Az euszkara, vagy más tájszólásaiban euszkera, eszkuara, üszkara olyan nyelv, amelyet a saját néven alig ismer a világ, ma többnyire baszk nyelv néven emlegetnek. Ma a spanyol–francia határ nyugati végén, a spanyolok meg a franciák közé ékelődve – máig spanyol és franci megszállás alatt – (besz)élnek. A nyugati Pireneusokban, Spanyolországban az autonóm Baszkföldön és Franciaország délnyugati sarkában még önrendelkezést (autonomiát) sem érdemelve (besz(k)élik különleges nyelvüket. Az euszkara ismeretlen eredetű ragozó-toldalékoló nyelv. A magyarral is igyekeztek már rokonítani, de a kapcsolat igen laza, mondhatni a rokonság igencsak hézagos. Két ragozó-toldalékoló nyelv még ha alapszerkezetében mutat is némi rokonságot, nem föltétlen rokon a ragozósága maitt.
ahol még máig éldegél az euszkara
Az kutatások túlnyomó része szerint az euszkara eggyetlen jelenleg élő nyelvvel sem áll rokonságban. Így az egész földrész egyedüli, elszigetelt (izolált) nyelve, míg Európa valamennyi más nyelve besorolható az indoeurópai, az urál-altaji vagy az afroázsiai nyelvcsalád(ok) valamelyikébe.
Baszkországnak ma legföljebb a felén (besz)élik a baszkot… sokan dolgoztak az eltakarításukon…
Önállósági mozgalmukat a republikánus kormánnyal meg a kommunistákkal eggyütt fojtották el…
A legjelképesebben közismert alkotás Picasso Guernica festménye, amely eggy tiszta baszk város terrorbombázását ábrázolja másfélezer polgári (civil) lakos kiirtásával…
A spanyol polgárháborúban 1937 április 26.-án, a német és olasz harci repülőgépek által bombázott, Baszkföld elleni támadás emlékére készítette a művész. A spanyol republikánus párt bízta meg Pablo Picassót a freskó elkészítésével, amely az 1937-ben Párizsban rendezett Világkiállításon Spanyolországot képviselte.
Bűnük, hogy baszkok voltak. Ha Hitlernek igazán van mivel elszámolnia, hát az a baszkok elleni népirtás, amiről bőven beszélni érdemes. Bár… a többi ajvékoló üzleti vaklárma máig elnyomja azt…
Sajnos mára a baszkok ellenálló szabadságharca, az elnyomó spanyolok értelmezésében „terrorszervezete” is lecsitult, így esélyük sincsen egy ilyen álszent Európában az önálló nemzet-államiságra. Baszkország ma nem fontos, csak a brüsszenetes buzerancia meg a páneurópai perverzitás…
Pedig… Egy Ibér Szövetség vagy Ibér Konföderáció remekül működhetne az Ibér félszigeten független Spanyol-, Katalán-, Gallego- meg Baszkországgal, no persze a csatlakozó Portugáliával. Ez biztosíthatná a politikai egységet és erőt is egész Ibériának, amíg a katalán, a gallego meg az euszkara (baszk) nyelv megőrzésének is hosszútávú záloga lehetne…
Ibéria (az Ibér félsziget) nyelvi gazdagsága pedig kincses örökség, büszkeséggel megőrzendő !
Ehelyett ma (ahogyan az utóbbi évszázadokban is) inkább az euszkara kihalásán és a népük beolvadásán vágyakozik a spanyol uralom. Teljesen cél-tévesztetten és fölöslegesen…
Sokan dolgoztak és dolgoznak az Euszkara Holokauszton ! Ez egy valódi holokauszt !!!
Egy nép és kultúra teljes elpusztítása vagy túlélésének esélye a tét !
Egy nyelvé, amely vélhetően saját fajtájának is csak utolsó túlélője már…
A baszkok „baszkurálása”, ill. annak szótlanul hagyása helyett a páratlan nyelvkincsük (meg)mentése kell minden tisztaszívű értelmiség álma meg célja legyen !!!
Az euszkara üldöztetése miatt a világon összesen ma már mindössze csak 800 000-en beszélnek baszkul. Baszkföldön azaz Euskal Herria Atlanti-parti „országában” körülbelül 700 ezren, ebből 500 ezren spanyol megszállás alatt, a többiek meg 200 ezren franci megszállás alatt. A világon máshol – Európában meg Amerikában – is jelentős, megközelítőleg százezres kisebbség (besz)éli az euszkarát. A nép és a nyelv elnevezése a latin Vasco, Vascones > spanyol vasco szóból származik, talán a francia basque közvetítésével. (Érdekességként érdemes emlékezni, hogy Vasco da Gama nevében is ez a „baszk” él.)
A népnév eredetileg az eusk- szótővel áll összefüggésben. A baszkok önelnevezése euskaldunak, azaz „baszkul beszélők”, amely a nyelv nevéből (euskara) származik.
Az Euszkara Holokauszt neve Guernika !
Egész Gascogne (tartomány) egykori baszk nyelvterületnek számít, és korábban Ibériában is nagyobb volt a baszk nyelv területe a mainál, ami helynevekben is megmutatkozik : pl. Val d’Aran az Aran-völgy, a baszk aran, „völgy” szóból.
A baszk mássalhangzók köre (is) szokatlan változatosságot mutat :
| labiális | dentális | dorzoalveoláris | apiko- alveoláris | poszt- alveoláris | palatális | veláris | glottális | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| zöngétlezárhang, affrikáta | p | t | t͡s (tz) | t͡ɕ (ts) | t͡ʃ (tx) | (c) (tt) | k | |
| zöngés zárhang | b | d | (ɟ) (dd) | g | ||||
| réshang | (f) | s (z) | ɕ (s) | ʃ (x) | ʝ/ʒ/x (j) | h | ||
| orrhang | m | n | ɲ (-in, ñ) | |||||
| pergő hang | r (rr) | |||||||
| legyintő hang | ɾ (r) | |||||||
| oldal réshang | l | ʎ (-il, ll) |
A baszk rokonságának bizonyítása más nyelvekkel már csak a következő okokból is nehéz:
- Jelentősebb írott dokumentumok csak a 15., illetve 16. századtól állnak rendelkezésre, így a nyelv régebbi változatai csak nehezen rekonstruálhatók. Mindenesetre itt segítségre lehet a régi baszk helynévtan (toponümia).
- Más ó-ibér nyelvek csak hézagosan ismertek. Emiatt nem lehet eldönteni, hogy a csekély számú baszk–óibér szóegyezés talán a szókölcsönzés, vagy a szoros nyelvi kapcsolat eredménye-e.
A baszk nyelv szerkezete
Alaktani (morphologiai) fajára nézve a baszk – a szomszédos újlatin, illetve indoeurópai nyelvektől – eltérően toldalékoló (agglutináló) nyelv, akárcsak az uráli-altaji (pl. török nyelvek). Az euszkarában nincs nyelvtani nem, rendkívül formagazdag és kifinomult igerendszere van egytől négy személyig ragozott igealakra (több személyű ragozás). A főnévragozás a szócsoport (szintagma) végére kerülő ragokkal valósul meg, ahogyan a magyarban is. E hasonlóságok alapján korábban fölvetődött a magányos magyarral való esetleges ősiségi kapcsolata is.
A baszk nyelv írásbelisége a 15. századtól adatolható…
