A páli szó, a Théraváda úgy fordítható, hogy az „Öregek Tan(ítás)a”.
A páli théra szanszkritul szthavira annyit jelent, mint hogy „öreg(ek)” vagy „öreg(ebb) szerzetes(ek)”, míg a váda meg annyit, hogy „tan(ítás)” vagy „tanoda”.
Schmidt József írja Ázsia világossága művében világosan fogalmaz :
a théra-váda volt a „vének” (théra), azaz Buddha közvetlen tanítványai(nak) tana.
A Théraváda Budda Tana (idegenkedőn a buddhizmus) egyik ága, amelyben az ősi páli kánon tanításait használják. A hatalmas terjedelmű anyagban szerepelnek a legrégebbi fönnmaradt Budda-szövegek. A Théraváda Budda Tana a hivatalos vallás Kambodzsában, Thájországban és Burmában, valamint Laoszban és Cejlonon (Srí Lankán) is.
Kisebbségi vallásként él Vietnámban, Muzul-Bengálban (Bangladesben) és Kínában is.
A Budda Hitére más vallásról váltók a világban szintén leginkább a Théraváda Budda Tana‘t gyakorolják.
Angolkodó irat(ok)ban olykor Theravāda szerepel, a hosszú á jelölésére. No persze ez a hosszú é-t nem is sejteti…
Schmidt József írja Ázsia világossága művében írja :
„A harmadik zsinat a déli hagyomány (a Dípa-vansza és Mahá-vansza ceyloni krónikák) szerint a híres Aszóka Pija-dasszin (sz. Asóka Prija-darsin) király uralkodása idejébe (Kr. e. 273/2–232/1) esik, a buddhizmus külső kiterjedése és hatalma fénykorába. […] 1000 írástudó és erényes szerzetes […] Tissza elnöklete alatt Pátali-putta (sz. Pátali-putra, a mai Patna) városában, Magadha ország főhelyén, 236 évvel Buddha halála után (tehát Kr. e. 244 táján) megtartották a harmadik zsinatot s kilenc hónapi ülésezés után az „igaz vallás” szövegeiből kánont állítottak össze. Az „igaz” vallás pedig e zsinat szemében a théra-váda volt – a „vének” (théra), azaz Buddha közvetlen tanítványai, tana, amelyet abban az időben a vibhaddsa-vádin (sz. vibhadsja-vádin) orthodox felekezet vallott.”
Schmidt József után szabadon azt is mondhatjuk keresztényes hasonlattal, hogy a Théraváda Budda Tana Budda (Hitének) Orthodoxia‘ja.
A páli vagy magadhan nyelv közép ind(i)árja nyelv, amely a Páli Kánon avagy a Tipiṭaka , szent nyelve A hindu hit némely és a Théraváda Budda-hit minden szövege e nyelven īródott
Forrás-táram :
Schmidt József : Ázsia világossága / Buddha élete, tana és egyháza (1924) Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.T. kiadása (Budapest); utóbb reprint jellegű kiadásban : Schmidt József : Buddha élete és tanítása (Impresszum Kiadó, Könyvkuckó 2000?)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim
https://en.wikipedia.org/wiki/Theravada
https://hu.wikipedia.org/wiki/Th%C3%A9rav%C3%A1da
Ajánlott olvasmány :
Ázsia világossága – Buddha élete, tana és egyháza
– Schmidt József könyve 1924-ből
Budda Hite – Buddhizmus vagy Burkandzsılık ?
Ahogy Jezuizmusról nem beszélünk, vagy Mohamedizmusról sem, úgy Budda Hite‘t rend(szertelen)re Buddhizmus-ként emlegetni (is) legalább ennyire röhejes. Ma mégis közkeletű e közhibbanat…
Mettá vagy maitri – मेत्ता vagy मैत्री – tonglen
Ömlik a haszontalanság a kütyük tömegén át…Gyógyszernek mondott vegyszerreklám a méltatlanul eltékozolt TB-nk értékéből…Orvosként dolgozom. Figyelek. De sose hallottam még, hogy a tömegesen tékozolt TB „terhére” a mettá vagy a tonglen hirdetését ment volna ! …
Nibbána – nirvāṇa – nėhan – निब्बान – निर्वाण – 涅槃
A szanszkrit nirvāṇa vagy a páli nibbána az İndi Vallásokban – a Dzsáin Hitben, a Hindu Hitben, Buδδa Hite‘ben és a Szikh Hitben (is) – a ‘megváltás’ szava, azaz a ‘szenvedésektől való megszabadulás’ kifejezése.