Az akopta vagy akup(i)ta, esetleg akup(i)ti, aküpta, ajgüpti : a kopt (nyelv) tisztességgel magyarul.
A mükénéi a-ku-pi-ti-jo, majd az óhellén Αἰγύπτιος [ejt : aigüptiosz], majd a(z a)kopt(i) küpt(a)iosz / güptiosz, szóból fajzott az arab قبطي qibtí, qubtí (qibṭī, qubṭī) nyomán tévetegen termett „kopt” szó.
Bodmer Papürosz – VI, folium 16. szöveg Közmondások 6:10-17. (Kopti P. dialektosz)
Az akopta vagy akup(i)ta, arabkodón a kopt nyelvről egy tanulságos kis mozi :
JuLingo : Ancient Egypt was one of the first great civilisations, and yet today its culture seems to live only in ancient monuments. No-one builds pyramids anymore. No-one prays to the ancient gods. The Egyptians today speak Arabic and call their country „Misr” rather than its ancient name „Kemet„. But what if I told you that in the Egyptian churches, in the chants and prayers, you can still hear the echoes of this ancient civilisation? Coptic is the final stage of the Egyptian language – the world’s longest continually spoken language, with a 4000-year history! I already explored the first 3000 years of this 4000-year journey in my video on Ancient Egyptian, so check it out! This part two of the Egyptian language mini-series is a deep-dive into Coptic – the last relic of the Ancient Egyptian civilisation, a relic that keeps on living to this day.
A legbájosabb hozzászólás igazán a szívemből szól:
Egyiptomnak vissza kellene térnie az ősi-régi nyelvéhez !
@inesibrahim8733 I am Egyptian. And I think we should go back to our Coptic language. Thank you for such a wonderful video. Be blessed . Merry Christmas and happy new year.
Egyiptomnak lehet(ne) persze kétnyelvű is ! Az ősi-régi akupti mellett az arab is nyelve lehet.
Számos kétnyelvű ország van a világon ! Ha valamely országhoz, hát Egyiptomhoz ez igen szervesen illene !
Az akopta vagy akup(i)ta nyelv tudó(sa)i, az akopta(tan)ász(ok) avagy a koptológus(ok) magyarul. A magánhangzóval kezdő(dő) illőbb, mert magyar megfelelő az eredetit is jobban megjeleníti.
A könyvkötészet ősi kopt módja… akopt(a)-(könyv)kötés, akopti(-)kötés (képe ide!) (Ládd még: akupti, gupta, kopta, kubta, kupta, gopta-kötés, gupta-kötés, kupta-kötés)
betűszámírás, számbetűírás, számbetűjegyzés, betűszámjegyírás, -jegyzés : az „alfabetikus számírás” magyarul (görög, kopt, héber, gót, glagolita, kirill, örmény, arab, grúz).
számbetűírás, számbetűjegyzés, : az „alfabetikus számírás” magyarul (görög, héber, kopt, gót, glagolita, kirill, örmény, arab, grúz īrásban is hagyomány volt)
Khénoboszkioni Könyvtár : akuptiul Séneszéti könyvtár : az ősi Séneszét (Šénesēt) ill. Khénoboszkion (Χηνοβόσκιον) városától kb. 5 km-re keletre ma Nag Hammadi áll. Teljesen történelemhamisító, szánalmasan új-arabkodó módon ma „Nag Hammadi könyvtár”-nak emlegetik a hajdani Khénoboszkion kultúrkincseit egyebek között Khénoboszkion (gnosztikus) evangelionjait. Megjegyzendő, hogy „Hammadi-falva” az 1800-as évek végén jött létre, a Szohagi földbirtokos, Mahmud Hammadi pasa alapítása nyomán, míg Khénoboszkion (Χηνοβόσκιον) ott már kétezréves akupti (kopt) település volt… amelyet nagy valószínűséggel éppen az arab hódítók pusztítottak el évszázadokkal azelőtt…
Khénoboszkioni Szent Pakhómiosz (Παχώμιος) : görögös nevén (Θῆβαι) Thébai Szent Pakhómiosz (latinul: Pachomius Tabennisiensis, (287 vagy 292 – 346. május 9.) egyiptomi remete, az első szerzetesi közösségek szervezője, aki Khénoboszkionban tért keresztény hitére. (Ládd még: Waszeti vagy Séneszéti (Šénesēt) Pakhómiosz !)
koptaszó, koptiszó, kopszó, kopószó : a közhely, kissé? (klisé) találóbban magyarul… (lásd még: rongyszó, lafancszó, nyomorszó, és lásd még: labancszó… az idegen(imádó) szavak). Fontos a rongyangol „kopt” nyelvnévtől való elhatárolás, mely a gopta, gupta, kupta alakokkal fedendő.koptász(ok), koptatanász(ok) : a koptológus(ok) magyarul. (Ládd még: akopta(tan)ász(ok), guptász !)
Péluszioni Csata : … ??? Az első nagy összecsapás Egyiptom és Perzsia között, a Neilosz (torkolatának) legkeletibb szélén, ahol a perzsák elérték Égihont… Szena (Széna) avagy Per-Amun (Együptiül avagy koptul Ⲡⲉⲣⲉⲙⲟⲩⲛ Paramoun) Amun (Napisten) Háza vagy temploma, Péluszion Szajin (Πηλούσιον vagy Σαῖν), héber Szin (סִין) kháld-arámi Szeján.
töme(n)tremönk(h)e : ??? a („tönkrement”) kopt (nyelv) tisztességgel koptul, tehát magyarul (is). A mükénéi a-ku-pi-ti-jo , majd azóhellén Αἰγύπτιος (aigüptiosz), majd a(z a)kopt(i) küpt(a)iosz / güptiosz, szóból fajzott az arab قبطي qibtí, qubtí (qibṭī, qubṭī) nyomán tévetegen termett „kopt” szó illőbb, mert magyar megfelelője. A bohairi (deltai) dialektusban „tə-met-ɾem-ən-kʰeː.mə/”, míg szahidi (völgyi) tájszólásban t(ə)-mənt-ɾəm-ən-keː.mə/. (Ládd még: akopta, akupta, aküpta, ajgüpti, koptaszó !)
Az akuptiknak saját szentjeik is vannak : Antóniosz ho Megasz : a Remete Szent Antal vagy Nagy Szent Antal (ógörögül: Αντώνιος ο Μέγας Antóniosz ho Megasz, latinul: Antonius Magnus, Antonius Aegyptius, Antonius Eremita) (251 – 356. január 17.) illőbb neve hagyománytisztelően magyarul.
(Kopt(i) Szent Antóniosz, Szent António, Antonio di Padova, António de Lisboa)
Ajánlott olvasmány :
Helyes-e a „krokodíl” neve ?
DR. SZABÓ LÁSZLÓ NYELVMŰVELÉS, SZÓEREDET – NÉVEREDET
Helyes-e a „krokodíl” magyar neve ? Helyes-e a „krokodíl” akármilyen nyelvű neve ?
Az eggyszerű válasz : Nem !