A lív nyelv – Līvõ kēļ [ejt: lívö kély] – hajdan egy országot is meghatározott.
Ahogyan bölcseink mondották : „Nyelvében él a nemzet !”
A lív nyelv már nemigen él, így nemzetük sem igen él, de bizonyosan nem virágzik már…

Az orosz szerző sárgával jelölte a hunnofinneket.
A finnségiekből (bal fönn) itt még jelentős terület a líveké, vótoké meg az inkeriké (izsóroké)
A négy balti finnből mára szinte csak az észt maradt ! A többi ész(t) nélkül elsorvadt…
A lív nyelv – Līvõ kēļ [ejt: lívö kély] – egy finnségi nyelv, amely az észt meg a finn rokona (volt).

A maradék lívül tudók már csak Kurföld (Kurlandia) kurta északi csücskében maradtak a 20. századra is…
Ez első nagy csapást a lívekre nézve a németség keleti terjeszkedése jelentette.
A földjük nevét megőrizve a német lovagrend is büszkélkedett a lív névvel : Livland !

A Livóniai Kardtestvérek rendje (latinul: Fratres militiæ Christi Livoniae) Albert von Buxthoeven rigai püspök által 1202-ben alapított harcos (militáns) lovagrend volt.

Ma már csak néhány faluban tudják kevesek a lívek nyelvét…

Kell-e ma a líveknek ország ? – Lívország !
Talán a föld veszélyeztetett nyelvei közül nekik kell a legkevébé !
De miért is ? Mert ők legalább védett hely(zet)ben élnek…
Talán épp a legvédettebben !
Lettország az orosz ellenében is a végnapjait élő lív nyelvnek adott hivatalosságot.
Az 1991 kikelete óta független Lettország (Latvia) 1995-től kiemelten kezeli a lív nyelvet és autonomiát adott nekik, de ezen is túllépve 1999 december 9.-én Lettország vezetősége úgy határozott, hogy a lív nyelvnek az «államnyelv» jogi kereteit biztosítja.
Kādi dokumenti apliecina, ka lībiešiem ir īpaša vieta Latvijā?
Magánhangzó készletük igazán figyelemre méltó :
| Elülső / Front | Középső Central | Hátsó / Back | |||
|---|---|---|---|---|---|
| kerekítetlen unrounded | (ajak)kerek rounded | kerekítetlen unrounded | (ajak)kerek rounded | ||
| Zárt /Close | i ⟨i⟩ | (y ⟨y⟩)[a] | ɨ[b] | ɯ ⟨õ⟩ | u ⟨u⟩ |
| Mid | ɛ~e ⟨e⟩[c] | (œ ⟨ö⟩)[a] | ə[d] | ɤ ⟨ȯ⟩ | o ⟨o⟩ |
| Nyílt / Open | æ ⟨ä⟩ | ɑ ⟨a⟩ | |||
Az /y/ meg az /œ/ külön létezett a korábbi nemzedékekben, de összeolvadóban voltak már a 20. században is.
Mássalhangzók
A lív nyelvben – a lívö kélyben – 23 mássalhangzó van :
| Labial | Dental | Palatal | Velar | Glottal | ||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Nasal | m ⟨m⟩ | n ⟨n⟩ | ɲ ⟨ņ⟩ | (ŋ)[a] | ||
| Plosive | voiceless | p ⟨p⟩ | t̪ ⟨t⟩ | c ⟨ț⟩ | k ⟨k⟩ | |
| voiced | b ⟨b⟩ | d̪ ⟨d⟩ | ɟ ⟨ḑ⟩ | ɡ ⟨g⟩ | ||
| Fricative | voiceless | (f ⟨f⟩) | s ⟨s⟩ | ʃ ⟨š⟩ | (h ⟨h⟩) | |
| voiced | v ⟨v⟩ | z ⟨z⟩ | ʒ ⟨ž⟩ | |||
| Trill | r ⟨r⟩ | rʲ ⟨ŗ⟩ | ||||
| Approximant | central | j ⟨j⟩ | ||||
| lateral | l ⟨l⟩ | ʎ ⟨ļ⟩ | ||||
Az /n/ hang [ŋ] hanggá válik, ha /k/ vagy /ɡ/ előtt áll.
/f h/ are restricted to loans, except for some interjections containing /h/. Voiced obstruents are subject to being either devoiced or half-voiced in the word-final position, or before another unvoiced consonants (kuolmõz /ˈku̯olməs ~ ˈku̯olməz̥/ „third”).
Sketch of Livonian Sounds and Grammar
Virtual Livoniahttp://virtuallivonia.info › …
This survey is intended to give the reader a basic idea of the nature of Livonian grammar. Unless otherwise noted, examples are taken from Līvõ kēļ (Boiko 2000)