İndia īrásai – İnd( )īrások

Az Indus folyó völgyében kialakult csodás birodalom nyelve máig megfejtetlen. Az īrása, az İnd-īrás is. (Sz.)
Ennek a különös népnek és kultúrának az eltűnésével egy ezredévre eltűnt egész Indiából maga az īrás is.

Máig vitatott, hogy az utóbb újonnan megjelenő īrás az ind(us)i īrásból fejlődött-e ki vagy más, nyugati hatásra jött létre.
Inkább politikainak mint tudományosnak tűnik e vita. Kicsit hasonlatos ez az indi īrásföltámadás eszméje az ezer éven át ravaszul lappangó dáko-oláh kontinuitás fojtogató(an röhejes) képtelenségéhez…

Sokkal valószínűbb, hogy az aramájá īrásból származik a brảmmí īrás. (Sz.) Persze lehet, hogy ez is csak hiú sémmi nyxomakodás…
Az Akhajmenida Birodalom lehetett a nyugatról termékenyítő műveltség.

A brảmmínál régebbi kharósti īrás bizonyosan az arámájá īrásból származik. A legnehezebben érthető ebben a helyzetben az, hogy ha már volt egy īrásuk, miért is alkottak egy másikat, egy egészen újat ? A kharósti īrástól viszont oly mértékben különbözik a brảmmí īrás, hogy elképzelhetetlen, hogy abból fejlett-fejlődött  volna ki… Fölvetődik az is, hogy a dél-indi tamili īrás volt a brảmmí īrás őse. Ez a kérdés persze újabb hiúsági kérdések és politikai szövevény által áthatott viták tűzében forr.

Ajánlott film:

İndia mai īrásai egy közös tőről fakadnak, de ma már a brảmmí örökén egy igen bonyolult rendszert alkotnak.

A brảmmí īrás a Krisztus előtti 6.-3. században jelent meg az ókori Indiában, nagyjából talán Asóka király korában már teljesen kidolgozott īrásmódként. Utódai, a brảmmí-fejl(i )īrások (Sz.) vagy brảmmí-utó-īrások (Sz.) ma is használatosak Dél- és Délkelet-Ázsiában. Ezen īrásfejlemények pallava grantha, a nágari meg a dévanágari …

Hajdan az urak meg a közemberek nyelve, a szanszkrit meg a prákrit is eggyaránt brảmmí īrással örökíttetett meg.

A brảmmí eredetű īrásrendszerek az összefoglaló elnevezése több mint negyven ma használatos indi(ai) īrásnak, és nagy valószínűséggel innen ered a khmer, és a tibeti īrás is, de számos kelet és délkelet-ázsiai írás, mint a burmai, a tháj, illetve a japán írás egyik (?) fajtája is. 

A brảmmí eredetű īrás eredetére vonatkozóan elméletek születtek a phoiniki (föníciai), vagy arámi ábécé-vel való kapcsolatára. Az bizonyos, hogy első változata Indiában valószínűleg i. e. 500 körül jelenhetett meg a vele párhuzamosan fejlődő kharósti īrással együtt, amely utóbbi azonban eltűnt i. e. 300 körül. Más feltételezések szerint az írás az indus-völgyi civilizációban született és már Harappában is használatos volt.

---

Forrás-táram :

Szimonidesz Lajos : A ​világ vallásai (Háttér, Budapest, 1994, 722 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637455930)

Schmidt József : Ázsia világossága / Buddha élete, tana és egyháza (1924) Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.T. kiadása (Budapest); utóbb reprint jellegű kiadásban : Schmidt József : Buddha élete és tanítása (Impresszum Kiadó, Könyvkuckó 2000?)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmányok :

BRÁHMANIZMUS vagy HINDUIZMUS ?

Benáresz – Váránaszi – Kásí – a Ragyogó