Bahar – Baharat – A török fűszer(ek) zűre

Ó mely sok hal terem az nagy Balato-o-on… bahha-rahha-rahhaha !

Baharlar – Baharatlar – A török Fűszerek zűre bizony megér eggypár szót …

A törökök érzékenysége a fűszerek iránt kissé kifinomultabb, mint a mai közmagyar…
Ennek oka lehet az is, hogy fűszeresebbb környezetben élnek …

Édességes illatszeres a Hagia Szophia oldalában (Sz.N. 2025.11.1.)

No persze az ebbéli büszkeségüket hamar letörhetjük, ha megemlítjük, hogy a ‘fűszer’ szavuk is perzsarab eredetű !

A magam szótárának ide vonatkozó szócikkei :

bahar fn. tavasz; ilk bahar tavasz; ilk bahar gel- tavaszodik; son bahar ősz;
bahar ol- kitavaszodik;
hayatının baharında élete tavaszán;
bahar suları tavaszi vizek;
Atasöz : Baharı başına vurmak Fiatalság bolondság !;
bahar nezlesi szénanátha => saman nezlesi;
2. másodjelentésben olykor : fűszer. Vödd : baharat / baharlı !

baharat fn. tbsz. fűszer(ek), fűszerkeverék

baharatçı fn. fűszerárus, fűszeres

baharatlı mn. fűszerezett, fűszeres (étel)

baharlı mn. fűszeres, (idegenkedőn aromás), (meg)borsozott, fahéjas vagy egyéb (erős) fűszerrel meghintett

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában igen kurtán :

bahar(at) szócikke a máig legnagyobb Török-Magyar Szótárunkban – 49. oldal

A baharat az arabos többes alapvetően következetes, hiszen gyakran már eleve ‘fűszerek’ vagyis ‘fűszerkeverék’ értelemben él…

Érdekes módon a ‘fűszeres’ azaz ‘fűszerezett’ szóban csak a rövidebb gyök szerepel…

Ellenben ha a ‘fűszeres’ a foglalkozást jelöli, úgy meg csakis a hosszabb gyök szerepel…

Az arab بَهَارَات [ejt : bahárát / bahārāt], amely a ‘tavasz’ jelentésű بَهَار [ejt: bahár /bahār] többese. Derived from A Perzsa بهار (bahâr) értelmében virág, levél, mag, ami fűszeres jelleggel él …

Az Oszmán török بهارات, az arab بَهَار [ejt : bahár / bahār] többeséből, a بَهَارَات [ejt : bahárát / bahārāt] szóból ered.

A török(ben használatos) bahar alapjelentése azonban az arab ‘tavasz’ vagy ‘melegség’ értelemben bizony nehezen köthető a fűszerekhez, hacsak nem a kizöldült és kivirágzott mezők illatainak begyűlytésével hozzuk kapcsolatba… vagy talán a főzés meleg(ség)ével …

A baharat (szó)eredettana, avagy hellénkedőn etümologiája

Hát itt nem kis gondban lehet a nyelvész.
A szó gyöke perzsa eredetű, de az arabban vált igazán fűszerré az Oszmán (Török) Birodalom (Arábiát is uraló) korában …

Bahārāt is the Arabic word for „spices” (the plural form of bahār, ‘spice’). The word originates from the Persian word bahār. The use of the term baharat likely started in the Ottoman Empire.

Akad oly történész is, aki úgy véli, hogy a perzsa bahár szó is indi eredetű. Elvégre is a fűszerek özöne és legmagasabb műveltsége is onnan fakad…
Perzsák meg arabok is a fűszereik többségét Indiából, vagy Indián át szerezték be …

In Arabic, baharat typically refers to spices in general rather than a specific set.

According to historian Nawal Nasrallah, medieval Arabic cookbooks, such as the 10th century book Kitab al-Tabikh by Ibn Sayyar al-Warraq and the 13th century Aleppan Al-Wusla ila ‘l-Habeeb provide recipes for several spice blends, which were referred to with names like atraf al-teeb (أطراف الطيب), the name baharat did not come to refer to spice mixes until the Ottoman Empire. One recipe provided by Al-Wusla ila ‘l-Habeeb contained nutmeg, cloves, rose buds, green cardamom, among others.

Allspice became a prominent component of baharat when it arrived to the region from Central America in the 16th century.

Oszmán török szószármazékok
  • بهارات baharat, ‘füszerek’
  • یڭیبهار [ejt : jenibahar / yeñibahar] ‘fűszerkeverék’, angolkodón “allspice”

Az oszmán törökkel persze szerte eljutott e szó és máig is él számos nyelvben …

  • → Oszmán-török : بهار (bahar), պահար (bahar) — Örmény-török (Armeno-Turkish)
    • Török : bahar
    • Öböli Arab : بهار (bhār)
    • → Örmény : պահար (pahar)
    • → Khartvéli (Georgiai) : ბაჰარი (bahari)
    • → Laz : ბეჲარი (beyari)
    • → Kirimi Tatár : baar
    • → Új-Görög : μπαχάρι (bachári)
    • → Bolgár : баха́р (bahár)
    • → Makedón : бахар (bahar)
    • → Rác-Horvát : бѐха̄р / Latin iratban : bèhār

A perzsa ‘tavasz’ szóeredettana

From Middle Persian whʾl (wahār), from Old Persian (v-a-h-r), from Proto-Iranian *wáhār, collective of *wáhr̥, from Proto-Indo-Iranian *wásr̥, ultimately from Proto-Indo-European *wósr̥ . (Rasztorgujeva)

Cognate with Mazanderani وهار (vehār), Talysh اوسور (əvəsor), Laki وهار (whar), Zazaki wesar, Central Kurdish بەھار (behar). Other cognates include Sanskrit वसन्त (vasanta), Old Armenian գարուն (garun), Latin ver, Ancient Greek ἔαρ (éar), Old Church Slavonic весна (vesna), Lithuanian vãsara, Old Norse vár.

Kiejtés szerint

  • (Classical Persian) : /ba.ˈhaːr/
  • Dari : [bä.ɦɑ́ːɾ]
  • (Iran, formal) : [bæ.ɦɒ́ːɹ]
  • (Tajik, formal) : [bä.ɦɔ́ɾ]

Törökül szólva :

Yiyecek ve içeceklere hoş koku ve tat vermek için kullanılan tarçın, karanfil, zencefil, karabiber vb. maddeler; bahar (II):
      „Alttan alta, keskin bir baharat kokusu hissediliyor.” – Attilâ İlhan

Genellikle pişirilerek yenen bitkiler veya bunların taneleri; göveri, göverti, sebzevat, zerzevat.

Forrásaim / Kaynakça :

Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

  • Türk Dil Kurumuna göre – https://sozluk.gov.tr/?ara=sebze
  • https://en.wiktionary.org/wiki/baharat
  • https://en.wiktionary.org/wiki/%D8%A8%D9%87%D8%A7%D8%B1%D8%A7%D8%AA#Ottoman_Turkish
  • https://tr.wiktionary.org/wiki/%D8%A7%D8%B3%D9%85#Arap%C3%A7a
  • https://en.wikipedia.org/wiki/Baharat
  • Nasrallah, Nawal (2013). Delights from the Garden of Eden: A Cookbook and History of the Iraqi Cuisine. Equinox Pub. p. 545. ISBN 978-1-84553-457-8. Retrieved 8 October 2025.
  •  Al-Tujībī, Ibn Razīn (8 August 2023). The Exile’s Cookbook: Medieval Gastronomic Treasures from al-Andalus and North Africa. Translated by Daniel Newman. Saqi Books. ISBN 978-0-86356-997-5. Retrieved 8 October 2025.
  • Marks, Gil (17 November 2010). „Baharat”. Encyclopedia of Jewish Food. HMH. ISBN 978-0-544-18631-6. Retrieved 12 October 2025.
  • Uvezian, Sonia (2001). Recipes and Remembrances from an Eastern Mediterranean Kitchen: A Culinary Journey Through Syria, Lebanon, and Jordan. Siamanto Press. ISBN 978-0-9709716-8-5. Retrieved 28 December 2025.
  •  Wehr, Hand (1979). A Dictionary of Modern Written Arabic (4th ed.). Harrassowitz. p. 96.
  •  Lane, Edward William (1863). „بَهَارٌ” [bahārun]. بهر [bhr]. Arabic–English Lexicon. London: Williams & Norgate. p. 266. […] I regard بهار as a Persian word. (TA.) Alternate link: بهر [bhr].
  •  Asadī, Khayr al-Dīn (1981). موسوعة حلب المقارنة [Comparative Encyclopedia of Aleppo] (in Arabic). University of Aleppo. p. 185. Retrieved 23 December 2025. وإذا قالوا: البْهارات عنوا كل صـنوف التوابل من بهار وفلفل وقرنفل وجوز الطيب والقرفة وحب الهال، سموها كلها بالبهارات على التغليب. [And if they say: baharat, they mean all types of spices such as pepper, cloves, nutmeg, cinnamon, and cardamom. They call them all baharat by way of generalization.]
  • https://en.wiktionary.org/wiki/%D8%A8%D9%87%D8%A7%D8%B1
  • Rasztorgujeva, V. S.; Edelʹman, D. I. (2000), Etimologičeskij slovarʹ iranskix jazykov [Etymological Dictionary of Iranian Languages] (in Russian), volume 1, Moscow: Vostochnaya Literatura, pages 264-5

Ajánlott olvasmány :

Szumak – a török szömörce

A törökök eggyik kedvelt fűszere a szömörce. Talán még szabatosabban fűszerszömörce vagy törökszömörce. Merthogy sokféle növény lehet a szömörce … 

Szömörcék – szömörcefélék

A szömörce(féle)’k (Anacardiaceae) a kétszikűek osztályába tartozó szappanfavirágúak egyik családja. Mintegy hatszáz fajuk van: alig tucatnyi kivételével a trópusokon és szubtrópusokon élnek. Magyar szömörcéink a parókafa, vagy (sárga?) cserszömörce (Cotinus coggygria) megtalálható vadon is erdeinkben …

Çörekotu – A „kalács füve” avagy a katicavirág

A török konyhaművészetben a çörekotu a „kalácsfű” avagy szó szerint a „kalács füve” a péksütemények díszítője. Úgy hintik a sütendő tészták tetejére, mint mi a mákot …

Ossza meg: