Az öltöző a törökben (a) vetkőző

Sok mulattató érdekességet jelent új nyelvek tanulása.
Mennyire más lehet eggy másik nyelv nézőpontja akár egy egészen eggyszerű helyzetben is…

Ami a magyarban „öltöző”, az a törökben „vetkőző” !

Magyar vagy török e helyiségben éppen ugyanazt csinálja.
Mégis ! Éppen az ellenkező szóval fejezi ki !
Talán okosabban is teszi.

A soyunma odası [ejt : szojunma adaszı] vagy soyunma yeri [ejt : szojunma jeri] a magyar jelentésében ‘öltöző’, ami pedig a törökben szó szerint „vetkőző”. (Sz.)
Dávid Géza Török–magyar utiszótárában 1987-ben (208.o.) még nagybetűvel szedve :
SOYUNMA YERİ (plajda) öltöző ! Tehát a parton, a (tenger)parti porondon ‘vetkőző hely’ van.
A SOYUNMA ODASI pedig ugyane szótárban (általában) ‘öltöző’ jelentéssel áll.

soyunma : vetkőzés;
soyun- : (le)vetkőzik; áttételes értelemben átöltözik

A török ‘öltöz(köd)és’ szóval ilyen értelmet nem kötnek össze…

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban igen röviden :

giyinmek szócikke a máig legnagyobb Török-Magyar Szótár – 195. oldalán

Pedig igen bőséges a török öltözés szóköre is…

Az öltözködés szóbokra a máig legnagyobb Török-Magyar Szótárunk – 196. oldalán

De lássuk az ‘öltöz’ tövét is !

Hanem innen már a vetkőzést is lássuk hát !

Kezdjük az elején !

soymak szócikke a máig legnagyobb Török-Magyar Szótárunk – 459. oldalán

A ‘hámozás’ meg ‘vetkőztetés’ a visszaható változatában :

Meglepő módon ebben a Nagyszótárban a soyunma odası [ejt : szojunma adaszı] vagy soyunma yeri [ejt : szojunma jeri] eggyáltalá(ba)n nem szerepel …

Bár a párja, a Magyar-Török Szótár tanúsága szerint ma már – bizonyára az anglonáci dressing room nyomására (Sz.) – terjed a török „öltöző” is …

öltöző fn. : giyinme/soyunma odası/yeri
(Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár, 669.o.)

Az persze további tisztázásra vár, hogy vízparton vagy ruhaboltban ugyan hogyan nevezik az ilyen helyeket… A nyelvi jelentéstani következetesség szempontjából a ruhaboltokban van (az) „öltöző”, a vízpartokon meg (a) „vetkőző”.

Forrásaim :

Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Magyar-Török Szótár / Macarca-Türkçe Sözlük (NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 2002)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmány :

Eszkidzsi – régiséges, ószeres vagy ócskás ?

Dönüşlü fiil – a török visszaható ige

Dönüşlü fiil – Dönüşlü eylem A törökben a visszaható ige neve (szó szerint) inkább ‘visszatérő ige‘… 

Ossza meg: