A türök nyelvekben a ‘homok‘ szava a kum. Egészen általánosan…
Régi rokonság-kutató nyelvmagyarázat(aink) szerint a mi homokunk is ennek – a -k képzővel – kicsinyített vagy inkább becézett-becenyített (Sz.) alakja.
A homok különféle kőzeteknek és-vagy ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy a szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott. A talajmechanikai gyakorlatban szemnagyság szerinti talajmegnevezéskor homoknak nevezzük a 0,063–2 mm közötti szemcseméretű talajt.
Van durva szemű és finom szemű homok. Egyike a legfinomabb szemű homokfajoknak a magyar Alföldön igen fontos szerepet játszó futóhomok. A kútásásokkor nehezen kezelhető, mindenhova befolydogáló apró homokot fosóhomok néven is emlegetik…
A homok anyaga
A homok anyaga igen sokféle lehet, de mivel a kvarc az összetett kőzetek ásványi elegyrészei között a legfontosabb szerepet játssza és legerősebben áll ellen a mállásnak, a törmelékek között a leggyakoribb és így a homoknak is legközönségesebb anyaga a kvarc.
- kvarchomok : ritkán szinte teljesen kvarc-szemekből áll, általában a kvarc mellett van benne 2-20% egyéb ásványi szemcse, nevezetesen csillámföldpát, mész (mész-homok, csillámos homok) szemcséi
- dolomit-homok, glaukonit-homok : glaukonit-szemek keveréke kvarccal
- magnetit-homok : túlnyomóan titán tartalmú magnetit-szemek keverve kvarc-, csillám-, angit-, olivinszemekkel
- arkóza homok : gazdag földpáttartalommal
A homok közelről nézve sok igen apró kavics…
Cam kumu, kuvars kumu, volkanik kum, mercan kumu, granat kumu ve olivin kumu
Global collage of sand samples. There is one square centimeter of sand on every sample photo. Sand samples row by row from left to right: 1. Glass sand from Kauai, Hawaii 2. Dune sand from the Gobi Desert 3. Quartz sand with green glauconite from Estonia 4. Volcanic sand with reddish weathered basalt from Maui, Hawaii 5. Biogenic coral sand from Molokai, Hawaii 6. Coral pink sand dunes from Utah 7. Volcanic glass sand from California 8. Garnet sand from Emerald Creek, Idaho 9. Olivine sand from Papakolea, Hawaii.
Tasnádi Edit és Kakuk Zsuzsa Török-Magyar Nagyszótárában :
A fecske talán éppen nem eggy
A török nem bonyolítja túl a fecskéi neveit : Kır kırlangıcı, Ev kırlangıcı, Kum kırlangıcı.
A Kum kırlangıcı [ejt : Kum kırlangıdzsı] (Riparia riparia), vagyis ‘a Homok fecskéje’ mai tudatlan magyarok ajkán olykor „parti fecske” gyanánt is éktelenkedik, pedig az csakis a meredek martok lakója. A lapos partoké sohasem. Így… A helyes és szabatos neve természetesen Marti fecske. (Sz.)
Bálint Sándor terebélyös Szegedi szótárában (1957) a homoknak is jutott helly bőven …
(Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – I. 608. oldal
… és folytatólag… hiszen a Homok Népe tudott különbségöt tönni homok mög homok között …
(Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – I. 609. oldal
A homoknak persze van durvább áltozata is, ez a csorva ! Idegenkedő hibbantak gyakran ‘kvarchomok’ néven (k)arcoskodnak vele… Érdekes módon Bálint Sándor Szegedi szótára (1957) a szót nem, csak a hellynévi változatát ösmer(tet)i…
Tanulságos idézet első regényünkből, Etelka történetéből, hogy „Oly kevélyen sétálgat föl és alá, mint a Kunok komondora a csorvahomokon” …
Érdekes, hogy a mi Martifecskénket török meg a ‘homok fecskéje’-ként vagyis ‘Homoki fecske‘-ként emlegeti. (Sz.) Bár igaz, hogy többnyire homok(kő)falakban (francosabb zamattal löszfalakban), helyesebben homok(kő)martokban fészkel, de pihenni a homokpadokra, a lapos partokra is le-leszálldogáll.
A Martifecske (Riparia riparia) Európa legkisebb termetű fecskefaja, amelyet folyóvizek, nagyobb tavak mentén rendszerint csapatosan jár. a madarak osztályának a verébalakúak rendjében, a fecskefélék (Hirundinidae) családjánsk legkisebb faja. A röpte alapján is következtethetünk a fajra: kevesebbet siklik, ritkábban változtatja a magasságot, hiányzik belőle a füsti- meg a molnárfecske kecsessége, légiessége.
Fecsketársaihoz hasonlóan a partifecske is ritkán száll földre, de a légtér magasabb részeibe sem igen emelkedik. Hangja száraz „csrip”, riasztóhangja „pritt”-nek hallatszik, éneke pedig halk, dallamos csicsergés.
Lássuk csak a homokunk gyökét ! Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában :
Törökül szólva :
Kum; bölünmüş kaya ve mineral parçacıklarından oluşan granül bir malzemedir. Çakıldan daha ince ve siltden daha kaba olur.
Kum ayrıca bir dokusal toprak veya toprak türüne de atıfta bulunabilir. Yani, kütle olarak %85’ten fazla kum boyutlu parçacık içeren bir topraktır.
