Télderék (január) hava 17.-én… e napon…
E napon született Debrecenben Oláh Gábor magyar írónk-költőnk.
Debrecenben, 1881 január 17.-én. Debrecenben is húnyt el 1942 június 23.-án.
Szegény, sokgyermekes családban született. Apja bérkocsisként kereste a család kenyerét. Kisgyerekkorától Debrecenben élt. Apja ellenzése ellenére sikerült gimnáziumba, majd egyetemre járnia. A Budapesti Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatójaként Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Négyesy László, Simonyi Zsigmond tanítványa volt. Hazatérve így még jobban érezte Hazája és Városa elmaradottságát…
Meg nem alkuvó, szilárd jelleme miatt fokozatosan elszigetelték…
Oláh Gábor legjelentősebb nyelvészeti alkotása :
A debreceni nyelvjárás (1906)
Ennek bevezetőjében olvasható :
Debrecen az alföldi kálvinista magyarság középpontja már nagy idők óta ; Szegeden kívül leghatalmasabb összetömörítő fészke a fajmagyarságnak. Szláv eredetre mutató neve mellett is határtalan pusztáival, házi állatvilágának gazdagságával, termő földjeivel és erős konzervatívizmusával mintha csak remekbe csinált
alkotmánya volna a nomád népfajból kialakúlt mai magyarságnak. Nyelve is olyan, mint maga a nép : erős, egyszerű, külsőleg tán szikárnak tetsző, de belsejében költői szépségeket rejtő.
Idegen nemzetiségek beolvadása nem igen keresztezte a debreceni vért.
Igaz, hogy a XVI. század folyamán sok baja volt a nyakán ülő törökkel; hatott is rá az ozmánság, de ez a hatás sokkal gyengébb volt, mint a rá való visszahatás. S ha török emberek családot alapítottak a városban : elmagyarosodtak, elvegyültek, úgyhogy nevöknél egyéb misem őrzi ozmán eredetöket.
Ilyen pl. az Ábrahám család, melynek őse egy Ibrahim nevű török ember volt.
Oláh Gábor tehát természetes jelenségként kezeli az Ábrahám családnév török İbrahim eredetét, azazhogy az (arab-)török İbrahim héber Ábrahámmá válását : az Ábrahám család […] őse egy Ibrahim nevű török ember volt.
Oláh Gábor azt is írja : Még egy érdekes, irodalmi hatásról eshetik szó: a Károli fordította Biblia nyelvének a hatásáról. A debreceni ember, mint kálvinista vallású, nagy bibliaolvasó és ismerő. S ez a könyv már tekintélyénél fogva is átültette régiesebb szólamait a beszédében nem sokat változó polgárság nyelvébe. (4.o.)
Így válik a magyar keresztény kultúrkörben a(mus)z(lim) arab İbrahim (a) biblikus nyomásra héber Ábrahámmá…
Oláh Gábor A debreceni nyelvjárás (1906) 4. fejezetében, a Család- és személynevek között már nem ejt szót Róluk; majd a 7. fejezetében, Vegyes tájszók címen tájszótárat, azazhogy tájszójegyzéket is mellékel, de ebben (a) családnevek nem szerepelnek.
A törökök nézetében az is érdekes, hogy a köznyelvben ma elfogadott oszmán vagy régiesebb ottomán helyett a (talán helyi ízű) ozmán(ság) alakot használja. Ezt nagyjából a török(ség) váltószavaként alkalmazza. Bár a Hymnus-ban Kölcsey Ferencz is Ozman vad népének rovására írja, hogy Töröktől rabigát vállainkra vettünk !
Talán ősiesebb (arkhaikus) szóhasználat. De Cseke meg Debrecen közelsége révén még az is lehet, hogy ugyanaz a nyelvjárás…
Az Ábrahám családnévi alakot A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I. nem (is) szerepelteti.
Bálint Sándor Szegedi szótárában ugyan szerepel, de itt magyarázata nincsen :
Oláh Gábor természetes jelenségként kezeli a magyar keresztény kultúrkörben (a) biblikus (ószövetségi) nyomásra a muszlim, magyarul böszörmény (arab-)török İbrahim héber Ábrahámmá alakulását. Amennyiben és ahogyan ez Debrecenben végbement, hasonlóan történhetett az egész Nagy Magyar Alföldön is… (Sz.)
Forrásaim :
Oláh Gábor : A debreceni nyelvjárás (1906) Nyelvészeti füzetek (26). Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T., Budapest.
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. (Akadémiai Kiadó, 1967-1992) Teljes gép-szöveg itt : REAL-EODhttps://real-eod.mtak.hu › … Írta: L Radácsy · 1976 · Benkő, Loránd, ed. (1984)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim …
Nyáry Szabó László : A „Hymnus” szülinapján
A Hymnus eredeti kézirata – talán az egér rágta, vagy a labanc… vagy a 2. Ukrán Front…