A lívek országa Livónia

A lív nyelv – Līvõ kēļ [ejt: lívö kély] – hajdan egy országot is meghatározott.

Ahogyan bölcseink mondották : „Nyelvében él a nemzet !”
A lív nyelv már nemigen él, így nemzetük sem igen él, de bizonyosan nem virágzik már…

Bő ezer esztendeje… Kelet-Európa népei meg nyelvei a 9-10. század fordulóján (Korjakov, 2007)
Az orosz szerző sárgával jelölte a hunnofinneket.
A finnségiekből (bal fönn) itt még jelentős terület a líveké, vótoké meg az inkeriké (izsóroké)
A négy balti finnből mára szinte csak az észt maradt ! A többi ész(t) nélkül elsorvadt…

A lív nyelv – Līvõ kēļ [ejt: lívö kély] – egy finnségi nyelv, amely az észt meg a finn rokona (volt).

A lív nyelvterület hajdani elterje nagyjából a Lív (ma Rigai) öböl két partjára tehető
A maradék lívül tudók már csak Kurföld (Kurlandia) kurta északi csücskében maradtak a 20. századra is…

Ez első nagy csapást a lívekre nézve a németség keleti terjeszkedése jelentette.
A földjük nevét megőrizve a német lovagrend is büszkélkedett a lív névvel : Livland !

A Livóniai Kardtestvérek rendje (latinul: Fratres militiæ Christi Livoniae) Albert von Buxthoeven rigai püspök által 1202-ben alapított harcos (militáns) lovagrend volt.

Ma már csak néhány faluban tudják kevesek a lívek nyelvét…

A hajdani, középkori lív nyelvű területek (Kurföld meg Livonia) majd a 20. század kezdetén már csak Kurföld kurta csücskén éltek

Kell-e ma a líveknek ország ? – Lívország !

Talán a föld veszélyeztetett nyelvei közül nekik kell a legkevébé !
De miért is ? Mert ők legalább védett hely(zet)ben élnek…
Talán épp a legvédettebben !
Lettország az orosz ellenében is a végnapjait élő lív nyelvnek adott hivatalosságot.

Az 1991 kikelete óta független Lettország (Latvia) 1995-től kiemelten kezeli a lív nyelvet és autonomiát adott nekik, de ezen is túllépve 1999 december 9.-én Lettország vezetősége úgy határozott, hogy a lív nyelvnek az «államnyelv» jogi kereteit biztosítja.
Kādi dokumenti apliecina, ka lībiešiem ir īpaša vieta Latvijā? 

 Magánhangzó készletük igazán figyelemre méltó :

Elülső / FrontKözépső
Central
Hátsó / Back
kerekítetlen
unrounded
(ajak)kerek
rounded
kerekítetlen
unrounded
(ajak)kerek
rounded
Zárt /Closei ⟨i⟩(y ⟨y⟩)[a]ɨ[b]ɯ ⟨õ⟩u ⟨u⟩
Midɛ~e ⟨e⟩[c](œ ⟨ö⟩)[a]ə[d]ɤ ⟨ȯ⟩o ⟨o⟩
Nyílt / Openæ ⟨ä⟩ɑ ⟨a⟩

Az /y/ meg az /œ/ külön létezett a korábbi nemzedékekben, de összeolvadóban voltak már a 20. században is.

Mássalhangzók

A lív nyelvben – a lívö kélyben – 23 mássalhangzó van :

LabialDentalPalatalVelarGlottal
Nasalm ⟨m⟩n ⟨n⟩ɲ ⟨ņ⟩(ŋ)[a]
Plosivevoicelessp ⟨p⟩ ⟨t⟩c ⟨ț⟩k ⟨k⟩
voicedb ⟨b⟩ ⟨d⟩ɟ ⟨ḑ⟩ɡ ⟨g⟩
Fricativevoiceless(f ⟨f⟩)s ⟨s⟩ʃ ⟨š⟩(h ⟨h⟩)
voicedv ⟨v⟩z ⟨z⟩ʒ ⟨ž⟩
Trillr ⟨r⟩ ⟨ŗ⟩
Approximantcentralj ⟨j⟩
laterall ⟨l⟩ʎ ⟨ļ⟩

Az /n/ hang [ŋ] hanggá válik, ha /k/ vagy /ɡ/ előtt áll.

    /f h/ are restricted to loans, except for some interjections containing /h/. Voiced obstruents are subject to being either devoiced or half-voiced in the word-final position, or before another unvoiced consonants (kuolmõz /ˈku̯olməs ~ ˈku̯olməz̥/ „third”).

    Ajánlott oldalak :

    Sketch of Livonian Sounds and Grammar

    Virtual Livoniahttp://virtuallivonia.info › …

    This survey is intended to give the reader a basic idea of the nature of Livonian grammar. Unless otherwise noted, examples are taken from Līvõ kēļ (Boiko 2000)

    Ossza meg: