Váránaszi dévanágariba írva: वाराणसी, ismertebb — a magyar nyelvben meghonosodott — nevén Benáresz (Vödd angol: Benares) Uttar Prádes indi állam egyik legnagyobb városa India északi részén, a Hindusztáni-alföld nyugati felén, a Ganga folyó bal partján. A Hindu Hit hét szent városának egyike; ma ipari, kulturális és kereskedelmi központ is.
A város neve, Váránaszi a Ganga két kis mellékfolyójának a nevéből ered, ezek a Varuna és az Aszi, amelyek itt ömlenek a Ganga folyóba .
In the Mahabharata and in ancient India, the city is referred to as Kāśī from the Sanskrit verbal root kaś- „to shine”, making Varanasi known as „City of Light”, the „luminous city as an eminent seat of learning„. Kashi is still widely popular
Benáresz neve híres a Benáreszi Beszédről is :
Budda Benáreszi Beszéde, a megvilágosodás állapot, a Tan Kerekének első megforgatása a megnyugváshoz, derűhöz, megvilágosodáshoz és bölcsességhez vezető útról, a Nemes Nyolcrétű Ösvényről föllelhető a jóga nyolcszintű útjában, és a Nyolc Boldogságbeszédben is.
Budda a megvilágosodás napja után még hét hétig tartózkodott azon a helyen, élvezve a nibbána boldogságát. Tudta, hogy a Tan mélységes, nagyon nehezen érthető, és csak azok tudnak mit kezdeni vele, akiknek a szemét már csak kevés por fedi. De szívében szánalom ébredt a szenvedő lények iránt, és fölkerekedett, hogy az egész Tant az elejétől a végéig elmagyarázza, semmit meg nem tartva magában …
A Benáreszi Tűzbeszéd avagy az Adittaparijaja Szutta a Tipitaka Szamjutta-nikájája‘nak (35. számú gyűjtemény) része, és az egyik legfontosabb tanítás Budda korai beszédei között. Ebben a szútrában a Budda a „tűz” metaforáját használja, hogy bemutassa az érzékszervek, az érzékelés, és a tapasztalatok természetét, valamint ezek szerepét a szenvedés azaz a dukkha () kialakulásában.
A beszéd gyakorlati irányt mutat a szenvedés megszüntetésére. A helyes figyelem a szati és a helyes összpontosítás, a szamádhi segít a Nemes Nyolcrétű Ösvény meglelésében…
A Benáreszi Tűzbeszéd egyike Buddha legmélyebb és leginspirálóbb tanításainak. A tűz metaforáján keresztül a Buddha egyszerre mutat rá a szenvedés forrására és a megszabadulás útjára.
Forrás-táram :
Schmidt József : Ázsia világossága / Buddha élete, tana és egyháza (1924) Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.T. kiadása (Budapest); utóbb reprint jellegű kiadásban : Schmidt József : Buddha élete és tanítása (Impresszum Kiadó, Könyvkuckó 2000?)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim
San Chirico, Kerry P. C. (2012). „Banaras”. In Juergensmeyer, Mark; Roof, Wade Clark (eds.). Encyclopedia of Global Religion. Vol. 1. pp. 114–116. ISBN 9780761927297. … in the fifth century BCE, … the Kingdom of Kashi was one of the 16 kingdoms to emerge from the ascendant Aryan tribes.
Talageri, Shrikant G. „The Geography of the Rigveda”. Archived from the original on 8 August 2011. Retrieved 4 February 2007.
„Varanasi: About the city”. Official website of Uttar Pradesh Tourism. Archived from the original on 8 July 2013. Retrieved 23 May 2013.
https://en.wikipedia.org/wiki/Varanasi
https://en.wikipedia.org/wiki/Edwin_Lord_Weeks
https://www.facebook.com/groups/magyarbuddhistak/posts/10160865597562327