Helyes-e a „krokodíl” magyar neve ? Helyes-e a „krokodíl” akármilyen nyelvű neve ?
Az eggyszerű válasz : Nem ! Ez eggy régi nyelvbotlás beteges elterjedésének eredménye.
Ha helyes(ebb)en mondogatnánk, úgy „krokodril” alakban emlegetnénk…
Az afri krokodríl, afri kwena, afri tanin legillőbb neve mégis csak a(z ó)kopt neve volna!
Az egész Afrikában elterjedt „Nílusi krokodíl” (Crocodylus niloticus) helyesen, tisztességgel magyarul az eredetileg ezen állattal eggyüttélő népek nyelvén afri krokodíl, afri kwena, afri tanin lehetne. De Egyiptom (Égihon) örökén a legillendőbb a kopt azaz aiqupti neve volna! Az aiquptiak még İsten(ség)ként is tisztelték. Több, mint 3000 éven át…
Staatliches Museum Ägyptischer Kunst, München
Az aiqupti – idétlenül egyiptomi – nevét ma nem tudjuk helyesen kiejteni. Mivel csak a mássalhangzókat jelölték, így csak sejthetjük, hogy Szobek vagy Szebak vagy Szubak/ Szubok/Szabak (Sz.) lehetett a neve.
Az oroszok a Szebek (Себек) változatot vallják…
Ez İsten(ség) tisztelete az Óbirodalomtól a római kor végéig fönnállott (Kr.e. 2686 – Kr.u. 350).
Az aiqupti írás, vagyis a hieroglüphák megfejtője, a franci Jean-François Champollion (1823–1825) is lefestette Őt :
Az óhellén Σοῦχος [ejt : Szukhosz], majd a latin Suchus neve is az aiqupti név folyománya lehet…
Az utóbbi görögből koppintott-krokkintott krokodíl a bőrére utaló kroké (κρόκη) ’kavics’ meg a mozgásárt idéző drilosz (δρῖλος) ’féreg’ szavakból… „krokodril(osz)” azaz ’kavics(bőrű)féreg’ avagy ’kavics(os )féreg’ összevonásával kerekedett. Azért „nílusi”, mert az európai (tudomány) a Nílus vidékén találkozott vele.
Valaha a Neilosz (Nílus) torkolatvidéke volt a fő lakhelye. Ma már onnan kiveszett.
Leginkább háborítatlanul ma a(z országtalan) turkánák vidékén, a Turkána-tóban él.
A turkánák olykor eszik is, de – úgy hírlik – nagyon rossz az íze…
Egy kevésbé szépített terképen elterjük eképpen ábrázolható :
Van azonban e lénynek számos más megfontolandó „őshonos” helyi neve is :
Arabul timszah al-níl ((تمساح النيل), héberül tanin ha-yeor, szuahíliül mamba, sónául garwe, ndebeléül ngwenya, vendául ngwena, szothóul meg cuánául kwena. Ez utóbbiakban wen(y)a a tő, előtte a (beépülő) állati névelő, azaz állati nemjelölő.
Ilyen állatot a hellének (görögök) csak a kalandozásaik, majd a Habospart (Aphrika) gyarmatosítása során láthattak. Ezért is a (viszonylag kései) csinált név. A krokodíl tehát épp olyan hiteles neve e lénynek, mint magyaros áthallása – alsó-tisza-vidéki gyermeknyelven – Nimród fiam szavával csak jotiti.
Aki pedig mindennek a végére akar járni, annak ott van a Szubak-múzeum Kom Ombo városában, már a hellén Ptolemaioszok korában épített Szubak-templomában :
