Az iszlám arabul الإسلام [ejt : al-islām, al-iszlám] kiejtéséhez < Katt ide!) az ősi arab sok-İsten-hittel (polütheizmussal) szakító, a keresztény vallással közös tőről fakadó ábrahámi, Eg(g)y-İsten-hitű (monotheista) vallás. Hívei a Quránt İsten szavának, Muhammedet pedig az utolsó és legfőbb prophétájának, azaz Nabíjának, a „próféták pecsétje”-‘nek – helyesebben a Végső Nabí-nak (Sz.) – tartják.
Ma ez a vallás a legelterjedtebb a világon :

Az iszlám híveit muszlimoknak vagy régiesebben muzulmánoknak nevezzük. A régebben gyakran használt muhammedán vagy mohamedán kifejezést a magyar zsidó, Goldziher Ignácz honosította meg. Ezt a muszlimok elutasítják, mert szerintük az Muhammed istenként való tiszteletére utal, a próféták istenítése és imádása pedig szigorúan tilos.
Az iszlám azaz الإسلام világa azonban igen színes, sokrétű :

A muszlimok az iszlámot az első, az egyetlen igaz, szellemileg a világ keletkezése óta létező vallásnak tekintik. Sajnos ez is a bizonysága a képtelen szűklátókörűségnek, amely a 21. században a fasiszlám (Sem-Sem / isis) kialakulásához és az iszlámnál régebbi műveltségek nyomainak ipari méretű (el)pusztításához is vezetett… (Sz.)
Keserű „ízelítő” a hugyagyú rombolásból :

MEGSEMMISÜLT NIMRUD VÁROSA

A FASISZLÁM ÖRÖK BŰNE – NINUWA VÁROSÁNAK MEGSEMMISÍTÉSE
Iszlám uralkodók története vázlatosan
Rasidún… a 4 első kalifa 30 esztendeig…
majd az Umajjádok 90 esztendeig… Először is Karbalánál lemészárolták Áli fiait…
Abbászidák… immáron bölcsebben, szilárdan 500 esztendeig, azaz félezer évig uralkodtak…
Talasznál még a Kínai császár seregét is megverték…
Azután föltámadtak a hódított perzsák meg türökök…
A perzsa Tahiridák, Szaffaridák, Szamanidák meg a Bujidák csaknem 110 esztendeig…
Azután jöttek Mórországból a Fatimidák… Muhammed lányának, Fatimának meg Álinak a leszármazottai…
Perzsiában Ghaznavidák…
A türök Szeldzsukok pedig kiiktatták a Bujidákat, Bagdadban ők lettek az urak…
1071-ben Manzikertnél megverték a Büzánci császárt, így Anatolia megnyílt előttük…
Rum avagy Rüm szultánságát alapították Kis Ázsiában (Anatoliában)
Azután jöttek a Keresztesek… 200 esztendőre…
Erre jött Szaláh ad-Dín (صلاح الدين) gyatrábban szólva Szaladín, Egyiptom és Szíria uralkodójaként megalapította az Ajjubida uralkodóházat, majd 1187-ben Hattínnál döntő győzelmet arat, majd Mag (október) hava 2.-án elfoglalta Jeruzsálemet is, ezzel „adva okot” a III. keresztes háború megindítására…
A Nagy Szeldzsuk Birodalmat meghódította Horezmi Birodalom…
Azután jött a Mongol Veszedelem… Dzsingisz unokája Hulagu kán elfoglalta Bagdadot éd fölégette a Bölcsesség Háza‘t, a Nagy Könyvtárat… Égihon azaz Aikuptom felé fordultak…
Erre kerekedtek a türök harcos szolgákból a Mamelukok… Ajin Dzsalútnál szétverték a mongolokat…
A Mameluk Bajbarsz ezután hazavágta a Kereszteseket is… Így lettek az Iszlám Védelmezői …
Ím eggy összegző kis filmince :

Forrásaim :
Goldziher Ignácz : Az Iszlám (Franklin Társulat – Révai Testvérek, Budapesten) / Az Iszlám Története (reprint kiadás, Megapress 2000 Kft.) 27.o.
Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)
Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Magyar-Török Szótár / Macarca-Türkçe Sözlük (NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 2002)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013) 231-232. o.
Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan, ill. ál-való „gép”-ıratban)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim
Goldziher : Muhammedanische Studien
https://hu.wikipedia.org/wiki/Iszl%C3%A1m
Ajánlott olvasmány :

Az iszlám öt pillére (arabusul) – arkán al-iszlám أركان الإسلام

Próféta, prophátász vagy nabí ? – نَبِيّ
A nabí vagy nagyobb megtiszteléssel, nagy betűvel írottan Nabí, arab iratában نَبِيّ sémmi szó.
Olyan személyt jelent, akit ‘İsten választott’ a rendelése megértésére és az emberek vezetésére.
Az ábrahámi-ibrahimi vallásokban mint az ‘İsten hírvivője, szószólója’ széles körben elterjedt fogalom.
