A magyar nyelvben az ölyű a mai rontott alakjában ölyv (Buteo buteo). Az ómagyar üllő szó származéka Üllő falu neve is, ahova ma is az Üllői út vezet. Üllő falu neve persze nagy valószínűséggel személynévi eredetű. Árpád fiának, Üllőnek az emlékét őrzi, aki odeveszett a honvédő Pozsonyi Csatában, a Pozsonyi Diadalban.
A türök nyelvek többnyire a Şahin névvel vagy annak változatával illetik.
Csáky Éva Török-magyar szótárában még ‘vándorsólyom’ gyanánt fordítja e madarat, de a latin nevéből (Buteo buteo) bizonyossággal beazonosítható az ölyű.
Buteo ya da yaygın adıyla Şahin, Accipitridae (atmacagiller) familyasına bağlı bir yırtıcı kuş cinsidir.
A Qırım-tatárok nyelve‘n Şain (latince Buteo), Accipitridae familyasına bağlı bir yırtıcı quş cınsıdır.
Lássuk a számunkra leggyakoribb ölyűt, azaz ölywet :
Az egerész ölyű a törökben Bayağı şahin ya da Adi şahin (Buteo buteo).
A qazaqban zsamanszarı
Жамансары, ақсары (лат. Buteo buteo) — сұңқартәрізділер отрядының қаршыға тұқымдасына жататын жыртқыш құс.
Ajánlott még : az Üllői úti fák
| Kosztolányi Dezső: Üllői-úti fák Az ég legyen tivéletek, Üllői-úti fák. Borítsa lombos fejetek szagos, virágos fergeteg, ezer fehér virág. Ti adtatok kedvet, tusát, ti voltatok az ifjúság, Üllői-úti fák. Másoknak is így nyíljatok Üllői-úti fák ! Szívják az édes illatot, a balzsamost, az altatót az est óráin át. Ne lássák a bú ciprusát higyjék örök az ifjúság Üllői-úti fák ! Haldoklik a sárgult határ, Üllői-úti fák. Nyugszik a kedvem napja már, a szél búsan dúdolva jár, s megöl minden csirát. Hova repül az ifjúság ? Feleljetek, bús lombu fák, Üllői-úti fák. 1906 Kosztolányi Dezső Összegyűjtött Versei Révai Budapest 1940 27.o. |