Arnavut, magyarul arnót, régiesen siptár, újabban (meg) albán …

A régies és ritka arnót szavunk értelmén csaknem fél évszázada merengek…
(A könyv-szerkesztő eggy bölcs gyökjegyzete megoldotta volna e gondot … de most magam oldom meg !)

Jókai Mór több török témájú regényt is írt. Ezek eggyik legkedvesebbje A fehér rózsa …

Ennek 5. Tábor című fejezetében is fölbukkannak az arnótok

Olykor egy-egy csoport jancsár vagy egy csomó arnót lovas vonul végig az utcán, vagy nehéz, hosszú kerekes ágyúkat vontatnak bivalyokkal. Azokat ezernyi népség követi a Szkutari felé vezető útra, hol a tábor már fel van ütve.
De később is fölbukkan az arnót lovasság

Miféle lehet ez az arnót lovasság ?!
Mai ösmereteim szerint leginkább az Arnavutra hangol, rímel azaz hogy alliterál …

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában igen kurtán :

Az Arnavut kurta szócikke és bővebb köre a máig legnagyobb Török-Magyar Szótárunk – 30. oldalán

A nyelvük az arnót vagy siptár, újabban (meg) az albán …

A hazájuk, azaz az országuk meg :

Arnavut : Arnavutluk’ta yaşayan halktan veya bu halkın soyundan olan kimse.
Arnót az Arnótországban élő, vagy onnan származó személy. Az Arnavutluk szó szerint ‘Arnótság‘ !

De az arnót-siptár-albán nem épp otthon ülő fajta, így úton-útfélen otthagyták a nyomaikat :

Arnavut kaldırımı

İrili ufaklı taşların döşenmesi ile meydana getirilmiş kaldırım veya yol.

  • „Yol buradan itibaren kasaba yolları gibi Arnavut kaldırımı idi.” — Sait Faik Abasıyanık

arnavutbacası ► çatı penceresi : Tavan arasını aydınlatmaya yarayan pencere veya camlı kapak.

A konyhaművészetben is fölbukkan a balkáni(as) örökségük a törökben is …

Arnavut biberi [ejt : arnavut biberi] törökködőn magyarul ‘arnót-bors’, magyarabbul ‘arnórpaprika‘ vagy ‘arnórpiros(sa)‘ … (Sz.)

Kırmızı renkli, ince biçimli ve çok acı olan bir tür biber.

  • „Yine de bir süre nazlandı, yutkundu, sapıyla birlikte kozalak bir Arnavut biberi yutmuş gibi kızarıp bozardı.” — Faik Baysal

arnavutciğeri [ejt : arnavutdzsijeri] törökködőn magyarul ‘arnót-zsiger’, magyarabbul ‘arnótos zsiger’ vagy étlaphoz illőbben ‘zsiger arnótossan’ … (Sz.)

Ufak ufak doğranmış kuzu veya dana karaciğerinin acı biberle baharatlanmış yağda kızartılmasıyla yapılan bir tür yemek.

  • „Arnavutciğeri iyi midir buranın?” — Tomris Uyar

A siptárokról meg albánokról a következő e tárgyú írásomban …

Arnót siptár – albán

cikkemben írok …

Szójegyzet :

gyökjegyzet : a ‘lábjegyzet’ értelmesebben magyarul… hiszen az a szöveg gyök(er)e, nem a lába … (Sz.)

Forrásaim / Kaynakça :

Jókai Mór : A fehér rózsa / OK (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980); Jókai Mór: A fehér rózsa

Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmány :


Az arnót lovasság a Szkutari felé vezető útra, hol a tábor már fel van ütve

Szkutárion – Üsküdara gideriken …

Az Oszmán Had gyülekezőhelye A fehér rózsa‘ban Szkutari
A minap Üszküdárba vitt az utam.
Ott jártomban rajzolódott ki előttem, mennyire is keveset tud(hat) egy magyar erről a vidékről…

Ossza meg:

One comment

Comments are closed.

Arnavut, magyarul arnót, régiesen siptár, újabban (meg) albán …

A régies és ritka arnót szavunk értelmén csaknem fél évszázada merengek…
(A könyv-szerkesztő eggy bölcs gyökjegyzete megoldotta volna e gondot … de most magam oldom meg !)

Jókai Mór több török témájú regényt is írt. Ezek eggyik legkedvesebbje A fehér rózsa …

Ennek 5. Tábor című fejezetében is fölbukkannak az arnótok

Olykor egy-egy csoport jancsár vagy egy csomó arnót lovas vonul végig az utcán, vagy nehéz, hosszú kerekes ágyúkat vontatnak bivalyokkal. Azokat ezernyi népség követi a Szkutari felé vezető útra, hol a tábor már fel van ütve.
De később is fölbukkan az arnót lovasság

Miféle lehet ez az arnót lovasság ?!
Mai ösmereteim szerint leginkább az Arnavutra hangol, rímel azaz hogy alliterál …

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában igen kurtán :

Az Arnavut kurta szócikke és bővebb köre a máig legnagyobb Török-Magyar Szótárunk – 30. oldalán

A nyelvük az arnót vagy siptár, újabban (meg) az albán …

A hazájuk, azaz az országuk meg :

Arnavut : Arnavutluk’ta yaşayan halktan veya bu halkın soyundan olan kimse.
Arnót az Arnótországban élő, vagy onnan származó személy. Az Arnavutluk szó szerint ‘Arnótság‘ !

De az arnót-siptár-albán nem épp otthon ülő fajta, így úton-útfélen otthagyták a nyomaikat :

Arnavut kaldırımı

İrili ufaklı taşların döşenmesi ile meydana getirilmiş kaldırım veya yol.

  • „Yol buradan itibaren kasaba yolları gibi Arnavut kaldırımı idi.” — Sait Faik Abasıyanık

arnavutbacası ► çatı penceresi : Tavan arasını aydınlatmaya yarayan pencere veya camlı kapak.

A konyhaművészetben is fölbukkan a balkáni(as) örökségük a törökben is …

Arnavut biberi [ejt : arnavut biberi] törökködőn magyarul ‘arnót-bors’, magyarabbul ‘arnórpaprika‘ vagy ‘arnórpiros(sa)‘ … (Sz.)

Kırmızı renkli, ince biçimli ve çok acı olan bir tür biber.

  • „Yine de bir süre nazlandı, yutkundu, sapıyla birlikte kozalak bir Arnavut biberi yutmuş gibi kızarıp bozardı.” — Faik Baysal

arnavutciğeri [ejt : arnavutdzsijeri] törökködőn magyarul ‘arnót-zsiger’, magyarabbul ‘arnótos zsiger’ vagy étlaphoz illőbben ‘zsiger arnótossan’ … (Sz.)

Ufak ufak doğranmış kuzu veya dana karaciğerinin acı biberle baharatlanmış yağda kızartılmasıyla yapılan bir tür yemek.

  • „Arnavutciğeri iyi midir buranın?” — Tomris Uyar

A siptárokról meg albánokról a következő e tárgyú írásomban …

Arnót siptár – albán

cikkemben írok …

Szójegyzet :

gyökjegyzet : a ‘lábjegyzet’ értelmesebben magyarul… hiszen az a szöveg gyök(er)e, nem a lába … (Sz.)

Forrásaim / Kaynakça :

Jókai Mór : A fehér rózsa / OK (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980); Jókai Mór: A fehér rózsa

Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmány :


Az arnót lovasság a Szkutari felé vezető útra, hol a tábor már fel van ütve

Szkutárion – Üsküdara gideriken …

Az Oszmán Had gyülekezőhelye A fehér rózsa‘ban Szkutari
A minap Üszküdárba vitt az utam.
Ott jártomban rajzolódott ki előttem, mennyire is keveset tud(hat) egy magyar erről a vidékről…

Ossza meg: