A Kırlangıç [ejt: Kırlangıcs – mélly „ı”-val] a törökben ‘fecske’ jelentésben él, ezt évtizedek óta tudom. De ma elém bukkant egy másik ‘fecske’, azaz e „fecske”, a Kırlangıç egészen másik jelentése is.
A fecske talán éppen nem eggy alapszó, de nem csak a magyarnak, a törököknek is kedvelt madara.
A magyarban nyilvánvalóan (a fecske )hang(ját )utánozó szó. A törökben már erről kevésbé vagyok meggyőződve…
Halat rendeltem „Párolt fecske” néven… Az étlapon így festett : Kırlangıç buğulama …
Gondoltam is, milyen különös, költői név eggy ételnek. Bár nem az első ilyen furán fennkölt étnév a török Asszonycomb meg a Pap(unk) elájult után.
De amíg megérkezik a fecskés meglepetés, röppenjünk csak végig a fecskéinken !
Tasnádi Edit és Kakuk Zsuzsa Török-Magyar Nagyszótárában :

No persze Törökországban ill. a Török Nyelvterületen eggyáltalán nem eggyetlen fecskefaj él…
Így ezt érdemes részletezni !
A Marti fecske a Kum kırlangıcı [ejt : Kum kırlangıdzsı] (Riparia riparia), mai tudatlan magyarok ajkán olykor „parti fecske” gyanánt is éktelenkedik, pedig az csakis a meredek martok lakója. A lapos partoké sohasem. Érdekes, hogy a török meg a ‘homok fecskéje’-ként emlegeti. Bár igaz, hogy többnyire homokkőfalakban (francosabb zamattal löszfalakban), helyesebben homokkőmartokban fészkel, de pihenni a homokpadokra is le-leszálldogáll.
Ím a „Párolt fecske(hal)” a Kırlangıç buğulama …

De… Lássuk csak, miből is főtt e szokatlan hallé ? Vagy inkább hal szószban…

A magyar neve morgóhal. Ez biz igazán találó, mert más halaktól eltérően ez valóban morog.

A kırlangıçbalığı szócikke a máig legnagyobb Török-Magyar Szótárból – 305. oldal
A magyar (nevén) morgóhal a török a Kırlangıç balığı szó szerint a „fecskehal”. Bár a fecskéhez legföljebb a hosszú hegyes (oldal)uszonyai miatt hasonlítható, mégis érdekes és egyedi e török elnevezés. Bizonyosan nem más nyelvekből való koppincs. Vegyük csak sorra ! Németül Leierknurrhahn, afrikánszul Lierknorhaan, s(z)védül Lyrknot, angolul piper vagy piper gurnard vagy lyre gurnard, taljánul capone lira, francosan Grondin lyre, velsül chwyrnwyr ysgithrog, brezsonegül (bretonul) c’horn beg plat, baszkul vagyis euszkarául Arraingorria vagy neskazaharra vagy perloi lira, lengyelül Kurek jeżyk, horvátul meg csak eggyszerűen Kokot. De katalá(n)ul meg éppen 5 neve is van : El rafel, el rafelet, l’ase, el clau o el garneu. No ezek eggyike sem „fecske” !
Talán még a régi német neve, a Fliegender Fisch azaz a „Szárnyashal” hajaz vagy rímel leginkább a török „fecskehal”-ra avagy a Kırlangıç balığı-ra…

Érdekes, hogy a „fecskehal” avagy a Kırlangıç balığı elnevezése egészen természetes az éttermekben, míg a tudományos tereken inkább a latin nevén emlegetik ízesen egyedi török neve helyett : Trigla lyra, Trigla cinsine ait bir deniz balığı türüdür. Kırmızımsı – pembemsi rengi olan, kanatları da rengarenk olan güzel bir balık türü. Denizde çift olarak gezindiklerini duymuştum. Buğulaması lezzetlidir.
Kırlangıç, kırlangıçgiller (Hirundinidae) familyasını oluşturan kuş türlerinin ortak adı.
Kırlangıçlar, kutuplar hariç dünyanın her tarafında yaşayabilen, sinek avlayarak geçinen, küçük, ötücü kuşlardır. Dağ kırlangıcına ebabil denir.
Kum kırlangıcı (Riparia riparia), Avrupa ve Amerika’da yaşayan 12 cm uzunluğundaki kum kırlangıcı, ev kırlangıcına benzerse de üst bölümleri siyah değil, çok koyu boz kahverengidir.
Ev kırlangıcı (Delichon urbicum) kırlangıçgiller (Hirundinidae) familyasından göçmen bir kırlangıç türüdür. Avrupa, Kuzey Afrika ve ılıman Asya bölgelerinde ürer; kışları ise Sahraaltı Afrika’ya ve tropikal Asya bölgelerine göçer. Uçarken yakaladığı böceklerle beslenir dolayısıyla böceklerin çok bulunduğu iklimlerin olduğu yerlere göç eder.
Kır kırlangıcı (Hirundo rustica), Boyları 17–21 cm’dir. Üst tarafları parlak, koyu mavi renktedir. Uzun, çatallı bir kuyruğu vardır. 4-5 yumurta bırakırlar. Böceklerle beslenirler.
Yuvaladıkları yerler: eski harabeler, balkonlar, ahırlar. Yerleşim yerlerine yakın yerlerde yaşarlar. Çok iyi bir ötücüdür. Yaz mevsimini Türkiye’nin sıcak yerlerinde geçirirler. Yılda 3-4 defa kuluçkaya yatarlar. Kuluçka dönemi 3 haftadır.
Forrásaim
- Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest)