Amit a török érez, azt a magyar tudja !
Amit a török érez, arról a magyar tud !
Az ótürök tut- igető ‘érez’ jelentésben a magyarban tud alakban ma is él …
„Hangtani tekintetben pl. feltűnő, hogy a nyugati török szóvégi / helyén az orchoni feliratok szövegében és a magyarban d vagy t van, pl. nyg. tör. tuj- ‘érezni’, ótör. tut-, id. magy. tud; nyg. tör. uj- ‘követni’, ótör. ut-, id. magy. ut-án ‘nach’ ; nyg. tör. oj ‘gondolat’, ótör. ot- ‘gondolkozni’, magy. ötlet; nyg. tör. tij- ’tiltani’, ótör. tit-, id. magy. tit-, tilt, id. ; nyg. tör. kuju ‘kút’, ótör. kutuk id, magy. kút.” Wamberger Vámbéry : A magyarság bölcsőjénél (49.o.)
Az ótürök ot- ‘gondolkozni’ meg a magyar ötlet párhuzama igazán ötletes.
Hangrendi szóikrekben gondolkozva hajdan a magyar ot-nak is kellett, hogy értelme legyen !
E hangrendi szóikerben az otlat a megvalósított, hisz megvalósult gondolat,
míg az ötlet meg a könnyedebb pár(ja), a (még csak) gondolati tervezet.
De megint itt tolong az alapkérdés : Szóátvétel ! Honnan ?
Természetesen a Magyar nyelvből a türök nyelvekbe !!!
Hát hogyan lehetne elébb való és fölsőbbrendű(bb) vagy ősibb, ahol csak az eggyik, míg a másik nyelvben, a miénkben, a Magyarban szóikrekként párosan bukkannak föl ugyanazon ősszavak ?!
Forrásaim :
Wamberger Vámbéry Ármin : A magyarság bölcsőjénél
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim
Ajánlott olvasmány :

az ujgúrok, helyesebben turkık zölddel, míg a szabırıai türökök mély kékkel…
A nándorok (keleti) maradékán a csuvasok meg lılával…
A turkologusok – türökészek vagy törökészek ?
Érdemes végre rendet tenni az alapfogalmak között a türökök meg a törökök vılágában is !