Jókai Mór több török tárgyú regényt is írt. Ezek eggyik legkedvesebbje A fehér rózsa … 1854-ből

Majd a második kiadás már mint irányregény 8 év múltán a Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda gondozásában 1862-ből …

Halil Patrona és keresztény szerelme, Gül-Bejáze azaz a Fehér Rózsa szerelmének mesésen fordulatos története mögött valódi történelmi események állnak. Halil Patrona a XVIII. század első felének nevezetes török történelmi alakja volt, aki Bazár bátor boltosából, a Zsibárusból rendkívüli képességei meg a kedvező(?) események összejátszása révén eggy hatalmas fölkelés népvezére lett. Halil Patrona meg akarta újítani az alaposan elkorhadt szervezetű Oszmán Birodalmat (Törökországot). Ezt a történelmi eseményt fölidézve és kiszínezve a hiteles török és oszmán-muhammedán szokásokkal, mesés mozzanatokkal Jókai teremtett eggy gyönyörűszép, kisregényt. A fehér rózsa egyszerre keleti színekből, hangulatokból szőtt mese és bátorságról példázó, fölemelő hőstörténet is.

Azután eggy gyönyörű kép(let)es szecessziós kiadásban … képletesen Fehér Rózsákkal…

Azóta több kiadást is megért…

Ez utóbbi puhakötésű kis könyvecskét magam is olvastam még általános iskolás kisdiákként, saját önszántamból …

Idén elkezdtem a török kincseit, régies szavait kigyűlyteni és rendre, mai képpességeim szerint elemezni meg értelmezni is …

E munkának eredménye az alább ajánlott olvasmányok sora…

Jókai Mór 1851 és 1853 között megírta az Erdély aranykora, A kétszarvú ember, majd a Törökvilág Magyarországon regényeit, amelyekben összeforr a magyar meg a török múlt …

1953-ban megemlékező cikket írt Halil Patróna‘ról meg a mozgalmáról.
Ugyanez évben egymás után megírta A fehér rózsa majd A janicsárok végnapjai regényét is. Ezek után a történelmi korrajzát Török mozgalmak 1733-ban címen. Mindezeket eggy kötetben (lenne) érdemes ma megjelentetni, szorgosan képesítve meg gyökjegyzetesítve az értelmezés kedvéért … (Sz.)

A A fehér rózsa‘t kötötték már töketlenül-kötetlenül teljesen oda nem illő más írásokkal is …

Utóbb már bölcsebb párosításban is sikerült…

Bár értelmetlenül fordított sorrendben …
Szinte értelmezhetetlen, hogy a két kisregényt hogy lehetett fordított időrendbe rakni …

A janicsárok végnapjai

Az 1850-es években Aranyhoz, Keményhez, Tompához hasonlóan Jókai is szívesen fordult történelmi témákhoz, s közülük előszeretettel a török időkhöz. A janicsárok végnapjai 1854-ben jelent meg folytatásokban a Délibáb lapban, majd eggyben könyv alakban, először két részben, melyek közül az első A balkáni harc címet viselte. Hősei görögök, törökök, albánok; a cselekmény 1818-ban kezdődik, némely előzményei föllelhetők A fehér rózsa című regényben. A lázadó janicsárok Ali Petelenti vezetésével meg akarják buktatni II. Mahmud szultánt, de az Behram nevű hadvezére segítségével letöri a lázadást. Az ütközetben kétezer megszállott janicsár pusztul el. A regény tele van vadromantikus hatásokkal, ez a szélsőséges francia romantika hatására vall, és talán Byronéra, akit ez időben Arany is követett a Katalinban, és másutt. Szélsőségek, különcségek jellemzik a hősöket és a szituációkat. Hárem, szex és párbaj, várostrom jelenetei váltogatják egymást. A romantikus stíluseszközök túlhajtása itt a korszak lidércességére, elviselhetetlen kisszerűségére utal, olykor az ironikus rájátszás, és megjátszás technikájával, tüneményes magyar nyelven.

A fehér rózsa

A hitvesi szeretet apotheózisának és fölmagasztalásának regénye A fehér rózsa. A török tárgyú Jókai művek közül való, a Janicsárok végnapjaival áll laza ciklikus kapcsolatban. Cselekménye az 1730-as orosz-török háború idején játszódik, és oroszellenes célzásaival a szabadságharc leverése után aktuális irányregényként olvasták. Halil Patrona janicsárvezér és Gül-Bejáze tragikus szerelme, különösen az asszonyi hűség és áldozatosság motivuma a korszak romantikus kelet-kultuszának azt az oldalát is kidomborítja, hogy Európa az ösztönösebb, érzelmesebb, kalandosabb élet utáni vágyának keresett félig-meddig képzelt egzotikus lelki tájat.

Itt az idő A fehér rózsa megújulására !

A legigényesebb borító megidézésével…

Jókai Janicsár-könyve (Sz.)

Az új, mai és illendő kötetben az 1953-as Halil Patróna‘ra emlékező cikket meg A fehér rózsa‘t és a Török mozgalmak 1733-ban történelmi korrajzát majd A janicsárok végnapjai regényét érdemes eggybe kötni. (Amennyiben egyéb ilyen török tárgyú írása is kallódik, azt is !)
A megjelentetés alapkövetelménye ma a szorgosan képesítés és gyökjegyzetesítés a kései olvasó biztos(abb) értelmezése kedvéért … (Sz.)

Jegyzetek :

gyökjegyzet : a ‘lábjegyzet’ értelmesebben magyarul… hiszen az a szöveg gyök(er)e, nem a lába … (Sz.)

Forrásaim / Kaynakça :

• Jókai Mór : A fehér rózsa / OK (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980); Jókai Mór: A fehér rózsa (1854)
• https://moly.hu/konyvek/jokai-mor-a-feher-rozsa – A hozzászólások különösen tanulságosak…
• Goldziher Ignácz : Az Iszlám 1881 (Franklin Társulat – Révai Testvérek, Budapesten) / Az Iszlám Története (reprint kiadás, Megapress 2000 Kft.) 16.o.
• Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)
• Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
• Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)
• Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim
• Türk Dil Kurumuna göre – https://sozluk.gov.tr/kelime/Kuran,

Ajánlott olvasmány :

Alkorán – arab(us)ul القرآن – Al Qur’án …

Érdemes a régies és ritka Alkorán szó értelmén elidőzni …
Helyes-e, nem-e ? Igaz-e, nem-e ? Jókai Mór több török témájú[…]

Arnavut, magyarul arnót, régiesen siptár, újabban (meg) albán …

A régies és ritka arnót szavunk értelmén csaknem fél évszázada merengek…
(A könyv-szerkesztő eggy bölcs gyökjegyzete megoldotta volna e gondot …[…]

Jókai alkonyi Sztambulja

Jókai Mór több török témájú regényt is írt. Ezek eggyik legkedvesebbje A fehér rózsa …
„Az esthajnal utolsó sugárait bocsátja[…]

Aszper a török akcse

„Per aspera ad astra”„Rögös az út a csillagokig” azaz „A rögökön át a csillagokba”
A Pallas Nagy Lexikona szócikkei szerint :[…]