A Kırlangıç [ejt: Kırlangıcs – mélly „ı”-val] a törökben ‘fecske’ jelentésben él, ezt évtizedek óta tudom. De érdemes a „török fecskék” világában alaposabban is eltájékozódni ! Már csak azért is ajánlom a segítségem ebben, mert a Kırlangıç nagyszótári alakja (is) egészen elképesztően szegényes.
Tasnádi Edit és Kakuk Zsuzsa Török-Magyar Nagyszótárában :
A fecske talán éppen nem eggy gyakori alapszó, de nem csak a magyarnak, a törököknek is kedvelt madara a fecske. A magyarban nyilvánvalóan (a fecske )hang(ját )utánozó szó. A törökben már erről kevésbé vagyok meggyőződve… Mindenesetre hangulatfestőnek tűnik…
No persze Törökországban ill. a Török Nyelvterületen eggyáltalán nem eggyetlen fecskefaj él…
Így ezt már csak ezért is érdemes részletezni !
A török nem bonyolítja túl a fecskéi neveit : Kır kırlangıcı, Ev kırlangıcı, Kum kırlangıcı.
Kır kırlangıcı (Hirundo rustica), a mi Füstifecskénk.
Ev kırlangıcı (Delichon urbicum) vagyis ‘a Ház fecskéje’ vagyis a ‘Házi fecske’ a mi fehérderekú vagyis Molnárfecskénk.
A Kum kırlangıcı [ejt : Kum kırlangıdzsı] (Riparia riparia), vagyis ‘a Homok fecskéje’ mai tudatlan magyarok ajkán (olykor) „parti fecske” gyanánt (is) éktelenkedik, pedig az csakis a meredek martok lakója. A lapos partoké sohasem. Így… A helyes és szabatos neve természetesen Marti fecske. (Sz.) Tőlem függetlenül Gub Jenő is Marti fecskeként emlegeti a Sóvidék állatvilága‘ban… bár Ő vízi fecske néven is árnyal(gat)ja … „Riparia riparia: Parti fecske. Marti fecske, vízi fecske /K/. Jóval kissebb számban fordul elő, mint a másik két fecskefaj, de ismerik, értékes, hasznosmadárnak tartják.” Majd maga idézi adatközlőjét : „Esztet csak vajéccé lehet látni, a másikoknál nagyobb, de jól meg lehet üsmerni akárhó, ez is jóféle madár” /Szk/
Magam már bő eggy évtizede hirdettem a helyes nevét, mire (negyedszázada) rádöbbentem a bizonyságra, hogy a székelyek a Sóvidéken már eredetileg is helyesen, így hítták…
E csodás találás nyomán leellenőriztem Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) is, ahol legnagyobb meglepetésömre (még) a mart szó(cikk) sem szerepöl, nem hogy a Marti fecske ! De fölbukkan valami egészen más kihalt „marti” szó, ill. (állat)név :
(Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – II. 90. oldal
Más „martos” vagy „marti” dolog nem is szerepöl Bálint Sándor terebélyös Szegedi szótárában …
Az Észak-Amerikából Európába is átszármazott vadszöllőfaj, az illatos szöllő néven is ösmert parti szöllő (Vitis riparia, / Vitis vulpina) neve is illőbben marti szöllő, aminthogy akár 20 m-es magasságba is föl tud kapaszkodni …
De maradjunk csak a (mi) madarunknál !
A pongyola magyar „parti fecske” kifejezés vélhetően a német Uferschwalbe szolgai tükörfordításából adód(hat)ik.
Naumann : Naturgeschichte der Vögel Mitteleuropas 1905
Bár az amerikaiak is emlegetik bank swallow néven…
Talán az ameri németek Uferschwalbe nevéből származván…
Érdekes, hogy a török meg a ‘homok fecskéje’-ként vagyis ‘Homoki fecske‘-ként emlegeti. (Sz.) Bár igaz, hogy többnyire homok(kő)falakban (francosabb zamattal löszfalakban), helyesebben homok(kő)martokban fészkel, de pihenni olykor a homokpadokra, a lapos partokra is le-leszálldogáll.
A Martifecske (Riparia riparia) Európa legkisebb termetű fecskefaja, amelyet folyóvizek, (nagyobb) tavak mentén rendszerint csapatosan jár. A madarak osztályának a verébalakúak rendjében, a fecskefélék (Hirundinidae) családjának a legkisebb(ik) faja. Távolból a röpte alapján is következtethetünk a fajra : kevesebbet siklik, ritkábban változtatja a magasságot, hiányzik belőle a füsti- meg a molnárfecske kecsessége, légiessége.
Fecsketársaihoz hasonlóan a martifecske is ritkán száll földre, de a légtér magasabb részeibe sem igen emelkedik. Hangja száraz „csrip”, riasztóhangja „pritt”-nek hallatszik, éneke pedig halk, dallamos csicsergés.
Lássuk csak a Kum kırlangıcı [ejt : Kum kırlangıdzsı], vagyis ‘a Homok fecskéje’ neve gyökét !
Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában :
https://www.flickr.com/photos/rodericus_/5608125402/
Törökül szólva :
Kum kırlangıcı (Riparia riparia), kırlangıçgiller (Hirundinidae) familyasından bir kırlangıç türüdür.
Avrupa ve Amerika’da yaşayan 12 cm uzunluğundaki kum kırlangıcı, ev kırlangıcına benzerse de üst bölümleri siyah değil, çok koyu boz kahverengidir. Açık arazide, özellikle su yakınlarında bulunur. Yerleşim birimlerinde görülmeyen bu tür, koloni halinde kumlu toprakta kovuklar açıp suvatlarda yuva yapar. Yazın Türkiye’nin her bölgesinde görülür.
Ez a Homoki fecske nem tisztán török jelenségég. Az angol sand martin is éppen hasonló nevezet. (Bár az angolban két külön szó jelöli a különböző fecskenemzetséget.)
Talán innen a mai török ? Miközben török népnyelvi csodák várnak még fölfödözésre még a homoki fecskék világában is…
Más nyelvekben ez a ‘homoki’ jelző nemigen bukkan föl…
Ez a kedves fecs(ü)ke észtül Kaldapääsuke, finnül Törmäpääsky, (új)görögül οχθοχελίδονο, francoskodón meg L’Hirondelle de rivage, taljánul meg Il topino o rondine riparia, (e)spanyolul meg El avión zapador …
(Alexander Kürthy, 2022)
Akad a törökben még eggy másik fecske is ! A magyar morgóhal törökül „fecske” !
A morgóhal neve biz igazán találó, mert más halaktól eltérően ez a hal valóban morog.
A kırlangıçbalığı szócikke a máig legnagyobb Török-Magyar Szótárból – 305. oldal
A magyar (nevén) morgóhal a török a Kırlangıç balığı szó szerint a „fecskehal”. Bár a fecskéhez legföljebb a hosszú hegyes (oldal)uszonyai miatt hasonlítható, mégis érdekes és egyedi e török elnevezés. Bizonyosan nem más nyelvekből való koppincs. Vegyük csak sorra ! Németül Leierknurrhahn, afrikánszul Lierknorhaan, s(z)védül Lyrknot, angolul piper vagy piper gurnard vagy lyre gurnard, taljánul capone lira, francosan Grondin lyre, velsül chwyrnwyr ysgithrog, brezsonegül (bretonul) c’horn beg plat, baszkul vagyis euszkarául Arraingorria vagy neskazaharra vagy perloi lira, lengyelül Kurek jeżyk, horvátul meg csak eggyszerűen Kokot. De katalá(n)ul meg éppen 5 neve is van : El rafel, el rafelet, l’ase, el clau o el garneu. No ezek eggyike sem „fecske” !
Érdekes, hogy a „fecskehal” avagy a Kırlangıç balığı elnevezése egészen természetes az éttermekben, míg a tudományos tereken inkább a latin nevén emlegetik ízesen egyedi török neve helyett : Trigla lyra.
Törökül szólva : Trigla cinsine ait bir deniz balığı türüdür. Kırmızımsı – pembemsi rengi olan, kanatları da rengarenk olan güzel bir balık türü. Denizde çift olarak gezindiklerini duymuştum. Buğulaması lezzetlidir.
De ha már így nekivetemedtünk…
Lássuk meg olvassuk a többi fecskéket is törökül !
Kırlangıç, kırlangıçgiller (Hirundinidae) familyasını oluşturan kuş türlerinin ortak adı.
Kırlangıçlar, kutuplar hariç dünyanın her tarafında yaşayabilen, sinek avlayarak geçinen, küçük, ötücü kuşlardır. Dağ kırlangıcına ebabil denir.
Kum kırlangıcı (Riparia riparia), Avrupa ve Amerika’da yaşayan 12 cm uzunluğundaki kum kırlangıcı, ev kırlangıcına benzerse de üst bölümleri siyah değil, çok koyu boz kahverengidir.
Ev kırlangıcı (Delichon urbicum) kırlangıçgiller (Hirundinidae) familyasından göçmen bir kırlangıç türüdür. Avrupa, Kuzey Afrika ve ılıman Asya bölgelerinde ürer; kışları ise Sahraaltı Afrika’ya ve tropikal Asya bölgelerine göçer. Uçarken yakaladığı böceklerle beslenir dolayısıyla böceklerin çok bulunduğu iklimlerin olduğu yerlere göç eder.
Kır kırlangıcı (Hirundo rustica), Boyları 17–21 cm’dir. Üst tarafları parlak, koyu mavi renktedir. Uzun, çatallı bir kuyruğu vardır. 4-5 yumurta bırakırlar. Böceklerle beslenirler.
Yuvaladıkları yerler: eski harabeler, balkonlar, ahırlar. Yerleşim yerlerine yakın yerlerde yaşarlar. Çok iyi bir ötücüdür. Yaz mevsimini Türkiye’nin sıcak yerlerinde geçirirler. Yılda 3-4 defa kuluçkaya yatarlar. Kuluçka dönemi 3 haftadır.
Forrásaim
Gub Jenő : Erdő-mező állatai a Sóvidéken (Hazanéző Könyvek sorozat, 1996) 69.o.
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest)
Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim, mondolataim …
https://de.wikipedia.org/wiki/Uferschwalbe
https://hu.wikipedia.org/wiki/Partifecske
https://en.wikipedia.org/wiki/Sand_martin
https://et.wikipedia.org/wiki/Kaldap%C3%A4%C3%A4suke
https://tr.wikipedia.org/wiki/Kum_k%C4%B1rlang%C4%B1c%C4%B1
https://fi.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6rm%C3%A4p%C3%A4%C3%A4sky
https://fr.wikipedia.org/wiki/Hirondelle_de_rivage
https://it.wikipedia.org/wiki/Riparia_riparia
https://es.wikipedia.org/wiki/Riparia_riparia
Ajánlott olvasmány :
Kırlangıcs – ami madár is meg hal is
A Kırlangıç [ejt: Kırlangıcs – mélly „ı”-val] a törökben ‘fecske’ jelentésben él, ezt évtizedek óta tudom.
De ma elém bukkant eggy egésze szokatlan fecske…
Halat rendeltem „Párolt fecske” néven… Az étlapon így festett : Kırlangıç buğulama …
Gondoltam is, milyen különös, költői név eggy ételnek. Bár nem az első ilyen furán fennkölt étnév a török Asszonycomb meg a Pap(unk) elájult után.
2 hozzászólás
Comments are closed.