Ezüst, ezüstöcske – Platina ? Inkább éreny !

A szellem-halovány gyöngén spanyolkodó platina nyelvújításkori magyar neve (az) éreny. Lehetne inkább Andony ! (Sz.)
E fémes elem az átmeneti-fémek közé tartozik, mégpedig talán nem is meglepően a nehéz „platina-fémek” eggyike.
A Platina vegyjele Pt, a rendszáma pedig 78.

A természetes eredetű, szennyezett platinát – talán nem is szándékos hamisítás céljával ugyan – de már az ősi ajkupti (egyiptomi) mesterek is használták ezüst helyett.
Az ecuadori-kolumbi őslakók ékszereket készítettek belőle már jóval a spanyol rablók hódító érkezése előtt.

Az „ismeretlen nemes fém” első európai említése 1557-ben történt. Nagyjából kétezer esztendővel a legrégebbi andoki éreny-lelet után. A talján (olasz) humanista, Julius Caesar Scaliger írása szerint olyan „ismeretlen nemes fém”-et talált Darién és Mexico között, amelyet sem tűz, sem semmiféle spanyol mesterkedés nem volt képes folyékonnyá tenni. Az első megjelenésétől fogva a spanyolok általában úgy tekintettek rá, mint az arany (be)szennyezésére. Általában eldobták, és hivatalos tilalom volt az arannyal való ötvözésére, mint az arany beszennyezésére. Ma ez különösen groteszk hangulatú, amikor az éreny, a platina értéke meg ára messze az arany fölött szárnyal(t) már évzázadok óta…

1736-ban Antonio de Ulloa spanyol csillagász és tengerésztiszt eggy megmunkálhatatlan fémre figyelt föl a mai Kolumbia aranybányáiban, amelyet az ezüsthöz való hasonlatossága nyomán a spanyol ‘ezüst’, a plata gondolatán „ezüstöcske” azaz „platina” névvel illetett. Ez a gyermeteg képzet ragadt rá és él hozzáragadva máig is…

Éreny-kor – A Platina kora

1786-ban III. Carlos, kór-magyarkodón III.Károly, azaz Carlos Sebastián de Borbón y Farnesio könyvtárat és laboratóriumot bocsájtott  Pierre-François Chabaneau [ejt : Sabanó] rendelkezésére, hogy a platina természetét és értékeit kutassa. Chabaneau sikerrel távolított el számos szennyeződést az ércből, aranyat, higanyt, ólmot, rezet meg vasat. Így már azt hitte, hogy a tiszta fémmel dolgozott, pedig a fölfedezetlen platina-fémek egész csoportjával dolgozott. Így az ötvözetek egészen különböző tulajdonságokat mutattak…

Néhány hónap alatt Chabaneau fehér izzásban való kovácsolással sikerrel állított elő 23 kilogramm tiszta platinát. Chabeneau fölismerte a platinában rejlő lehetőségeket, és Joaquín Cabezas-szal megkezdték a platina-tárgyak előállítását. Ezzel kezdődött spanyol földön a „Platina kora”.

Ez a spanyol eredetű „ezüstönce” azaz ez a „kicsi(ny) ezüst” vagyis a „platina” szó igen bután mára már az egész világon elterjedt.

Az éreny ótörténete meg igazi neve

Érdemes lenne így 300 év múltán e barbár nyelvi tévedést végre kiküszöbölni. Kifémesíterni.
A „platina” illőbb neve az (egyiptomi) ó-kopt vagy az kolumbiai-equadori-perui neve lehetne !
A lelőhelyei szerint az Andok nyomán illő neve lehet Andeum vagy Andium (Sz.), de ugyanilyen eséllyel a Cordillerák (b)érceinek emlékeként Cordill(er)ium is. (Sz.) A fő lelőhelyei a Chocó meg a Tumaco térség is lehet a névadója… A Chocó talán Chocoum néven gondot okozhat a csokival való áthallás okán…

Akár a platina bányászatával és megmunkáláságával élő nép neve is adhatná ez elem illő nevét !!!
A Tumaco térségről korai kultúrát is neveztek el, így talán ez a legillőbb kultúrneve e fémnek : Tumako-fém azaz Tumacaum vagy görögösebben Tumacon. (Sz.) De a legrégebbi (radiocarbon Kr.e.325  ± 85 ) platina-leletekre helyére a Tumaco melletti Inguapi-ra tekintettel az inguapium is igen ígéretesen hiteles neve lehet. Ha a platina végződéséhez ragaszkodunk, úgy persze lehet akár Inguapina is… A legnagyobb éreny-tárgyas lelőhely pedig La Tolita (radiocarbon vizsgálattal Kr.u. 90 ± 60 – 270 ± 200), amelyet legkésőbb 800 táján hagytak el. Így a leggazdagabb platina-leletek nyomán lehet e fém méltó neve Tolitum vagy Tolitium is. Esetleg Ulloát idéző spanyolkodással képezve Tolitina is. (Sz.)  Ládd : „Ancient Platinum Technology in South America: Its use by the Indians in Pre-Hispanic Times„.

A kolumbiai Calima térség leleteiről lehet Calimium is a neve, de nagyobb ráközelítéssel Colombia állam nyomán kicsit bugrisabban, európaizálón lehet akár Colombium is… (Sz.) De elnagyoltabb vagy éppen átfogóbb (meg)közelítéssel az Andok hegyeiről, ahol a legrégebb óta megmunkálják, illő neve lehet az andony ! Andony vagy Andium. (Sz.) Ez utóbbi akár illő nemzetközi tudományos neve is lehet An vegyjellel a Mengyelejev-táblázatban… (Andany vagy Andongy vagy Andangy)
Mindenképpen ameri őslakos név illene e fémnek az első tudatos megmunkálói nyomán !
Ezen kellene agyalni először is a tudomány művelőinek. Platinás nyelvi baklövések hályogos sulykolása helyett …

A nyelverőltetési éreny neve bár igen kétséges megoldás, de a platina névnél ma még mindig okosabb !

Régtől fehér aranyként is emlegették. Ez vegyileg igen találó megközelítés, így hiteles lehet albaureum neve is ! (Sz.)

Vannak nemes meg nemtelen fémek (is). Az éreny avagy a platina nemesfém !
A nem nemes fémeket eszi a rozsda, a nemes fémeken azonban nem(igen) fog. Ez a mai megközelítés vegytani alapú, míg régi emberek bizonyosan inkább értékük szerint különítették el a fémeiket. A nemesfémek értéke, mint az ára (is) – többnyire a Föld(kéreg)beli ritka előfordulásuk következtében – jellemzően magas.

Az óidőkben a nemes fémek nagyjából az aranyat, az ezüstöt meg a rezet, az újkortól a platinát is jelentették…
Ha a kifacsart(an) korszerű (modern) értelmezésben a nemes fémek közül az ezüstöt meg a rezet ejtjük, a platina‘t meg tartjuk, úgy a vegy(tudomány)i okoskodás nyelvezete teljesen elszakad a hagyományos nyelvhasználattól meg a hagyományos nyelvi értelmezéstől is… Talán érdemes lenne a vegyészetben ezekre új(abb) és találó(bb) kifejezéseket bevezetni !

A platina nemességét az is bizonyítja, hogy még az emberen is segít. Vannak platina-vegyületeket, amelyeket daganatellenes gyógyszerként (is) alkalmazunk. Ilyen vegyületek a ciszplatin, a karboplatin és az oxaliplatin.

Minél mélyebbre ásunk a nemes fémek táján, annál szédítőbb a nyelvi zűr !
Az új(abb) fémek jellemzésére meg csoportosítására új(abb) fogalomalkotás, és szótervezés-nyelvtervezés szükséges. (Sz.)

A vegyi értelemben vett nemesfémek nem keverendők össze a gazdasági értelemben vett nemesfémekkel, azaz a „drágafémek”-kel, angolkodón a precious metal(s) körével. Mondhatjuk, hogy a magyar nyelvben máig eggy néven él e két fém-kör, akár vegyi, akár gazdasági értelemben miközben eggyre inkább elszakad eggymástól a hátterük. Ez persze egy olyan zűrzavar, amit művelt magyarok megoldanak. Magam is erre, azazhogy ennek megkezdésére teszek itt kísérletet…

A nemes fémek régi megközelítés szerint azok, amelyek másokkal nemigen vegyülnek.
Ez persze az eggymással való vegyülésre – a nemesek egymás közötti keveredésére – az ötvöződésre nem vonatkozik.