Kumun bileşimi, kaya kaynaklarına ve koşullarına bağlı olarak değişir. İç kıta ortamlarında ve tropikal olmayan kıyı ortamlarda kumun en yaygın bileşeni, genellikle Kuvars şeklinde Silis (Silikon Dioksit veya Si O2) olur. En yaygın ikinci kum türü Kalsiyum Karbonat’dır. Örneğin, son yarım milyar yılda, mercan gibi kabuklu deniz canlıları tarafından üretilmiş olan Aragonit’tir.
Grains of so-called “Ottawa Silica Sand” under an electron microscope. Magnification 150x. “Ottawa Sand” is a by-product of hydraulic mining of Ordovician orthoquartzites of the St. Peter Sandstone Formation of the Paleozoic intracratonic Illinois Basin. (NASA)
Kum, zaman içinde yenilenebilir olmayan bir kaynaktır ve beton yapmak için uygun kum yüksek talep görmektedir. Çöl kumu, bol olmasına rağmen, beton için uygun değildir. İnşaat için her yıl 50 milyar ton plaj kumu ve fosil kumu kullanılıyor.
Talán a Kuman azaz Kun népnév is ezzel függ össze, mint a ‘Homok népe’ :
Végtére is nálunk is a homokon telepítették le a kun betelepülőket…
De ugyanígy a ‘homok‘-kal hozható összefüggésbe eggy másik nép neve is :
A Kumuk kurta szócikke a máig legnagyobb Török-Magyar Szótárunkban – 328. oldal
A Kumuk azaz a Qumuq hajdan Dagesztánban a közmegértés nyelve volt …
A Qumuq avagy a Kumuk nyelv saját ıratukban къумукъ тил, qumuq til, arabossan ırkantva قوموق تیل ma egy fél milliós nép által tudott-beszélt Türök nyelv, amelyet (ma már) főleg (csak) a Qumuqok beszélnek, de hagyományos érintkezési nyelvként Dagesztánban, Észak-Oszétia valamint Csecsenország vidékén is értenek-beszélnek a ma orosz fönnhatóság alatt álló területeken. Megjegyzendő, hogy a 20. századig a Qumuq nyelv a lingua franca, azaz közvetítő nyelv volt az Észak-Kaukázokban.
A türök nyelvek között a kipcsák család kipcsák-kun ágában él a Qumuq. Mondhatjuk, hogy a kun nyelv (a Kuman) leszármazottja, Khazár befolyással, meg Bolghár és Oghuz szavakkal. A Qumuq közel áll a Karacsáj-Balkár, a Kirimi Tatár meg a Karáj nyelv(ek)hez.
De lássuk csak, mit jelent a törökben, ha valami ‘homokos’ ?!
A kumla pedig a homokos porond(ok) török neve. Érdekes, hogy porondon manapság a jelentéseltol(ód)ás miatt ma már homokporond(ok) helyett szinte csakis a föllépések színterét érti a nép…
De a kumluk a ‘jomokság’ meg a kumsal is hasonló jelentésben él :
Ha a homok kululálódik akkor meg kumul lehet belőle :
Ez a Homoki fecske nem tisztán török jelenségég. sand martin
De ha már így nekivetemedtünk…
Lássuk meg olvassuk a többi fecskéket is törökül !
Kum kırlangıcı (Riparia riparia), Avrupa ve Amerika’da yaşayan 12 cm uzunluğundaki kum kırlangıcı, ev kırlangıcına benzerse de üst bölümleri siyah değil, çok koyu boz kahverengidir.
Forrásaim
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest)
Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim, mondolataim …
https://tr.wikipedia.org/wiki/Kum
https://hu.wikipedia.org/wiki/Homok
https://tr.wikipedia.org/wiki/Kum#/media/Dosya:00065_sand_collage.jpg
https://en.wikipedia.org/wiki/Kumyk_language
„Kumyk in Russian Federation”. UNESCO WAL. Retrieved 23 July 2024.
L. S. Levitskaya, „Kumyk language”, in Languages of the world. Turkic languages (1997). (in Russian)
Book review Retrieved 1 March 2023
Ногайские и Кумыкский тексты, 1883, М.-Э. Османов, СпБ
Татарская грамматика кавказского наречия / Сост. Т. Макаровым. – Тифлис : тип. Канцелярии наместника кавк., 1848
„Kumyksky yazyk | Malye yazyki Rossii” Кумыкский язык | Малые языки России [Kumyk language | Minor languages of Russia]. minlang.iling-ran.ru (in Russian). Retrieved 2023-05-11.
Baskakov, N.A. (1969). Vvedenie v izuchenie tyurkskikh yazykov Введение в изучение тюркских языков [Introduction to the study of Turkic languages]. Moscow: Vyssh. shkola. p. 236. OCLC 642737.
Aliev, K.M.-C., ed. (2012). Kumyksky entsiklopedichesky slovar Кумыкский энциклопедический словарь [Kumyk encyclopedic dictionary] (in Russian). Makhachkala: Delta-press. p. 218. ISBN 9785903454679.
Абибуллаева С. „‘Кодекс Куманикус’ – ПАМЯТНИК ТЮРКСКИХ ЯЗЫКОВ КОНЦА XIII – НАЧАЛА XIV ВЕКОВ” (PDF) (in Russian).
Ajánlott olvasmány :
Kum kırlangıdzsı – a török Homok fecskéje – Magyarul Marti fecske
One comment
Comments are closed.