Schmidt József : Ázsia világossága / Buddha élete, tana és egyháza (1924) könyvével reprint jellegű kiadásban ismerkedtem meg : Buddha élete és tanítása címen az Impresszum Kiadó, Könyvkuckó sorozatában. Rakosgattam, halogattam, míg végre belekóstoltam…
A szerző a saját alőszavában írja :
Ez a könyv kalauz[…] lehet, mert csak a meztelen igazsággal törődik. […]
az élet rövid, az igazság Örök.
Mondjuk az igazságot.
Ez a könyv egy hasonló tárgyú könyvnek bővített és átdolgozott alakja, a buddhizmus egész körére kiterjedő összefoglaló munka, s mint ilyen, a hazai irodalomban hézagpótló mű igényével lép fel. Nem buddhisztikus propagandaírás, de antibuddhisztikus pamflet sem, hanem szigorúan tárgyilagos ismertetés, amely lehetőleg népszerűen minél hűbb képet akar nyújtani a buddhizmusról, még pedig elsősorban legrégibb és legeredetibb indiai alakjáról – az ind forrásművek és a szakba vágó tudományos kutatások alapján.
288 oldal · puhatáblás
E könyv különös szellemi kaland…
Eredeti sikerét az elfogulatlan megközelítéssel párosuló fölényes anyagismeret eredményezi.
Schmidt József (1868-1933) egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, aki tudományos, írói és műfordítói munkásságának jelentős részét szentelte a klasszikus indi(ai) irodalomnak, bölcseletnek és vallásnak. Könyvet írt többek között az ó-ind epikáról, a szankszrit irodalomról, önálló kötetben foglalta össze India filozófia irányzatait, és egyebek mellett máig az ő fordításában olvasható a Pancsatantra.
A nyelvezete igen veretes. Az indi átiratai nem a ma bevettet tükrözik.
Szinte minden fogalom egymás mellett szerepel páliul majd (zárójelben) szanszkritul is…
Már a Bevezetés előtti Észrevételei is igen elgondolkodtatóak :
Az ind szók részint nyomdászati okokból, részint a tágabb körű közönség kedvéért egészen magyarosan vannak átírva a tőalakban, nem alanyesetben vannak adva (tehát pl. Buddha, kamman, nem: Buddhó, kamma).
Ez a páli meg a szanszkrit … a tőalak nem alanyeset !?
Kiváló műveinek sorába illeszkedik az 1920-ban megjelent Ázsia világossága tanulmánya, amelyben közérhető és jól áttekinthető összefoglalását adja Budda vallásának. Ír benne a vallásalapító életéről és tevékenységéről, ismerteti a Hit tantételeit, fő parancsolatait, fontosabb irányzatait, és külön fejezetben mutatja be az egyház kialakulását és működését, a papi és szerzetesi élet kereteit, valamint a világi hívek vallási kötelmeit és szokásait…
Bevezetés …
[…]
Nyugaton a buddhizmus Schopenhauer óta évről-évre fokozódó érdeklődésre talált s mindinkább tért hódított. Maga Schopenhauer minden más vallás fölé helyezte a buddhizmust s erősen befolyása alatt állott, mint többé-kevésbé Hartmann és Nietzsche is.
A buddhizmus és a kereszténység között vonható párhuzamok vizsgálata azóta, hogy H. Seydel megindította (1882), lankadatlan buzgalommal folyik s a művelt közönség legszélesebb rétegeiben visszhangot keltett. […] Wagner egy buddhisztikus legendából merítette egy zenedráma tervezetét, amelyből végül a Parsifal nőtt ki, s élete utolsó napjaiban is foglalkozott Buddha alakjával. A Buddha-legenda sok nyugati költőt lelkesített drámai és epikai alkotásokra. F. Hornstein Buddha-drámája színre is került a müncheni udvari színházban (1900). A. Edwin Light of Asia c. eposza Európában több mint hatvani, Amerikában több mint száz kiadást ért. Ezren meg ezren vannak, akiknek számára a buddhizmus szívbeli szükséglet. Európában és Amerikában neo-buddhizmus alakult ki – élén lelkes apostolokkal, mint T. W. Rhys Davids, Th. Schulze, K. E. Neumann – s a keresztény nyugat különböző pontjain buddhista hitközségek keletkeztek. Ez a modern buddhizmus még mindig terjed s fordítások, anthologiák, katekizmusok és propagandairatok kiadása terén felette élénk és meglehetősen eredményes működést fejt ki, úgyhogy bizonyos körök, minden alapos ok nélkül különben, Schopenhauer nyomán már a világ jövendő vallását, illetőleg a kereszténység veszedelmét kezdik benne látni.
Különösen érdekes a helyzetkép, a világkörkép, amit Schmidt József festett :
Mintegy harmadfélezer év óta világít „Ázsia világossága, s hordozója, támasza és talpköve az erkölcsnek és műveltségnek keleten, mint a világ világossága nyugaton”. Ha a jóságnak az elterjedtség volna az egyetlen mértéke, akkor a buddhizmus volna a legjobb vallás a világon, mert mintegy 330 millió kereszténnyel szemben több mint 500 millió buddhista áll, az emberiségnek körülbelül harmadrésze.
A világ legnagyobb népirtása, a kommunizmus gőzerővel dolgozott Budda csoda hitének kiirtásán… Senki nem védte meg Őket, a Budda-hívőket Kínában, majd a megszállt Mongóliában, a letarolt Tibetben, a szovjetizált Khalmügországban… a kommunisták által terrorizált Vietnámban meg Kambodzsában… Ennek is köszönhetően…
Ma már a muhammedán szaporulat száma messze túlnőtte Budda híveiét…
Egészen megdöbbentő, milyen időutazás lehet eggy százéves könyv is a Hit viszonylatában… a mára már szinte teljesen hitetlen és agymoslékolt Európában…
Egy talán nem is oly apró adalékként még e könyv olvasgatásában egy igen é(rde)kes fölfedezésem …
Budda egyik alapelve fölbukkan a római költészet gyöngyszemei között is mint ezer évekre szóló alap-életelv…
Schmidt József írja Ázsia világossága művében : Az igazi szerzetesi élethez oly életmód ad erőt, amely épp oly távol áll bőségtől, mint nélkülözéstől. A két véglettől való tartózkodás, a >>középút<< (maddshimá patipadá), a horatiusi >>aurea mediocritas<< ind analogonja, már a benáreszi beszédben kifejezésre jut […] (97.o.)
Itt rögtön ki is igazítom Budda-tudó akadémikusunkat : Idő szerint következetes szemléletben … A két véglettől való tartózkodásnak, a Középútnak a páli maddzshimá patipadá vagy a szanszkrit madhjamá-pratipad a legrégibb írott(an ismert) alakja, amelynek latin analogonja a Horatius-i aurea mediocritas vagy Aurea mediveritas.
A szocializmus tűntével lazult a komcsi eszme terrora is… újra olvasni lehet e remeket…
Ím Ázsia világossága egy későbbi kiadása :
236 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633290583
Csaknem 100 esztendő múltán…
Forrás-táram :
Schmidt József : Ázsia világossága / Buddha élete, tana és egyháza (1924) Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.T. kiadása (Budapest); utóbb reprint jellegű kiadásban : Schmidt József : Buddha élete és tanítása (Impresszum Kiadó, Könyvkuckó 2000?)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim
Ajánlott olvasmány :
Muditá – az önzetlen öröm – az együttöröm
Maddzshimá patipadá – Aurea mediveritas – Arany Középút
Budda Hite – Buddhizmus vagy Burkandzsılık ?
Ahogy Jezuizmusról nem beszélünk, vagy Mohamedizmusról sem, úgy Budda Hite‘t rend(szertelen)re Buddhizmus-ként emlegetni (is) legalább ennyire röhejes. Ma mégis közkeletű …
Mettá vagy maitri – मेत्ता vagy मैत्री – tonglen
Ömlik a haszontalanság a kütyük tömegén át…
Gyógyszernek mondott vegyszerreklám a méltatlanul eltékozolt TB-nk értékéből…
Orvosként dolgozom. Figyelek. De sose hallottam még, hogy a tömegesen tékozolt TB „terhére” a mettá vagy a tonglen hirdetését hallottam volna ! Pedig a vegyszerekkel ellentétben ez bizonyosan gyógyít …
Nibbána – nirvāṇa – nėhan – निब्बान – निर्वाण – 涅槃
A szanszkrit nirvāṇa vagy a páli nibbána az İndi Vallásokban – a Dzsáin Hitben, a Hindu Hitben, Buδδa Hite‘ben és a Szikh Hitben – a ‘megváltás’ szava, azaz a ‘szenvedésektől való megszabadulás’ kifejezése.