A mai vegyi megközelítés szerint a nemesfémek olyan fémek, amelyek ellenállnak a rozsdának (korróziónak) azaz a nedves levegő rontó vagy bevonatképző (oxüdáló) hatásának. A nemesfémek közé a vegytudományban manapság a következő elemeket szokás sorolni a rendszám (növekedése) szerint : ruténium, ródium, palládium, ezüst, ozmium, irídium, platina meg az arany.

A franci XV. Lajos, azaz Louis XV, dit « le Bien-Aimé » azaz a szeretett Louis mondotta, hogy „A platina (francoskodón Le platine) az eggyetlen királyhoz illő fém”, a ritkasága meg persze a belső tulajdonságai miatt. E francosan-flancosan remek kinyilatkoztatás nyomán akár királyfém vagy latinos(abb)an regaleum is lehet a neve… (Sz.) A francián ‘királyi’ royal szó nyomán francoskodón akár Royaleum vagy Royalium is…

A vegyi fölfogás szerint is, akárcsak kereskedelmi értéke szerint az éreny azaz a platina az „ezüstke” az ezüstnél (sokkal) értékesebb.

A nemesfémek „sor”-aiban az éreny azaz a platina még csak nem is az ezüst-sor(á)ba, hanem az arany-sor(á)ba tartozik. (Sz.)

A „nemesfémek-sor”-okban az ezüst-sor(á)ban a palládium, míg az éreny azaz a platina  az arany-sor(á)ban sorakozik. (Sz.)

NEMESFÉMek. Ha már eggy ennyire emberi fogalommal ruháztuk föl e fémeket, hát terítsük reájuk a hasonlat teljességét (is) !
Eggy, a föntinél következetesebb csoportosításban 9 nemesfém az alap, amelyben vannak a hagyományos, azaz ősi nemes fémek, mint réz, ezüst, arany, valamint további hat új „nemes”, a szerkezete szerint. A többiek a fölkapaszkodottak meg a lecsúszottak, azaz a dzsentrik, a „kétes nemes”-ek azaz „nemességükben kétesek”.

Az érenycsoport azaz a platinacsoport 

Az érenycsoport azaz a platinacsoport a nemesfémek alcsoportja.
A nemesfémek kétfelé oszthatóak: eggyik csoport(juk)ba az arany (Au) meg az ezüst (Ag) tartozik, ugyanígy ötvözetük az élektrum, a másikba pedig az érenycsoport azaz a platinacsoport elemei. A platinacsoport tagjai a ruténium (Ru), a ródium (Rh), a palládium (Pd), az ozmium (Os), az irídium (Ir), és a platina (Pt). Kevésbé reakcióképes elemek, hiszen vegyileg „nemesfémek”. Jó komplexképzők.
A palládiumnak és a platina‘nak elemi állapotú hordalékai vannak pl. Dél-Afrikában.

Fizikai tulajdonságaik

• Mindegyik éreny-fém ezüstösen csillogó.
• Megmunkálhatóságuk a ruténiumtól a platináig nő
  A Ru rideg, Ir nehezen megmunkálható, Pd és Pt könnyen megmunkálható.
• Magas olvadáspontúak, nagy sűrűségűek és jó villanyos (elektromos) vezetők.
• Változatos oxüdációs állapotaik vannak, a maximum +8 lehet, a Pd és a Pt elsősorban +2 és +4-es.
• A periodusos rendszer szerint vízszintesen haladva az olvadáspontjuk meg a sűrűségük csökken. (A 2. sorban nagyobb.)

Elem	olvadás-pont [°C]	sűrűség[g/cm3]	e–konfiguráció
Ru	2330	12,45	[Kr]4d75s1
Rh	1960	12,4	[Kr]4d85s1
Pd	1555	12	[Kr]4d10
Os	3045	22,6	[Xe]4f145d66s2
Ir	2445	22,56	[Xe]4f145d76s2
Pt	1770	21,45	[Xe]4f145d96s1

A fémes elemek – köztük nem nemesfémek is – vegyi „nemesség”-ük szerint rendezett jegyzéke.
A mai besorolások szerinti nemesfémek félkövér betűvel vannak kiemelve : 

elem	csoport	periódus	reakció	potenciál
Arany	11	6	Au → Au3+ + 3 e−	1,498 V
Platina	10	6	Pt → Pt2+ + 2 e−	1,18 V
Irídium	9	6	Ir → Ir3+ + 3 e−	1,156 V
Palládium	10	5	Pd → Pd2+ + 2 e−	0,987 V
Ozmium	8	6	Os + 4 H2O → OsO4 + 8 H+ + 8 e−	0,838 V
Ezüst	11	5	Ag → Ag+ + e−	0,7996 V
Higany	12	6	2 Hg → Hg2+2 + 2 e−	0,7973 V
Polónium	16	6	Po → Po2+ + 2 e−	0,65 V
Ródium	9	5	Rh → Rh2+ + 2 e−	0,600 V
Ruténium	8	5	Ru → Ru2+ + 2 e−	0,455 V
Réz	11	4	Cu → Cu2+ + 2 e−	0,337 V
Bizmut	15	6	Bi → Bi3+ + 3 e−	0,308 V
Technécium	7	5	Tc + 2 H2O → TcO2 + 4 H+ + 4 e−	0,272 V
Rénium	7	6	Re + 2 H2O → ReO2 + 4 H+ + 4 e−	0,259 V
Antimon	15	5	2 Sb + 3 H2O → Sb2O3 + 6 H+ + 6 e−	0,152 V

A csoport és periódus oszlopok a fém periódusos rendszerben elfoglalt helyét, azaz tulajdonképpen az élektron-szerkezetét (pongyolán az elektronkonfigurációt) adja meg. Végül a potenciál oszlopban az elemnek a standard hüdrogén elektróddal szemben mért elektromos potenciálja szerepel. A táblázatban nem szereplő elemek vagy nem fémek, vagy negatív a standard potenciáljuk.

Az éreny vagyis a platina világunkban a 3. legsűrűbb elem.
Csak az ozmium-iridium páros előzi majd az arany-wolfrám-urán hármas követi :

Anyag	Sűrűsége (kg/m³)
Ozmium	22 590
Irídium	22 560
Platina	21 450
Arany	19 300
Volfrám	19 250
Urán	19 050
Higany	13 580
Palládium	12 023
Ólom	11 340
Ezüst	10 490
Réz	8960
Vas	7870
Ón	7310
Titán	4507
Gyémánt	3500
Alumínium	2700
Magnézium	1740
Tengervíz	1025
Víz	1000
Jég	917
Etil-alkohol	790
Benzin	730
Aerogél (a legkissebb sűrűségű szilárd anyag)	3,0
Levegő	1,2
Bármilyen gáz	az átlagos moláris tömeg 0,0446-del szorozva, ezért standard hőmérsékleten és nyomáson 0,09 és 12,4 között van

A nemes fémek értéke

A nemes fémek kereskedelmi értéke folyamatosan, még eggymáshoz képest is változik. Ilyen érdekes jelenség, hogy a hajdan aranynál is nemesebb platina utóbb olcsóbbá vált az aranynál. A történelemben volt már erre példa, de ez igen ritka jelenség. Miért is vált a platina olcsóbbá az aranynál ? Az árfolyam-vesztes platina ékszerfémből ipari fémmé válik-vált, így (el)veszti-(el)vesztette nemes fém jellegét és a divatfém (Sz.) kétes értékével sodródik. Mások persze máshogy magyarázzák. De hát (másoknak) e magyaráz(kod)ás is eggy megélhetés…

A nemesfémeket a közhiedelem az ékszeripar szereplőjének véli, de eggyre gyakrabban jelennek meg ipari fémekként (is).

A platina elsődleges fölvásárlója az autóipar. A beszállítók, meg az autógyártók katalizátoraikban használják föl a platinát annak érdekében, hogy csökkentsék járműveik károsanyag-kibocsátását. Különösen a legmodernebb Euro-6-os motorok esetében jelentős a platina iránti igény. Ma a platinának csak a második legnagyobb fogyasztója az ékszeripar, majd ezután az egyéb ipari (vegyipari, energetikai, üvegipari, orvosi-gyógyászati) fölhasználása következik.

A platina áresése mögött leginkább az áll, hogy az utóbbi években inkább viselkedett áru(piaci )termékként, mint nemesfémként, minthogy az ipar nagyobb mértékben használja, mint az aranyat (elsősorban az autógyártásban), ezért a gazdasági köröngyök (ciklusok) is jobban hatnak rá. A szégyenletesen németellenes (így EU-ellenes) és igen jól megtervezett Volkswagen-botránnyal is sikerült a sötétben-bújkáló spekulánsoknak lenyomni az éreny-árfolyamot…

A platinát bizonyos szempontból divatfémnek (Sz.) is tekinthetjük, amelynek mondhatnánk, mostanában múlóban van a divatja… azazhogy az elmúlt 10 esztendőben a platina nem volt divatos, de a divat természete szerint újra divatba jöhet bármikor…
Az első európ(ai) észlelésekor arany-szennyező volt, aztán beindult a Platina-kor, a franci XV. Louis idején a királyok (nemes) fém(j)e, azután majdnem 3 évszázadon át az aranynál sokkal értékesebb nemes fém, ma meg az ipari fémek sorába züllesztett dzsentrivé tették az antirojalisták, a szutyok spekulánsok…

A mára iparivá lecsúszott, deklasszálódott dzsentrifémről (Sz.) persze sokan jósolják most is, hogy hamarosan visszatér a (leg)nemes(ebb) fémek körébe, hiszen az utóbbi évszázadok ártörvényei szerint ez csak idő kérdése …

Bátrabb, új(abb) fogalomalkotással, mint nemes fémek, nemes félfémek, értékfémek, divatfémek, király(i )fémek, dzsentrifémek (Sz.) eggyre szebben, gazdagabban és varázslatosabban árnyalódik e fém-kép ! (Sz.)

A világ nyelvei a spanyol „ezüst(öcs)ke” kisded-eszű alakját a saját érzéseik szerint olykor (meg)latinították.
Így tesz az angol is…

Platina –  Angolkodón, azaz hogy anglolatinkodón szólva : Platinum

Platinum is a chemical element; it has symbol Pt and atomic number 78. It is a dense, malleable, ductile, highly unreactive, precious, silverish-white transition metal. Its name originates from Spanish platina, a diminutive of plata „silver”. The purity of platinum is described by its ‘fineness’, expressed in parts per thousand, with pure platinum being at least 999 parts fine, or 99.9 per cent pure. Platinum jewellery has achieved global premier status. In Japan, China and the US it is the preferred choice of brides and grooms.

Éreny-ember
2026 Áldás hava 1-2-3-4.-én

Forrásaim :

Balcerzak, M (2021). „Noble Metals, Analytical Chemistry of”. Encyclopedia of Analytical Chemistry: Applications, Theory and Instrumentation. Wiley Online Library. pp. 1–36. doi:10.1002/9780470027318.a2411.pub3. ISBN 978-0-471-97670-7.

Schlamp, G (2018). „Noble metals and noble metal alloys”. In Warlimont, H; Martienssen, W (eds.). Springer Handbook of Materials Data. Springer Handbooks. Cham: Springer. pp. 339–412. doi:10.1007/978-3-319-69743-7_14. ISBN 978-3-319-69741-3.

Kepp, KP (2020). „Chemical causes of nobility” (PDF). ChemPhysChem. 21 (5): 360–369. doi:10.1002/cphc.202000013. PMID 31912974. S2CID 210087180.

Rayner-Canham, G (2018). „Organizing the transition metals”. In Scerri, E; Restrepo, G (eds.). Mendeleev to Oganesson: A multidisciplinary perspective on the periodic table. Oxford University. pp. 195–205. ISBN 978-0-190-668532.

https://en.wikipedia.org/wiki/Noble_metal

https://en.wikipedia.org/wiki/Precious_metal

https://en.wikipedia.org/wiki/Platinum

Everett Collier, „The Boatowner’s Guide to Corrosion”, International Marine Publishing, 2001, p. 21

Hüger, E.; Osuch, K. (2005). „Making a noble metal of Pd„. EPL (Europhysics Letters). 71: 276. Bibcode: 2005EL…..71..276H. doi:10.1209/epl/i2005-10075-5.

