A minap Üszküdárba vitt az utam. Ott jártomban rajzolódott ki előttem, mennyire is keveset tud(hat) egy magyar erről a vidékről…

Üszküdár Isztambul eggyik ázsiai kerülete (szemt). A bizánci időkben Chrysopolisnak, vagyis Aranyvárosnak, majd Scudarinak hívták.
A kerületről szól a klasszikus török népdal, az „Üsküdara gideriken” is :

Magyarországon az egyik legismertebb gyerekkari mű a törökös hangzású Üszküdárá dal … 

Űszküdárá

Üszküdárá giderikken áldidá bir jámúr,
Üszküdárá giderikken áldidá bir jámúr.
Kátip ujkudán uján mis gözleri máhmúr,
Kátip ujkudán uján mis gözleri máhmúr.

Üszküdárba ment az írnok, ment lakodalmára,
Lóhalálban elő a szamárral, felkap a hátára.
Szép Zulejka, távoli rózsám, édes vágyálom,
Minden apró gyöngédséged százszor hálálom.

Hull az eső, sűrű eső, ólmos az ég alja,
Hosszú kaftán, sáros a széle, ázik a tócsába,
Álmos állat bele-belebotlik, ördög vigye az esőt,
Jajj, hogy érek Üszküdárba pej lovú Ahmed előtt ?

Mert Ahmed is jő, a pej lovú Ahmed, a hajdani udvarló,
Nem törődik tisztességgel a hitvány csábító !
Lusta állat, szedegesd a lábad, minden perc drága,
Jajj, csak érjünk végre valahára szép Üszküdárba !

Zsupsz ! Nagyot rúg szamara szügyébe, vágtat az állat már !
Szép Zulejka, távoli kedves, jajj, melyikünket vár ?!
Győz az írnok, várja az élet, a lány és Üszküdár,
Egy ára győzelmének: a szegény szamár.

Száll az élet, múlnak az évek, hol van az ifjúság ?
Ősz az írnok, a hajdani szépség termetes asszonyság !
Vajh, ki tudja, mi is a szerencse, mi a baj, mi a kár ?
Győzni jó, vagy veszteni jobb-e, ki okos, ki a szamár ?

Ki okos, ki a szamár ? Ki okos ? Ki okos ? Ki okos ?
Ki is a szamár ? Ah !

Érdekes története van annak, hogy miért egy török népdal lett az egyik kedvenc magyar kórusmű. Daróci Bárdos Tamás 2019-ben elhunyt zeneszerző, karnagy, zenetanár annak idején egy technikum vegyeskarát vezette, és szeretett volna írni nekik valami jó hangulatú dalt. Már ismerte e dallamot, és szerencséjére a vegyeskarban énekelt a török nagykövet fia is. Megkérte hát, hogy szerezze meg neki a török szöveg nyersfordítását és egy magyar ejtés szerinti versszakot.

Daróci az eredeti dalhoz képest alaposan kiszínezte a történetet, az eredetiben ugyanis egy rangos értelmiségi írnok telepakolja a kaftánját – díszes török köpenyszerű kabátját – édességgel , majd fölkerekedik, hogy meglátogassa a szerelmét és elvegye feleségül. A magyar zeneszerző a történethez egy vetélytársat is kitalált, a leányt pedig Zulejkának nevezte el. Ő maga írta meg a nyers szöveget, úgy gondolta, később majd egy költő megigazítja.

Daróci, miután elkészült a művel, lement a lakása fölötti szobából, hogy megmutassa azt az apjának, Bárdos Lajosnak. Ő Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, karnagy volt, nem mellesleg Kodály Zoltán tanítványa.

Daróci úgy mesélte, a szülei nem voltak otthon, de az apja asztalán látott egy készülő darabot, aminek a címe Üszküdár volt. „Anélkül, hogy tudtunk volna róla, a világ összes népdala közül mindketten ugyanazt választottuk ki. Megvártam, míg hazaér. Az ő meglepődése sem volt kisebb, mint az enyém. Megnézte a szerzeményemet, gratulált, és ő beszélt rá, hogy ne adjam oda költőnek, a szöveg így tökéletes.”

A dal talán legismertebb változata a török Üsküdar’a gider iken – Üszküdárba menet, vagy másnéven Katibim – Írnokom.

A szép írnok, akire a szerelmes dal inkább csak sejtelmesen utal, a hagyomány szerint valóban élt, és bolondultak utána a nők. Róla szól a török mozi nagy klasszikusa, a híres énekes és színész Zeki Müren főszereplésével készült Katip (Az írnok, 1968) – filmzenéje természetesen e dal feldolgozása. A 19. századi Isztambulban játszódó film itt látható több részletben, persze csak törökül, de ebben a török filmekre annyira jellemző bájos népszínház-stílusban anélkül is minden érthető. Érdemes belenézni legalább az elejébe. A dal alábbi két változata közül a másodikat ugyancsak Zeki Müren énekli, az elsőt pedig a régi török városi zene egyik legnagyobb csillaga, Safiye Ayla.

Üsküdar’a gider iken
aldı da bir yağmur
Kâtibimin setresi uzun,
eteği çamur
Kâtip uykudan uyanmış,
gözleri mahmur
Kâtip benim, ben kâtibin,
el ne karışır?
Kâtibime kolalı da gömlek
ne güzel yaraşır

Üsküdar’a gider iken
bir mendil buldum
Mendilimin içine
lokum doldurdum
Ben yarimi arar iken
yanımda buldum
Kâtip benim, ben kâtibin,
el ne karışır?
Kâtibime kolalı da gömlek
ne güzel yaraşır

Üsküdar’a Gider iken – Kâtibim
Üsküdar’a gider iken aldı da bir yağmur.

Kâtibimin setresi uzun, eteği çamur.
Kâtip uykudan uyanmış, gözleri mahmur.
Kâtip benim, ben kâtibin, el ne karışır ?
Kâtibime kolalı da gömlek ne güzel yaraşır !
Üsküdar’a gider iken bir mendil buldum.
Mendilimin içine (de) lokum doldurdum.
Kâtibimi arar iken yanımda buldum.
Kâtip benim, ben kâtibin, el ne karışır ?
Kâtibime kolalı da gömlek ne güzel yaraşır !

Görögül a dalnak több szövegváltozata is van. Manapság az Apo xeno topo – „Idegen helyről” változat az ismertebb, ahogy Efsztathía Grendz(s)elu énekli az alábbi felvételen.

Üsküdar was previously called Chrysopolis (Χρυσόπολις, ‘Golden City’) and later Szkutárion (Byzantine Greek Σκουτάριον) during the Byzantine Empire. This may commemorate the leather scutum shields used by guards since the word scutari means ‘raw tanned leather’. Invading Persians, Slavic tribes, Arabs, and Crusaders called the city Esküdar or Escutaire.

Üsküdar was founded in the 7th century BC by ancient Greek colonists from Megara a few decades before Byzantium was founded on the opposite shore. It was originally called Chrysopolis azaz Χρυσόπολις, az ‘Arany Város’. According to an ancient Greek geographer, the city received the name Chrysopolis because the Persian empire had a gold depository there or because it was associated with Agamemnon and Chryseis’ son, Chryses.

Üsküdar Isztambul ázsiai (anatoliai) területének nyugati részén, a Boszporusz partján fekszik. Északról Beykoz, délről Kadıköy, keletről pedig a legnagyobb isztambuli kerület, Ümraniye határolja.

Felszíne dimbes-dombos, legmagasabb kiemelkedése a Büyük Çamlıca (Nagy Fenyves-hegy), amit a magyar turistáknak mint a Szerelmesek hegyét mutatják be.

Üsküdar (Osmanlıca: اسكدار), İstanbul’un Anadolu Yakası’nda yer alan ilçedir. 

Üsküdar központja az üsküdari főtér és kikötő. Itt áll a híres Mihrimah szultán mecset. A közelben találjuk Üsküdar városházáját és piacát is. A tér fölé magasodik a Sultantepe, Üsküdar egyik elegáns lakónegyede, a tértől délre találunk egy kisebb szigetet, a Kız Kulesit („Leánytorony”). A szigettől délre fekszik Isztambul ázsiai oldalának legnagyobb buszpályaudvara, a Harem. Üsküdar külső területei között ismeretes Zeynep Kamil, Kısıklı és Çengelköy is.

A korai oszmán építészet több jeles épülete áll Üszküdárban. Szinán építőmester műve a régi Zárt bazár és a Şemsi paşa dzsámija is tengerparton. A Fedett Bazár fölötti dombon áll Aziz Mahmut Hüdayi mecsetje és türbéje is.

Forrástár

Kinek a dala? – A Wang folyó versei

Mosque and Street, Scutari, Constantinople, Turkey. World Digital Library. 1890–1900. Retrieved 18 October 2013.

William Smith : Dictionary of Greek and Roman Geography — „Chryso’polis” 1854.