A nesi(li) – a „Vas Népe”(-‘nek) nyelve – a legkülönlegesebb indeuróp(ai) nyelv volt.
A nesi vagyis a hülyéül hettita (néven emlegetett) ókori keleti nép volt, Anatoliai területén a hattikat követően, a Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén). Elsőként ők egyesítették Anatolia területének nagy részét eggy országban. Már a mai nevük is kétséges… A nyelvüket úgy tűnik, maguk úgy hívták, hogy nesili !
Nesa városából a -li képzővel alkotott melléknév leginkább törökösen hangzik…
No persze itt 2000 évnyi idő-láncszem itt hiányzik…
E harcos birodalom legérdekesebb nevezetessége az (volt), hogy Ők használtak először vasat, vagyis Ők léptek át a bronzkorból a vaskorba. Így művelt magyarként mondhatjuk, a bizonyosan téves hettitázás helyett illőbb nevük a „Vas Birodalma”.
A hattik örökén hettitázott nesi(li) nyelv a legrégebbről adatolt indeuróp(ai) nyelv.
A teljesen kihalt anatoliai ág eggyik nyelve. Rokona volt a szintén kiveszett trójainak, a lúwinak is…
Az anatoliai (al)nyelvcsalád (Οι ανατολιακές γλώσσες ή γλώσσες της Ανατολίας) szerkezete is kérdéses, hiszen minden nyelve kiveszett, így csak 2-3000 éves nyelvemlékeiből ismeretes minden nyelve.
Más vélemények szerint a hülyén hettitázott nesili nyelv ind(o)európai elemei nem is az alapréteget képezik. De egy másik üres bölcselkedés szerint a nesili (hettita) maga az indoeurópai alapnyelv ős-öröksége, az ékírásokban megőrzött proto-indoeurópai. Országuk volt az első igazi vaskori állam, amely híres volt kiváló harci böröckeiről (kétkerekű kocsijairól). Birodalmuk az i. e. 14–13. század között élte fénykorát. Fővárosuk, Nesa 200 éve után már Hattuszasz lett.
NASA képe Laszlovszky András által javítva
Mai téveteg „hettita” nevük is bibliai dogmatizmusból rothadó őstévedés. Szánalmas tudománytalanság. A tudományosság köntösében tetszelegve…
Az Antiquitásban már nesili vagy nesumnili, azaz « Nesa nyelve » néven emlegették. Ennek ellenére egészen a 19. századig a nyugati világ egyetlen menő emlékét a „hettiták”-ról a módszeresen összehazudozott és félreszerkesztett Biblia szolgáltatta. A zsid-Ószövetségben említett nép nevét, amelyet a magánhangzók jelölése nélkül īrott héber nyelv két betűjére alapozták. Igen erős a gyanú a hatti félrehallására. Még ha nem is (lenne) féleértés, az hogy a zsidók ugyan minek írták betűhíjasan egy náluk műveltebb nép nevét, semmiféle kötelezettséget nem ró eziránt a művelt utókorra. A h-s, vagy kh-s kezdőbetűből, a görög fordítások nyomán h kezdőbetűvel írták át. A másik ismert betű e nép nevére a végző t. E kettő kétes mássalhangzóból rakták össze a korlátoltan áltudományosak a „hettita” nevet. „(K)H?t(h)” ! A többi betű meg hang csak utólagos képezgetés, szabad szógöndörítés eredménye. A lutheri Biblia-fordításban ennek megfelelően a görögből átvett „hettita” szóalak „Hethiter”-ként jelenik meg; a Károlyi Gáspár-féle bibliában „hitteus”. Ha már nevet költünk egy kétezer éve kiveszett nyelvnek… Talán a „Hites” már illőbben, magyarabban és értelmesebben is hangzik.
Számos európai nyelvben e nép nevének helyesírása máig is bizonytalan. Így például németül Hethiter, Chettiter, Hettiter, Hetiter, Hittiter, Chetiter is lehetett, ezért számos alakban elfogadott volt. A keresztény felekezetek 1971-ben egyeztek meg a hibbant „hettita” szó helyesírásáról a Bibliában. Ez persze nem több, mint a korábbi hatti nép nevének gyökértelen koppintása.
De mi is a helyes nevük ? Nesa ősi városa‘ról nesieknek nevezem őket. Talán a Nesai meg még jobban illik a művelt magyarba. Valahogy Ők is így hívhatták magukat. Közhülyén ma hettiták néven emlegeti őket a nagyvilág, míg az anglonáci idióták képesek hitájt néven ejtegetni ez általuk ismeretlen népet meg nyelvét. Ilyen gyökértelen, gumós barbarizmussal hívhatnánk őket akár „krumpli”-nak is. De ennek éppen annyi értelme lenne, mint az anglonáci [hitájt] nevüknek. A legillendőbb persze az lenne, ha saját önnevükön emlegetnénk őket, de ezt sajnos egészen bizonyosan máig (még) nem tudjuk… De leginkább a téves nevezéktanok kijavításához szükséges bátorság hiányzik a ma magát „tudományos”-nak nevező körökből !
A Nesaiak (hettiták) magukat az „Ezer İsten népe” jelzővel illették. Ősregéikben nem egyszerűen többes számban írták le az istenek összességét, hanem a LI-IM DINGIRMEŠ fordulattal. Ez a „Dindir” azonos a szumer „İsten”-nel. A LI.IM (li-im, limu) az ezres számot jelenti, a MEŠ pedig a többes szám jele. A DINGIR a török TENGRI, a magyar TÜNDÉR meg az IS-TEN rokona is…
De lássunk hát egy nyelvi kalandozást filmen a hajdani Nesa város nesi(li) népéről !
Az őket megelőző, nem indoeuróp(ai) hatti nép nyelve egy (a magyarhoz hasonlóan) ragozó nyelv volt…
A nesik (közhülyén a hettiták) Hattuszaszi Ékírással írtak. Hattusza(sz) föltárása során számos ékírásos tábla került elő, olykor akkádul, a kor művelt érintkezési nyelvén és írásával, olykor pedig nesi(s) (hettita) tájszólásokban.
A Nesi vagy Hattuszai (hettita) magterületek Anatolia (Ανατολία), a mai Törökország középső vidékén, a hellén Halüsz (ma: Kızılırmak az időben Marasszanta vagy Marasszantijasz) folyó fölső folyása mentén alakultak ki, dél felé egészen a szíri(ai) térségig elnyúlva. Később jelentősen megnövekedett a hettiták ellenőrzése alatt álló terület, és Hatti, nyugaton egészen az Égei-tenger partjáig, délen pedig Phoinikián (Fönícián) át a Kánaánig terjeszkedett.
Ezek a kis birodalmak, mint a Mitanni, mind eltűntek a nyelveikkel egyetemben. Nyomot csak az hagyott, amelyiknek az írott emléke fönnmaradt. Azután a Vas Birodalma is összeomlott, és már csak a rokon phrügök maradtak a nyomaikon. Azután délen egy új „Neo-Hettita” birodalom jött létre, amely nemhogy hatti-hetti(ta) nem volt, de már csak nesi(li) sem. Ez a szír vidéki birodalom az, amelyet a biblia emlegethet „(k)h?t” alakban. (Ennyit a források, mint az összelopdosott Ószövetség hitelességéről.) Sőt… Olybá tűnik, hogy Ők – Tabal, Kammanu, Gurgum, Karkhemis és Árpád népei – már lúwiul értekeztek, amely pedig közismerten Trója nyelve volt…
Egy érdekes összefoglaló filmecske még a nesikről, (közhülyén a hettitákról) :
JuLingo igényes összefoglalója érdekes módon már a filmje elején kijelenti és nyilvánvalóvá teszi, hogy a nyelvüket nesilinek hívták, ezután pedig végig hitájtozza a róluk való mondandóját…
