Próféta, prophátász vagy nabí ? – نَبِيّ

A nabí vagy nagyobb megtiszteléssel, nagy betűvel írottan Nabí, arab iratában نَبِيّ sémmi szó. Az arab meg a héber kifejezése a görög „prophéta”-körnek a megfelelője. Olyan személyt jelent, akit ‘İsten választott’ a rendelése megértésére és az emberek vezetésére. Az ábrahámi-ibrahimi vallásokban mint az ‘İsten hírvivője, szószólója‘ széles körben elterjedt fogalom.

A Muhammed előtti prophétának, Nabínak elismert Isza δu (angolkodón dhu) (خط ذو )…

Carl Heinrich Bloch : A Hegyi Beszéd (1872 körül)

Teljesen fölösleges a Magyarnak hellénkedni(e) vagy héberkedni(e) vagy arabkodni(a) !
Magyarul helyesebben-bölcsebben İsten-hírnök vagy Hithírnök a helyes kifejezés(e) !!! (Sz.)

נָבִיא – نَبِيّ

Az iszlám Nabí, az angol átiratokban mindig nagybetűvel szerepel. Nabí, a prophéta, akit Allah választott, hogy vezesse a népet. Imáikban is szerepelnek más Nabík, mint Nabí Musza azaz Mózes, az első és Nabí Muhammed az utolsó prophéta is. De a muszlimok számára a csodák sokaságát tevő Jézü(s) is prophéta Nabí Isa, aki természetesen a Qur’ánban is említtetik.

A héber alakja igen hasonló : נָבִיא – azaz nábí, majd pedig mai, új-héber (ki)ejtésben náví.

Mielőtt a sémmi szó nyomába eredünk, illendő előbb a saját (európai) műveltségünkkel tisztába jönnünk !

A próféta szó (használata) szánalmas barbárság, de igen engedékenyen is konyhahelléneskedés. A helyes írása meg ejtése rövid „o”-val, „f” helyett „ph”-val illendő, hiszen hellén phível (kétajki réshanggal) és két(!) hosszú étával „prophétész”. A többi prófétáskodás csak bugrizmus meg barbarizmus. Iszlámossan, arabkodón ádzsemkedés. (Sz.) Ha már minden áron különcködnénk, hát használhatjuk szpártáian a dór prophátasz / prophátász akatot !

A(z ó)hellén nyelv sokszínűségének ízelítőjéhez ajánlom korábbi írásom(at) :

Az óhellén nyelvjárások – Future Perfect at Sunrise
A szürkék már nem hellének, nem görögök (illürök, makedónok, thrákok, lűdök meg károk)

Hellén nyelvek – Görög nyelvek < Nyisson ide !

προφήτης – προφάτας 

Az óhellén προφήτης [ejt : prophétészdór (Δωρισμός) meg boiótiai (Βοιωτία) alakja προφάτας [ejt : prophátasz]. 

προφήτης [ejt : prophétész / prophḗtēs) m (genitive προφήτου); első rag(ozási )rend

Szóeredet(tan) – Etümologia

 προ- [ejt : pro-] ‘elő(re)’ +‎ φημί [ejt : phémí] ‘mond(ani)’ +‎ -της [ejt : –tész] hímnem-jelölő végződék / toldalék). Vagyis a προφήτης / προφάτας szó eredeti jelentése ‘előre megmondó’
Az óhellénben hajdan ‘közvetítő’, ‘hírmondó’ jelentésben is élt…

Kiejtése

Az óhellében létezett eggy kétajki réshang vagy ajakközi réshang. (Sz.) Ezt beteges konyhalatinkodással ma „bilabiális spiráns” néven emlegeti a nyelvészeti (ál)tudomány. Olyan, mintha a fog (beakasztása) nélkül „eff”-et susognánk. Ezt jelölte phí vagyis a φ betű. Ez az, ami a latinba – érezvén a másságot, – ph-val íratott át. A hagyományos, klasszikus kiejtése így kb.: [prophétész / prophátász]. Csak egy kis erőfeszítés : Magunk is ejthetjük szépen, így ! (Sz.) Ha ma hallani akarunk ilyen hangot, a viet(námi) éttermekben könnyűszerrel megtehetjük, ha kérünk „phó” levest …

Ím egy idézet is a ma bevett Sauli-Paulias – valódi aposztolokat kirekesztő – Bibliából :

Saul-Paul ál-apostol (pót-apostol), Első levele Korinthosziakhoz 14:32 (i.sz. 53-55)
(καὶ) πνεύματα προφητῶν προφήταις ὑποτάσσεται
[ejt : (kaì) pneúmata prophétón prophétaisz hüpotásszetaj]
(és) A Hithírnök-lelk(ű)ek engednek a Hithírnököknek
(Angol fordításában : The spirits of the prophets are subject to the prophets.)

Kiejtése a mai görögben – az éták jottányivá züllésével – ‘profítisz‘.

Az iszlám a hagyományos nagy világvallások közül a legifjabb. Vagyis az iszlám óta nem eredt a Világra újabb, méltóbb világvallás.
Az iszlám az (i. sz.) 600-as évek elején, a 7. század első ötödében alakult ki az Arab-félszigeten, Muhammed próféta térítő tevékenysége hatására. A muszlim hagyomány szerint Muhammed 610-ben kapta meg nabí (prophétészi) küldetését. Ezt eleinte, akkor még (nyilvánosan) nem hirdet(het)te. Csak a neje mae a legközelebbi rokonai, mint hívei élvez(het)ték a tudást.
613-ban vált hivatalosan is „küldötté” (rasul), s ezt követõen léphetett fel nyilvános igehirdetõként. A kezdetekben, egészen 624-ig, az iszlám igehirdetést nem tekintette új vallásnak. Abban a reményben élt, hogy az Arab-félszigeten a keresztény és judaizálódó arab törzsek elfogadják Őt nabíként. Egészen 624-ig Muhammed követői naponta háromszor Jeruzsálem felé fordulva imádkoztak, a zsidó jóm kippur mintájára egy napot böjtöltek, és teljes egészében elutasították a mekkai pogány kultuszokat, még a Nagy Kábító Követ is. Kába Köve végül mégis az Iszlám bálványa lett…

A mai török világ – bár eggyre muszlimizálódik – nem használja a Nabí szót.
A török ma a perzsa peygamber [ejt : pejgamber], meg az arab resul [ejt : reszul] szavakat használja.

Készülő Magyar-török szótáramban :
próféta (prophéta) (görög) 1. (vallási) peygamber (perzsa), resul (arab); 2. (tréf) kâhin, müneccim;
Allah vere de söylediğin çıksa – Szóllás: Bár(csak) a prophéta szólna belőled ! ;
Kimse kendi memleketinde peygamber olmamış, (er kişinin değerini el daha çok bilir)Senki sem lehet prophéta a saját hazájában.


Forrásaim – Kaynakça – Sources :

Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Magyar-Török Szótár / Macarca-Türkçe Sözlük (NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 2002)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013) 231-232. o.

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan, ill. ál-való „gép”-ıratban)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Az iszlám korai éveire általános forrásaim :
Goldziher Ignácz : Az Iszlám (Franklin Társulat – Révai Testvérek, Budapesten) / Az Iszlám Története (reprint kiadás, Megapress 2000 Kft.) 27.o.
SIMON R. : Az iszlám keletkezése, Bp., 1967;
CAHEN, C. : Az Iszlám. A kezdetektõl az Oszmán Birodalom létrejöttéig, Bp., 1989, 11–21.

https://en.wiktionary.org/wiki/%CF%80%CF%81%CE%BF%CF%86%CE%AE%CF%84%CE%B7%CF%82

  • προφήτης”, in Liddell & Scott (1940), A Greek–English Lexicon, Oxford: Clarendon Press
  • προφήτης”, in Liddell & Scott (1889), An Intermediate Greek–English Lexicon, New York: Harper & Brothers
  • προφήτης in Bailly, Anatole (1935), Le Grand Bailly: Dictionnaire grec-français, Paris: Hachette
  • Bauer, Walter et al. (2001), A Greek–English Lexicon of the New Testament and Other Early Christian Literature, Third edition, Chicago: University of Chicago Press
  • G4396 in Strong, James (1979), Strong’s Exhaustive Concordance to the Bible
  • Woodhouse, S. C. (1910), English–Greek Dictionary: A Vocabulary of the Attic Language[1], London:

Ajánlott olvasmányok :

Hellén nyelvek – Görög nyelvek

الإسلام – Az iszlám neve meg a helye világunkban

Az iszlám arabul الإسلام [ejt : al-islām, al-iszlám] az ősi arab sok-İsten-hittel (polütheizmussal) szakító, a zsidó-keresztény vallással közös tőről fakadó ábrahámi-ibrahimi, Eg(g)y-İsten-hitű (monotheista) vallás. Hívei a Qur’ánt İsten szavának, Muhammedet pedig az utolsó és legfőbb prophétájának, azaz Nabíjának tekintik …

Ossza meg: