Szabó Lőrinc : Mara lányai
Mára, a bölcs, vidám kisértő,
elküldte hozzám Lányait;
egyik a Szomj, másik a Vágy s a
Nyugtalanság a harmadik.
Szépek voltak, mint száz nő együtt,
mint száz nő együtt, ravaszok;
megtettek mindent, ami bűbáj
férfit valaha megfogott.
Ha ezredannyit tettek volna,
ma is itt volnának velem,
ha századannyit, a halálig
kísérték volna életem,
de amit adtak és mutattak,
oly teljes volt, oly örök,
hogy egyszerre elszomorodtam
az Égi Vendégek között.
S láttam, milyen koldus az ember,
s a lélek akármit csinál,
belülről, mint almát a féreg,
kiesz bennünket a halál;
és az öröklétből kilopni
egy élet minden gyönyörét :
csak kóstoló, mutatni, hogy mily
sok a többi, a veszteség;
s láttam, kár elkezdeni bármit,
és lettem, mint a kő, halott…
S hívtak a lányok, szépek voltak,
mint száz nő együtt, ravaszok,
s elküldtem őket: – Szomjuság, menj !
hagyj el, Vágy, és te, harmadik,
távozz szívemből, Nyugtalanság ! –
Elküldtem Mára lányait,
és Mára, a vidám kisértő,
hozzám jött s letérdelt elém
és az arca egy percre ép oly
szomorú volt, mint az enyém.
A kor eggyik legrangosabb magyar festője, Rippl-Rónai József készítette fiatalkori portréját azidőtájt, amikor a festő híres modelljével, Zorkával kapcsolódott rövid ideig az életútja.
Szabó Lőrinc József Stefan George költészetét tartotta példaképének és vitatkozva-tájékozott volt a századelőtől kifejlődő avantgárd mozgalmakban. Első kötete, az 1922-ben megjelent Föld, Erdő, Isten ritka elismerést váltott ki. Még külalakját is külön méltatta a Nyugat, hiszen a híres Kner Kiadó és nyomda egyik legszebb kiállítású kiadványa volt. Szabó Lőrinc költőileg is szerencsésnek mondható csillagállás alatt indult: Trianon terrora sújtotta környezetben éreztette az emberi kiszolgáltatottságot, a fiatal ember pánerotizmusát, és a létezés rendjében való tájékozódást.
A (fő)címben meg a költeményben a Kísértő nevét igazítottam…
Minthogy Mára a szanszkritből (is) nyilvánvalóan मार, vagyis hosszú első á-val íratik…
Szabó Lőrinc e költeményét záró szomorúsággal érzékelteti Buddától való távolságát is.
Ahogyan a kortárs Budda-tudós Schmidt József írja Ázsia világossága‘ban : […] voltaképeni pesszimisztikus hangulat nincsen a buddhizmus forrásműveiben. A buddhizmus uralkodó hangulata a nyugodt derültség s egyáltalában nem, amint gyakran mondották, a világfájdalom, búskomorság, mélabú, amely ölbetett kezekkel, kislelkűen siránkozik a lét nyomorúságán. (124.o.)
Mára szanszkritül: मार [ ejt : Māra]; kínaiul 魔, pinjin: mó; tibetiül bdud; thájul มาร, a Budda Hitben egy démon, aki megkísérelte elcsábítani Gautama Buddát a gyönyörű nőkkel, akik – a legenda szerint – a lányai voltak…
Mára leányai : Tanhá a Sóvár(gás), Arati a Tétlen(ség) és Rága az Érzéki(ség)
Szabó Lőrinc a vers keletkezéséről
Vers és valóság
Rögtön az első sor megmondja, hogy Mara bölcs és vidám kísértő, nem fenyegető és gonosz. 1 Életörömre csábító lányairól egy Buddha-prédikációból értesültem. 2 Persze, mindenütt keveredik itt az eszmei értesülés, illetve öltözködés a való élet érzékiségével. A végén tisztelegni kívántam ennek az okos és tisztességes ördögnek azzal, hogy magaméhoz hasonló megértést tételeztem fel róla.
Jegyzetek
1 Róla ládd a Kurtizán prédikációja vers magyarázatát. Maga Mára a Budda hiedelmek regéi szerint nem olyan vidám kísértő, mint ahogyan itt a versben feltűnik. Mára elvonja az embereket a sprituális gyakorlatoktól, úgy, hogy az érzéki valóságot pozitív színben tünteti fel.
2 A Théraváda Budda Hithöz tartozó páli kánon három nagy gyűlyteménye közül a másodikban, a Szutta-pitakában található Budda-iratok Szamjutta-nikája részében is fönnmaradt, Budda életét illető legenda (4. 25, 835). Mára több alkalommal is megkísérti Buddát, vagyis Gótamát, s mivel ezek próbálkozások eredménytelenek voltak leányait küldte el Buddához.
Szabó Lőrinc: Különbéke, Versek, Athenaeum R.-T. kiadása, Budapest, 1936, 145–146. p.
Szövege megegyezik a Szabó Lőrincz Összes Versei 1943-as kiadásában közölttel.
Mára lányai – A regebeli történet szerint Sziddharta herceg egy fügefa tövében táltult (idegenül meditált), amikor Mára, a Kísértő elküldte három lányát, hogy eltérítsék lelki útján. A három lány nem jár sikerrel, mert Gótama remete meglátta valódi énjüket. Markó István tanulmányában fölhívja a figyelmet arra, hogy a hagyomány szövegében Budda nem a szomorúsága miatt küldi el a lányokat, mivel „a szomorúság egy érzés, ami – a páli kánon, a függő keletkezés 12 láncszeme közül az egyik, vagyis ismét – ragaszkodást szül, ami által nem következhetett volna be a megvilágosodása.” (Markó István: „…akadtak jó, bölcs és szent emberek, nem csak ebben a vén Európában!”: Szabó Lőrinc keleti eszmetársai, Forrás, 2011. 4. 48.)
A 3 Mára-leány : Szomj, másik a Vágy s a / Nyugtalanság a harmadik – Valójában hagyományosan a három dolog, aminek megtestesüléseként értelmezik a lányokat: Tanhá a Vágya(kozás), Arati az Unalom és Rága az Érzékiség. Markó István rámutat, hogy Budda Hitében (nyugatiaskodón a buddhista teológiában) a „vágy”-at és a „szomj”-at valójában ugyanazzal a kifejezéssel jelölik, a szanszkrit nyelv a „trsna”, a páli a „tanha” szót használja e fogalom leírására. A három lány, a három megtestesülés.
Mára elérte volna célját, ha a költeményben a leírtak következtek volna be. Tehát a „szomorúság” szó Markó István szerint helytelen a versben, éppen megkérdőjelezhető „teológiai korrektsége” okán. (Markó i. m., 47–48.) Ezzel szemben számomra nyilvánvaló, hogy Mára Szabó lőrinci szomorodása nem a hitelesség kérdése, hanem a hitbéli (nem) azonosulásé…
Forrás-táram :
http://krk.szabolorinc.hu/06/62.htm
Markó István: Szabó Lőrinc keleti eszmetársai, Forrás, 2011. 4. 48.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_L%C5%91rinc
Szamjutta-nikája (SN) 4.25 (Bodhi, 2000, pp. 217-20),
Szutta-nipáta szó szerint: „(Le)zuhanó szutták” (Sn) 835 (Szaddhatissza, 1998, 98. o.)
Schmidt József : Ázsia világossága / Buddha élete, tana és egyháza (1924) Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.T. kiadása (Budapest); utóbb reprint jellegű kiadásban : Schmidt József : Buddha élete és tanítása (Impresszum Kiadó, Könyvkuckó 2000?)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim
Ajánlott olvasmány :
Nibbána – nirvāṇa – nėhan – निब्बान – निर्वाण – 涅槃
A szanszkrit nirvāṇa vagy a páli nibbána az İndi Vallásokban – a Dzsáin Hitben, a Hindu Hitben, Buδδa Hite‘ben és a Szikh Hitben (is) …
Mettá vagy maitri – मेत्ता vagy मैत्री – tonglen
Ömlik a haszontalanság a kütyük tömegén át…Gyógyszernek mondott vegyszerreklám a méltatlanul eltékozolt TB-nk értékéből…Orvosként dolgozom. Figyelek. De sose hallottam még mettá vagy tonglen dicséretét…
Budda Hite – Buddhizmus vagy Burkandzsılık ?
Ahogy Jezuizmusról nem beszélünk, vagy Mohamedizmusról sem, úgy Budda Hite‘t rend(szertelen)re Buddhizmus-ként emlegetni (is) legalább ennyire röhejes.Ma mégis közkeletű e közhülyeség…
Ázsia világossága – Buddha élete, tana és egyháza – Schmidt József könyve 1924-ből
Théraváda – a Vének Budda Tana – Budda Óhite – Budda Tanítvány-tana
A páli szó, a Théraváda úgy fordítható, hogy az „Öregek Tan(ítás)a”.