„Gonosz dolog az, hogy nyelvünkben annyi e-nek kellett teremnie.”
Kölcsey Ferenc Kazinczy Ferencnek (1810 március 9.-én)

„A sok e pirulásra kényszeríthet bennünket.”
Kazinczy Ferenc

Új-Szögedi kölökkoromtól kezdődően folyton-folyvást bántja a fülem, amikor idegönök a szögedi őzésről pöszörögnek-pamporognak tudatlanul…
A szögediek nem őznek ! … (és ehhez semmi köze az őznek) … Hiszen a hosszú ő-t semmivel sem használják gyakrabban, mint más( nyelvjárás)ok. Sőt ! Talán még kevésbé is… Értem itt a szóvégi ell lekopásával hosszabbodó ő-ket…

Az ügyetlenkedőn „ö-zés” gyanánt īrott, de a köznyelvben „özés”-nek helyesen sohasem ejtett, ellenben tév-rendre gyakronta „őzés”-ként hangzó nyelvi mögjelölés illendőbben magyarul ögetés … vagy nyelvileg egy kicsit zamatosabban átrágva özögetés ! (Sz) . Őzés nem lehet, hiszen a hosszú „ő”-t nem ejt(eget)jük gyakrabban, mint bárki más, ellenben a rövid „ö”-t bızony igen ! Gyakorgató képzőnkkel így ez ögetés vagy özögetés ! (Sz) .

Ha pedig ezt a Magyar Közép-Alföldı özögetést ırodalmıbban, az ırodalom szó mıntájára képeznénk, úgy mög igenyöst ögedelöm löhet a szögedies ögetés, azaz a több „ö”-vel beszélés (nyelvi) vılága … (Sz)
Bizony nem szögedi ögetés, hanem ınkább szögedies ögetés, hiszen Szöged városáról híresült el, de nem (csak) Szegedhez és vidékéhez köthető, sőt ma már éppen legkevésbé Szegedre jellemző. Sokkal tisztábban él ma Hódmező-Vásárhelyön vagy (Nagy-)Kőrösön … Talán azért is szögedi jelzővel él az (öz)ögetés, mert a mekegzetes Szeged-del szömbe szögezhető a tájnyelvi(es) Szöged alakja.
A Kőrös pédául nem mejeghető…

Érdekös, hogy e tájnyelvi jellegzetösségöt jelölő Szöged neve a mekegzetesen pesti(e)s Szeged alakban maradt fönn, míg a déli szomszédos Röszke mög a röndös özögető alakjában, az évszázados terképök Reszke alakjával szömben.

Bálint Sándor – címében is pest(i)esen mekegzetes mintakövető – Szegedi szótárában (1957) nem szerepöl a saját nyelvünknek saját, hellyi mögjelölője csak másoktól ránkszakadt, félnépi rossz kifejezése :

Az őz nyelvi zűre – Bálint Sándor : ***Szegedi szótár*** (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – II. 257. oldal

Ráadásul itt egy újabb gond is fölmerül a jelentéstan (hellénkedőn a szémantika) mezején : az őz-nek már van eggy főnévi jelentése. Így ezzel az új pongyola igei alakjával teljesen fölös(leges) félreértéseknek is alapja lehet. Maradjunk hát magyarosan, szabatosan és hitelösen az (öz)ögetés alaknál ! (Sz)

A szögedi nyelv ma még élő legnagyobb tudója, Dr. Apró Ferenc emlékei szerint a szögedieknek a saját nyelvük annyıra természetös volt, hogy a(z özögető) másságukra nem is volt szavuk. Ő, ahogy mondta, soha életébe’ nem hallotta öregöktül még azt sem, hogy valaki özést vagy őzést emlegetött volna…
Ez csak az idegenök (eggyre lesajnálóbb) rácsodálkozása…

Az ősi „ö”-özön az idegönök mekegzetes nyelvvılága elleni helyfies és hazafıas önvédelöm. (Sz)
Kihaló nyelvváltozatunkat hajdan egyetemi szószékről is bátran hangoztatták, ma pedig már a hétköznapi beszédben is csak a legbátrabbak vállalják…
Ez a küzdelem ma már több, mint 200 esztendeje dúl…

Özögetés az ırodalomban

Az ırodalomban az özögetést Dugonics András emelte a legmagasabb fokra. Mög is lött az ítészete : „Éktelen ö-zéseivel esmeretlenné, sőt, mondhatnám, gyűlöletessé tette az oly igen kedvelt Etelkát” – írta Horváth József Elek 1825-ben. Immáron több, mint 200 esztendeje…

Az első valódi magyar regény, az Etelka írója Dugonics András, a piarista szerzetes és egyetemi tanár volt.
Az Etelka különös elegye a regénynek és a történelmi tanulmánynak.
A művet lábjegyzetek özöne is kíséri.

De Dugonics András dalmataként, szögediként a Budai Egyetem (az ELTE elődjének) első rektora volt.
Számtanászként Ő volt a kör, gömb, gyök, szög, derékszög, háromszög, szavaink alkotója is.

Ma nincs a( S)z( )ögedelömnek ilyen támasza.

Hogyan is áll ma a helyzet Szögedön mög Hódmező-Vásárhellyön vagy a (táj)nyelvi szigetként mögmaradt (Nagy-)Kőrösön ? Ez a kihalási folyamat meg a mai állapot maga is mögérdemölne eggy alaposabb, átfogó tanulmányt ! Csak ırányadóul jelzöm : Ha ma neveznénk el hangőrzésében méltó Magyar Városról az (öz)ögetést, már régön nem szögedi(es) (öz)ögetés lönne, legföljebb (nagy)kőrösi(es) ögetés !

Mögjegyzendő, hogy az ögedelöm nyelvvılága nem csak a szögedies ögetés. A halmozottabb „ö”-vel beszélés hajdann az egész Magyar Alföldre jellemző volt, mielőtt tarolt itt a török. Azazhogy „Ozman vad népe”…
A Hymnus-ban Kölcsey Ferencz igen kifınomultan Ozman vad népének rovására īrja, hogy Töröktől rabigát vállainkra vettünk ! Ha a török nem tarol az ögedelöm vılágı nyelvében, úgy ma könnyen ez löhetne az ırodalmi nyelvünk is ! A Magyar Irodalom nyelve. Röndössen, ahogy köll !

Nyáry-Szabó László

Az ögedelöm nyelvvilága
2017.5.14 / 9:08
nyomán…

2026.5.30.-án

Īrásaimban természetösen tisztösséggel mögkülönböztetöm a magas és mélly i-ket (İ / i – Í / í – I / ı – Ī / ī) mind hosszúságban, mind kicsi és nagy betűikben is. Töszöm ezt úgy, ahogy Eleim tötték, akik e hangokat még mögkülönböztetötten is ejtötték jó fél ezör esztendeje…

Forrásaim :

Péter László : Az ö-zés szépsége (MN 2010. március 16., kedd)

özés vagy őzés ? – Dr. Apró Ferenc szóbeli közlése 2026.4.30.-án

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. (Akadémiai Kiadó, 1967-1992) Teljes gép-szöveg itt : REAL-EODhttps://real-eod.mta k.hu › … Írta: L Radácsy · 1976 · Benkő, Loránd, ed. (1984) ???

Nyáry Szabó László : A Nyelvtisztász – Dugonics András születése napján (Nyelvész, 2025.10.18.)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim …

Nyáry Szabó László : A „Hymnus” szülinapján