Szömörcék – szömörcefélék

szömörce(féle)’k (Anacardiaceae) a kétszikűek osztályába tartozó szappanfavirágúak egyik családja. Mintegy hatszáz fajuk van: alig tucatnyi kivételével a trópusokon és szubtrópusokon élnek. Magyar szömörcéink a parókafa, vagy (sárga?) cserszömörce (Cotinus coggygria) meg az ecetfa, a torzsás vagy ecet-szömörce, (Rhus typhina L.).

Apró, egy- vagy kétivarú virágaik többnyire sokvirágú bugákba egyesülnek. Öt csésze- és öt sziromlevelük van, de utóbbiak hiányozhatnak is. Öt, tíz vagy sok porzójuk van; a termésük makk vagy csonthéjas – ritkán bogyó, sőt álgyümölcs is lehet. Szöveteikben tejnedvet, illóolajakat, balzsam- és nyálkaanyagokat, valamint fenolvegyületeket halmoznak fel.

Téli pihenő időszakuk a legtöbb növénycsaládénál jóval tovább tart.

Fás szárú növények. Váltakozóan álló leveleik egyszerűek vagy ágasak; pálhalevelük nincs. Többet termesztenek: egyeseket gyantájukért vagy mézgájukért, másokat ehető terméseikért.

Legismertebb fajaik:

  • Mangófa (Mangifera indica),
  • Fısztıkfa közhülyén pisztáciafa (Pistacia vera),
  • Akazsu vagy közhülyén kesu (Anacardium occidentale),
  • (Perui) Borsfa vagy Rózsaborsfa

A hellének értelmezésében

Λέγεται επίσης βυρσιά ή βιρσιά ή ρους, από το Αρχαίο Ελληνικό «ῥοῦς» ή, από την παραφθορά του,  ρούδι ή σουμάκ ή σουμάκι. Η λέξη «σουμάκ», προέρχεται από την παλαιά Γαλλική „σουμάκι” (13ος αιώνας), από το Μεσαιωνικό Λατινικό sumach, από το Αραβικό summāq (سماق), από το Συριακό summāq (ܣܡܘܩ) – που σημαίνει «κόκκινο».

A parókafa más nevén (cser)szömörce(fa) (Cotinus coggygria) a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozó fásszárú növényfaj: többnyire nagyobb cserje, ritkábban kis fa. Cserző-, festőnövényként és gyógynövényként is hasznosítható. Egyéb nevei cserzőfa, szumák, timorfa. A szögedi hiedelöm szerint még a törökök hozták be dísznövényként – az Öröm Virágaként – vidékünkre. Leveleit népünk lázcsillapítónak használta. (Tóth Béla : A köszörűs kádi Szeged, 1959)

A törökök eggyik kedvelt fűszere a szömörce. Talán még szabatosabban fűszerszömörce vagy törökszömörce. (Merthogy sokféle növény lehet a szömörce. Nálunk inkább csak cserszömörce vagy ecetszömörce.)
Törökül szummázva szumak. Magyarba szummázva inkább szummak.
De mi is ez a szum(m)ak ? Törökül írva „sumak”…

A fehér hagymát nagy előszeretettel hintik meg a rikítóan piros szömörcével…
vélhetően már csak a látvány kedvéért is, de egyben remek ízeggyüttes is. (Kép : Sz.)

A török szumak szó az arámiból ered talán arab, de sokkal inkább szír közvetítéssel.
Az arámi ‘(karmazsin) piros’ „summāqā” [ejt : szummáká / szummáqá] szóból származik a mai lubnání (libanoni) szummáq; de az arámájá tőből a törökök tövében maradt a szír ܣܘܼܡܵܩܵܐ „Sumaqa” [ejt : szumaka / szumaqa] is. Ebből termett a török „sumak. Az arámiak, majd talán a szírek nyomán héber is e סמק, szumaq néven ösmeri. A taljánok sommacco néven emlegetik [ejt : szommakkó], a spanyolok ajkán meg zumaque [ejt : zumáke]. (En España suele denominarse zumaque.) De az euszk(u)ara avagy a baszk nyelv is zumake arrunta néven ösmeri, így vélhetően a latinok (de különösen a hiszpánok) azonos forrásból merítették… 

Törökül szólva :
Sumak (Rhus), Asurca :ܣܘܼܡܵܩܵܐ „Sumaqa„, türkçe kırmızı – kırmızıya kayma – kızarma çalı görünümünde bir bitki cinsi. Kelime aslen Arapça, Latince ve Fransızca aracılığıyla Aramice „summāqā” „kırmızı” dan gelmektedir.

Megjegyzendő, ez a török kırmızı” meg éppen a perzsa „karmazsin” leszármazottja ‘piros’ jelentésben.

Csáki Éva Török-magyar szótárában benne sincsen ez a jellegzetes török(ös) fűszer.

szumak szócikk Tasnádi Edit és Kakuk Zsuzsa Török-Magyar Nagyszótárában igen eggyszerűen :

sumak igen fukar és értelmetlen szócikke a máig legnagyobb Török-Magyar Szótárunkban – 463. oldal
Még szumak-ra (rövid a-val) fordítani is hitelesebb (lett volna)…

A kiadásom előtt álló Nyáry-Szabó féle Török-magyar szótárban természetesen teljes értelmezésében szerepel : sumak : törökszömörce, szummakszumák. A törökök eggyik kedvelt fűszere (ez) a szömörce, amely szabatosabban szólva fűszerszömörce vagy törökszömörce. (Nem keverendő a nálunk is honos cserszömörce sem az ecetszömörce fogalmával !) Fölmerül(het) még pírszömörce vagy szumakszömörce neve is. Az előbbi a jellegzetes élénk pirossága, a második pedig a legelterjedtebb pún-arámi neve alapján. A török tövet adó szír ܣܘܼܡܵܩܵܐ „Sumaqa” [ejt : szumaka / szumaqa] örökén pedig illendő lehet a szírszömörce neve is.

Az oszmán törökben سماق [ejt : szümáḳ / szümáq]‎ néven volt ösmeretes.
Osmanlı Türkçesi سماق [sümāḳ]‎, o da Arapça سُمَاق‎ (“kırmızı olma, kızarma”) kelimesinden gelmektedir.

sumak (belirtme hâli sumağıçoğulu sumaklar)

  1. (ağaçlar) Antep fıstığıgillerden, sıcak bölgelerde yetişen, kabuğu hekimlikte, yaprakları dericilikte kullanılan bir ağaç.
  2. (baharatlar) Bu ağacın ekşilik vermek için baharat olarak kullanılan, dövülerek yemeklere katılan, mercimeğe benzeyen meyvesi.
Szumak – Törökszömörce bolti kiszerelésben
A török Sumak alatt a franci-angli Sumac neve is szerepel
(a török termékek közt egészen szokatlanul)

A töröknek még közmondása is van róla.
Atasöz :

Keçinin sumağa ettiğini sumak keçiye edecek

Forrásaim – Kaynakça –  Πηγές

  • Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
  • Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)
  • Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
  • Szömörcefélék. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
  • A szömörcefélék családja Archiválva 2008. március 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Tóth Béla : A köszörűs kádi (Szeged, 1959)
  • Nyáry Szabó László : Szögedi török rögök (kéziratban)
  • ῥοῦςῥόος – ΛΟΓΕΙΟΝ (αγγλικά, από το 2011) Λεξικά για την αρχαία ελληνική και λατινική γλώσσα (στα αγγλικά, γαλλικά, ισπανικά, κ.λπ.) Πανεπιστήμιο του Σικάγου.

Rivers, M.C. & Harvey-Brown, Y. (2017). Rhus coriariaIUCN Tehdit Altındaki Türlerin Kırmızı Listesi: e.T63485A11272730330 Mart 2021.

Rhus coriaria. Natural Resources Conservation Service PLANTS Database. USDA.

BSBI List 2007 (xls). Botanical Society of Britain and Ireland. 2015-06-26 tarihinde kaynağından (xls) arşivlendi 17 Ekim 2014.

Rhus coriariaPlants of the World Online. Royal Botanic Gardens, Kew. 23 Eylül 2020 tarihinde kaynağından arşivlendi. Erişim tarihi: 22 Mayıs 2020.

Ajánlott olvasmány :

Szumak – a török szömörce

A törökök eggyik kedvelt fűszere a szömörce. Talán még szabatosabban fűszerszömörce vagy törökszömörce. (Merthogy sokféle növény lehet a szömörce. Nálunk inkább csak cserszömörce vagy ecetszömörce.)

Ossza meg: