E címem helyesebben talán (ha Budda elsőbb(i) születése hiteles) :
Budda meg (az Epheszoszi ) Hérakleitosz …
Ἡράκλειτος ὁ Ἐφέσιος azaz Epheszoszi Hérakleitosz (kb. Kr. e. 535 – Kr. e. 475), az Égei-tenger partján az ión Epheszoszban született (preszókratikus) filozófus. Karl Jaspers szerint egyike volt a Tengelykor (i. e. 800–200) meghatározó gondolkodóinak.
Az emberi tudattól független anyagi valóság létezésének hangsúlyozása, az istenimádás elutasítása miatt a materializmus, az ellentétek szerepével kapcsolatos kutatásai miatt pedig a dialektika előfutárának is tekintik.
Sziddhártha hagyományosan i. e. 563-ban, tudományosan i. e. 483 körül született Lumbiniban, a mai Nepálban.
Vagyis, ha a születésének tudományosan elfogadott évet vesszük alapul, úgy 80 esztendővel későbben születvén eggy fél évszázaddal Hérakleitosz után járt, így közvetve-közvetlenül ismerhette műveit és tanításait is…
Gautama Sziddhártha, Gautama Budda, Sákjamuni Budda vagy egyszerűen a Budda, ókori bölcs, vándorló aszkéta és vallási tanító, a Budda Hit (idegenkedőn a buddhizmus) meghatározó alakja. Úgy tartják, hogy elsősorban Kelet-Indiában élt és tanított, valamikor az i. e. 6. és 4. század között a hagyományos számítás szerint i. e. 563 és i. e. 483 között élt, de az újabb kutatások nem is kissé későbbre teszik működését.
Érdekes párhuzamot von a kortárs bölcselők között…
Schmidt József : Ázsia világossága / Buddha élete, tana és egyháza (1924) könyve
288 oldal · puhatáblás
E könyv különös szellemi kaland Hérakleitosz és Budda között is ívet húz …
Az oksági törvény formulájából kitűnik, hogy minden, ami az okságnak alá van vetve, mulandó s folytonos változásban áll. A folytonos mozgásban lévő világot mindig szerették folyó vízhez vagy lobogó lánghoz hasonlítani. A görög Herakleitos, Buddhának nagy kortársa, is azt mondja, hogy „minden folyik” (panta rhei) s hogy a mindenség örökké égő tűz. A folyó és a láng a buddhizmus képes beszédében is a pihenés nélküli mozgás jelképe s egyben annak kifejezése is, hogy ez a mozgás az emberi életre nézve végzetes. Négy nagy özön árasztja el az embervilágot: a gyönyörnek, a keletkezésnek, a tévedésnek és a nem-tudásnak özöne (SzN. V. p. 167). A gajá-szíszai tűz-prédikáció szerint minden lángban áll: a vágy, a gyűlölet és az elvakultság tüze lobbantotta lángra (Mvg. I. 21). A buddhizmus metafizikája mindenütt csak az egyre változó benyomások után indul s nem veszi tekintetbe azt, ami mögöttük van. Eszerint a jelenségek világának nincsen maradandó háttere, nincsen magában nyugvó lét, csak keletkezés, az okság törvényének alávetett változás és történés. A világ egész létezése és valósága (realitása) nem egyéb, mint folytonos oszcilláció a létezés és a nem-létezés között, s a világ tartalma ennek megfelelően nem kialakultság és elrendezettség, hanem a kialakulás és elrendeződés folyamata. De az is igaz, hogy ez az oszcillálás és az egész világfolyamat abszolút törvényszerűség uralma alatt áll. Ez a meggyőződés a buddhista gondolkozás legbélyegzőbb vonásainak egyike: a buddhizmus nem kíván csodákban való hitet, teljes harmóniában van a tudományos gondolkozással és nem kerülhet vele konfliktusba. A buddhizmusnak ez a vonása minden bizonnyal a racionalisztikus Szánkhja-rendszer befolyására megy vissza. (142-143.o.)
Vajon egymástól tanulták ?
Vagy két rokon lélek éppen eggy időben ?!
Πάντα ῥεῖ avagy ‘Minden mozog‘ a Hérakleitoszi mondás Kr.e. 500 táján szárnyal Edward Zalta szerint. Ekként könnyen lehetett az alapja Budda későbbi bölcsességének… Platón idézi Őt koszmologiai fejtegetéseiben Szókratész által emlegetett alakban (theoremában): „Πάντα χωρεῖ καὶ οὐδὲν μένει” azaz ‘Minden mozog, semmi sem áll‘.
Forrás-táram :
Schmidt József : Ázsia világossága / Buddha élete, tana és egyháza (1924) Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.T. kiadása (Budapest); utóbb reprint jellegű kiadásban : Schmidt József : Buddha élete és tanítása (Impresszum Kiadó, Könyvkuckó 2000?)
- Baroni 2002, 230. o.
- Boeree, C George. „An Introduction to Buddhism„. Shippensburg University. Hozzáférés: 2011. szeptember 10..
- Warder 45. o.
- Zalta, Edward N., ed. (Winter 2023). „Heraclitus”. Stanford Encyclopedia of Philosophy. ISSN 1095-5054. OCLC 429049174.
- Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
- (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim