -ként …

Jókai Mór A fehér rózsa kisregényének első fejezetében így bukkan föl :

„Másnap reggel, midőn Janaki fölébredt s leszállt Halilhoz, egy pénzt adott át neki, melyet neveznek ott aranydinárnak.
– Íme, fogjad e pénzt, derék csorbadzsi, és ha megengeded, hogy még ma is hajlékodban maradjak, készíts mindkettőnk számára ebédet !
Halil sietett a pénzzel a piacra, bevásárolt mindenféle ennivalót, és lelkiismeretes dolognak tartotta volna csak egy rézaspert is megtartani az e végre adott pénzből, hanem készíte vendége számára piláfot (török eledel, rizs juhhússal főve), hozott neki a sütőktől és cukorral bánó mesteremberektől mézes lepényt, dulcsászt, pisztáciákat, édes paprikákat dióval megtöltve és mézben kifőve, s más egyéb kellemetes dolgokat, miknek látására és ízleltére Janaki ordítani kezdett, hogy ennél Achmed szultán sem eszik különbet. Halil csak arra kérte, hogy neigen emlegesse a szultánt, és ne kiabáljon olyan nagyon.”

Az 1980-as nyomtatott könyvecskében rézasper eggy szóban szerepel, míg a MEK (későbbi) gépi változatában réz asper külön írva bukkan fel. Ugyanígy az aranydinár is a nyomtatásban eggyszóban szerepel, míg a MEKben már kettőben arany dinár képpen. A réz asper külön írása mellett szól, hogy az asper latin irata e szónak, így magyarul írni inkább rézaszper, minthogy ‘rézrög(ös)‘ alakban ‘(réz)garas’ jelentésben illene.
Fölvetődik a lehetőség, hogy az anyaga, avagy a réz kérdésében Jókai téved(het). Széleskörű műveltségét ismerve inkább hihető, hogy játszik a szavakkal meg az értelmükkel, és maga alkotja a „réz asper” fogalmat.

Az óhellén ἄσπρον [ejt : aszpron] ‘tojásfehérje’ ([Gal.] 14.560.) jelentésben vélhetően a latinból való átvétel.
Bár ennyi erővel az ezüstpénz fehérségével is rokonítható.

A latin asper jelentése ‘durva’, ‘érdes’, ‘rögös’, ‘finomítatlan’ … igen széles jelentéskörben élt …
Szókapcsolatban, jellemző latinizmusban : odia aspera  ‘keserű gyűlölet’ …

Györkösy Alajos (1986-os) Latin-Magyar szótárában (57.o.) :
asper, era, erum ; comp. superl. ; adv. -e [ejt : aszperé]
1. érdes, durva, rögös, egyenetlen; domborműves [serleg]; zordon [éghajlat]; háborgó [tenger]; szúrós [tövis]; új (még nem kopott) [pénz]; asperrimo hiemis a tél legzordabb szakában;
2. csípős [nyelv, tréfa]; maró, fanyar [bor]; erős;
3. transl. darabos [beszéd]; rideg(en visszautasító); rátarti [leány]; durva, nyers, goromba, vad; szigorú, kemény; [bos !];
4. sanyarú, kemény, kegyetlen [helyzet]; mostoha [körülmények]
aspera, -orum n.
1. zordonság, sanyarú sors, balsors; aspera maris viharok;
2. viszontagságok

Az aszpron aszper-i eredete mellett (a latin szónak) egyedül ez az apró mellékjelentése szól : érdes, új, azaz ‘még nem kopott’, koptat(at)lan (pénz). A kop(tat)atlan ezüstérme bizony fehérebb is …

Ős-gyöke talán a föltételezett Proto-Indo-Európ(ai) *h₂esp- ‘vág’, amely gyök az óhellén ἀσπίς [ejt : aszpisz] alakban is megjelenik ‘pajzs’ értelemben. De újabban már a ‘levág’ értelmű nesi(li) (vagyis közhülyén hettita) ḫasp- alakot is ide kötik.

Törökül szólva :

Akçe (Osmanlıca: آقچه), Osmanlı Devleti’nin ilk zamanlarından itibaren bastırılan ve kullanılan İlk akçe Osman Gazi tarafından bastırılmıştır. Akçe Osmanlı Devleti’nin temel para birimiydi. Bu para biriminde ilk dönemlerde üzerine basılı bir tarih bulunmamasıyla birlikte, padişah I. Bayezid ile birlikte akçeler üzerine tarih basılma uygulamasına geçilmiştir.

Az aszper–aszpron kétsége(k)

Marad eggy végső kétségem az aszperrel kapcsolatban :
A büzánciak mindig is aszpron néven emlegették. Miért emlegeti hát a magyar világ latinul, aszper alakban, ahogyan talán sohasem emlegették ? (Talán csak a taljánok?) Talán eggy többévszázados, téveteg, (mégis) össz-európ konyhalatinkodás kendőzi ezüstérménk igazi nevét meg tiszta fehér természetét ?!

Forrásaim / Kaynakça :

Per aspera ad astra – A Pallas Nagy Lexikona szócikke

https://en.wikipedia.org/wiki/Ad_astra#Per_aspera_ad_astra

Györkösy Alajos : Latin-Magyar szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986) 57.o.

Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Jókai Mór : A fehér rózsa / OK (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980); Jókai Mór: A fehér rózsa

Nicolaus Schmidt : ÖT ÉV GÁLYARABSÁG AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN (Rubicon Intézet, 2024)

Beekes, Robert S. P. (2010), “ἄσπρος”, in Etymological Dictionary of Greek (Leiden Indo-European Etymological Dictionary Series; 10), with the assistance of Lucien van Beek, Leiden, Boston: Brill, →ISBN, page 154

• ἄσπρος in the Diccionario Griego–Español en línea (2006–2026)
• ἄσπρος, in ΛΟΓΕΙΟΝ [Logeion] Dictionaries for Ancient Greek and Latin (in English, French, Spanish, German, Dutch and Chinese), University of Chicago, since 2011
• “ἄσπρος”, in Liddell & Scott (1940), A Greek–English Lexicon, Oxford: Clarendon Press
• ἄσπρος in Trapp, Erich, et al. (1994–2007), Lexikon zur byzantinischen Gräzität besonders des 9.-12. Jahrhunderts [the Lexicon of Byzantine Hellenism, Particularly the 9th–12th Centuries], Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften
• https://en.wiktionary.org/wiki/%E1%BC%84%CF%83%CF%80%CF%81%CE%BF%CF%82#Ancient_Greek
• De Vaan, Michiel (2008), “asper”, in Etymological Dictionary of Latin and the other Italic Languages
   (Leiden Indo-European Etymological Dictionary Series; 7), Leiden, Boston: Brill, →ISBN, page 58
• “asper”, in Charlton T. Lewis and Charles Short (1879), A Latin Dictionary, Oxford: Clarendon Press
• “asper”, in Charlton T. Lewis (1891), An Elementary Latin Dictionary, New York: Harper & Brothers
• “asper”, in Gaffiot, Félix (1934), Dictionnaire illustré latin-français, Hachette.
• Carl Meißner; Henry William Auden (1894), Latin Phrase-Book, London: Macmillan and Co.
• “asper”, in Harry Thurston Peck, editor (1898), Harper’s Dictionary of Classical Antiquities, New York: Harper & Brothers
• “asper”, in William Smith, editor (1848), A Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology, London: John Murray
• https://en.wiktionary.org/wiki/asper#Latin
• Aspron – Grierson 1991, p. 211.
•  Cecile Morrison, „Coin Usage and Exchange Rates in Badoer’s Libro dei Conti„, Dumbarton Oaks Papers, 55 (2001), pp. 217-245
• Grierson, Philip (1991). „Asper„. In Kazhdan, Alexander (ed.). The Oxford Dictionary of Byzantium. Oxford and New York: Oxford University Press. p. 211. ISBN 978-0-19-504652-6.
• https://en.wikipedia.org/wiki/Aspron
• Redhouse, James W. (1890), “آقچه”, in A Turkish and English Lexicon, Constantinople: A. H. Boyajian, page 164
• “akçe”, in Turkish dictionaries, Türk Dil Kurumu
• Ayverdi, İlhan (2010), “akçe”, in Misalli Büyük Türkçe Sözlük, a reviewed and expanded single-volume edition, Istanbul: Kubbealtı Neşriyatı
• Nişanyan, Sevan (2002–), “akçe”, in Nişanyan Sözlük
• Çağbayır, Yaşar (2007), “akçe”, in Ötüken Türkçe Sözlük, Istanbul: Ötüken Neşriyat, page 167
• https://en.wiktionary.org/wiki/ak%C3%A7e#English
• https://en.wikipedia.org/wiki/Ak%C3%A7e
• https://tr.wikipedia.org/wiki/Ak%C3%A7e

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmány :

Nemes fémek – Nemesfémek

Mitől (is) nemes eggy vagy egy fém ?Lehet nemtelen vagy nem-nemes is ?
A címet értelmezendő, bizony vannak nemes meg nemtelen fémek …

Ezüst, ezüstöcske – Platina ? Inkább éreny !

A szellem-halovány gyöngén spanyolkodó platina nyelvújításkori magyar neve (az) éreny.
A származása révén lehetne inkább Andony ! (Sz.)
E fémes elem az átmeneti-fémek közé tartozik, mégpedig talán nem is meglepően…

Αμισός – Simisso – Samsun

Simisso [ejt: Szimisszo] ma Samsun [ejt: Szamszun]
Szimisszo mai török nevén Szamszun a mai Törökország eggyik Fekete-tenger partján fekvő városa és a tartománya …

A Nesi(k) Nép(e) és nyelve

A „Nesi(k) Nép(e)” eltűnt 3 ezer éve. Kideríthető eggyáltalán kik is voltak Ők, és milyen volt a nyelvük ?
A nesi(li) – a „Vas Népe”(-‘nek) nyelve – a legkülönlegesebb indeuróp(ai) nyelv volt …