S. Fuchs, T.Hahn, H.G. Lintz, „The oxidation of carbon monoxide by oxygen over platinum, palladium and rhodium catalysts from 10⁻¹⁰ to 1 bar„, Chemical engineering and processing, 1994, V 33(5), pp. 363-369 

A. Lucas, Edward Arnold, ”Ancient Egyptian Materials and Industries”, 4th Edn., ed. J. R. Harris, London, 1962, pp. 244–245

J. M. Ogden, ”The So-Called ‘Platinum’ Inclusions in Egyptian Goldwork”, J. Egypt. Archaeol., 1976, 62, 5–13

Rayner W. Hesse (2007). Jewelrymaking Through History: An Encyclopedia. Greenwood Publishing Group. pp. 155–6. ISBN 978-0-313-33507-5.

Ogden, Jack M. (1976). „The So-Called ‘Platinum’ Inclusions in Egyptian Goldwork”. The Journal of Egyptian Archaeology. 62 (1). SAGE Publications: 138–144. doi:10.1177/030751337606200116. ISSN 0307-5133. S2CID 192364303.

David A. Scott and Warwick Bray (1980). „Ancient Platinum Technology in South America: Its use by the Indians in Pre-Hispanic Times„. Platinum Metals Review. 24 (4): 147–157. doi:10.1595/003214080X244147157. Retrieved 5 November 2018.

Bergsøe, Paul (1936). „Metallurgy of Gold and Platinum among the Pre-Columbian Indians”. Nature. 137 (3453). Springer Science and Business Media LLC: 29. Bibcode:1936Natur.137…29B. doi:10.1038/137029a0. ISSN 0028-0836. S2CID 4100269.

Meeks, N.; La Niece, S.; Estevez, P. (2002). „The technology of early platinum plating: a gold mask of the La Tolita culture, Ecuador”. Archaeometry. 44 (2). Wiley: 273–284. Bibcode:2002Archa..44..273M. doi:10.1111/1475-4754.t01-1-00059. ISSN 0003-813X.

Donald McDonald, Leslie B. Hunt (1982). A History of Platinum and its Allied Metals. Johnson Matthey Plc. pp. 7–8. ISBN 978-0-905118-83-3.

Weeks, M. E. (1968). Discovery of the Elements (7th ed.). Journal of Chemical Education. pp. 385–407. ISBN 978-0-8486-8579-9. OCLC 23991202.

Dixon, Joshua; Brownrigg, William (1801). The literary life of William Brownrigg. To which are added an account of the coal mines near Whitehaven: And Observations on the means of preventing epidemic fevers. p. 52. Archived from the original on 24 March 2017.

Watson, Wm; Brownrigg, William (1749). „Several Papers concerning a New Semi-Metal, Called Platina; Communicated to the Royal Society by Mr. Wm. Watson F. R. S”. Philosophical Transactions. 46 (491–496): 584–596. Bibcode:1749RSPT…46..584W. doi:10.1098/rstl.1749.0110. S2CID 186213277.

Marggraf, Andreas Sigismund (1760). Versuche mit dem neuen mineralischen Körper Platina del pinto genannt. Archived from the original on 24 March 2017.

Loferski, P. J. (October 2011). „2010 Minerals Yearbook; Platinum-group metals” (PDF). USGS Mineral Resources Program. Archived (PDF) from the original on 8 July 2012. Retrieved 17 July 2012.

Drágább az arany, mint a platina – Mi folyik a világban?

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemesf%C3%A9m_(k%C3%A9mia)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemesf%C3%A9m_(gazdas%C3%A1g)

„platinum (Pt)”. Encyclopædia Britannica. Encyclopædia Britannica Inc. 2012. Archived from the original on 5 April 2012. Retrieved 24 April 2012.

Harper, Douglas. „platinum„. Online Etymology Dictionary.

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmány :

Nemes fémek – Nemesfémek