Kezdjük a legelején !
A vallások meg Hitek nem izmusok ! (Sz.)

Magam már régóta nem izmusozom a vallásokat, hiszen a Hiten azok nem izmusok !

Ahogy nem beszélünk Jezuizmusról, vagy Mohamedizmusról sem, úgy Budda Hite‘t sem illendő Buddhizmus-ként emlegetni. Sőt egyenesen röhejes a hitalapítók neveihez csatolt izmusozás. A Hindu Hit meg még ősibb, így talán még kevésbé illendő azt Hinduizmus-ként emlegetni …(Sz.) Különösen a Marxizmus meg a Leninizmus tömeggyilkosan vörös derengésében…

Ma mégis szinte vallásosan közkeletű e közhülyén rögzült izmuskodás. (Sz.)

Van egy egészen új fejlemény, amely mind e megközelítés mellett a Hinduizmus fogalmát (még)is értelmezhetővé teszi. Lézetik egy korunkbeli mozgalom, amely a Hindu Hit-et India összetartó elvévé teendi, ez a Hinduizmus !
Az az elv, hogy a Hindu Hit India összetartó alapja, már valóban egy politikai mozgalom, így illik rá az izmuskodás. Ahogyan van kapitalizmus, szocializmus meg kommunizmus, úgy ez lehet névtanilag, névezészetileg is következetesen a Hinduizmus !
Hindu Nacionalizmus azaz a Hindutva India identitásának formálására alakult indiai politikai ideológia és mozgalom.
Válaszlépés az Indiát szétszakító muzulmán mozgalmakkal szemben…

Azonban…

A bráhmanizmus meg a hinduizmus nyugatias fogalma ma (még) a Hitében is beteg köznyelvben a vallásra vetül.

India (authentikus) ősi vallását hinduizmus helyett szanszkritül हिन्दू धर्म ehhez illően magyarul Hindu dharma, avagy az ‘Örök Törvény’, a सनातन धर्म azaz Szanátana dharma néven emlegethetjük. Másik ritkább nevén nyugatiaskodón bráhmanizmusnak is nevezik. Az iszlám meg a kereszténység nyomulása után a Földön a harmadik legnépesebb vallás. A világon kb. egymilliárd ember hitét és világnézetét képezi. A Föld lakóinak

A világ vallásai közül kitűnik dogmatika-mentességével, nagy toleranciájával és a missziós tevékenységek hiányával is. Nézetrendszere és bölcselete kísérletet tesz a létezés csaknem minden vonatkozásának a föltárására.

A bráhmanizmus és hinduizmus fogalma

A két elnevezés többnyire eggymással fölcserélhető fogalmak, bár a két kifejezés eredete eltér egymástól. Némely indiász (Sz.) idegenkedőn áltudóskodva indológus a 19-20. században úgy vélte, indokolt bizonyos árnyalatbeli megkülönböztetés a két megnevezés között, azonban ma már többnyire váltófogalmakká lettek. A hinduizmus szóhasználat jóval elterjedtebb.

India honi vallását, amelynek ma a kisföldrész lakóinak kb. kétharmada áldozik, a nyugati világban izmuskodón csak bráhmanizmusnak vagy hinduizmusnak nevezik. A két kifejezés eredete teljesen eltérő. A bráhmanizmus szó valószínűbb, hogy az indiai papok kasztjának, a bráhmana‘knak nevéből származtatható, de könnyen lehet, hogy a Teremtő Brahmá isten nevéből. Indiának azokat a lakóit jelölik vele, akik a bráhmanákat tekintik papjaiknak, vagy legalábbis azokat a tanokat követik, amelyeket a bráhmanák szent irataikban kifejtettek. A kifejezés eredete tehát hasonló a lámaizmus szóéhoz, amellyel azokat a Budda hívőket jelölik, akiknek a lámák a papjai.
A hinduizmus ezzel ellentétben földrajzi fogalomból származik. Az Észak-Indiába benyomuló muszlimok az Indus-vidék lakóit hinduknak nevezték. Ahogyan a görögök az Indus folyó indiai nevéből (a szanszkritban: Szindhu, azaz folyó; még ma is megvan
a Szindh tartomány nevében) az Indosz nevet alkották, amely ma a szubkontinens lakói összességének jelölésére használatos, úgy a muszlimok a folyónév perzsa alakjából1 (Szindhu az óperzsában Hindus) képezték azoknak az indeknek a nevét, akik nem tartoztak a Próféta vallásának követői közé. Ma a bráhmanizmus és a hinduizmus elnevezés egymással felcserélhető fogalmak;

Sir Alfred Lyall nyomán a hinduizmus úgy definiálható, mint „az az autochton indiai, azaz saját talajon kialakult vallási-társadalmi rendszer, amelyhez a mai India lakosságának túlnyomó többsége tartozik, és amely magában ‘foglalja mindazon rítusok, vallások, szokások, nézetek és mitológiai elképzelések összességét, amelyeket a szent könyvek és a bráhmanák előírásai közvetlenül vagy közvetve szentesítettek”.

A bráhmanizmus szó kiterjedési körével kapcsolatban nincs nézeteltérés az indológusok között: bráhmanizmusról kb. az i. e. 1. évezred kezdete óta beszélhetünk, azóta, hogy a papság Indiában kiváltságos helyzetbe került.
A „hinduizmus” fogalmának időbeli határairól viszont különböző nézetek léteznek.
Ha „hinduizmus”-on az indiai ősi talajon kialakult vallást értik, akkor már az i. e. 3. évezredbeli, árják előtti vallási formákat is így nevezhetjük, hiszen a mohendzsodarói [Mohenjo Daro] és harappai ásatások azt bizonyítják, hogy az Indus vidékén már ekkor megvoltak a mai hinduizmus alapvető jellegzetességei, amilyen pl. a phallosz-kultusz, bizonyos szent növények és állatok tisztelete, talán már egy anyaistennő és Siva isten imádata is. Szűkebb értelemben azonban, a fogalom mai értelmében csak akkortól használható e kifejezés, amikor az ősi autochton elképzelések összeolvadnak a bráhmanák kiváltságos helyzetének eszméjével, a
lélekvándorlásnak és a megváltásnak első ízben az upanisadokban (i. e. 8. század?) megjelenő gondolatával. Ha a következő szakaszban „bráhmanizmusról vagy hinduizmusról” beszélünk, akkor ezen azt a hitformát értjük, amely az upanisadkortól máig meghatározza mindazon indiaiak vallásos gondolkodását és érzését, akik nem csatlakoztak sem a dzsainizmushoz, sem a buddhizmushoz, sem pedig
valamelyik más, a Gangesz-vidéken elterjedt idegen eredetű valláshoz.

1 „A Hindu név először Dareiosznak, Hüsztaszpész fiának két feliratában fordul elő mint a perzsa
birodalom egyik határ menti tartományának és e tartomány lakóinak elnevezése.” Schrader, F. O.: Die
Religion in Geschichte und Gegenwart. [A vallás a történelemben és a jelenben.] 2. kiad. 2. köt. 104. hasáb.
2Az árják (a szanszkrit „árjá”-ból; jelentése: vendégszerető, nemes) kifejezést e műben a tudományos
szóhasználatnak megfelelően kizárólag az indo-európai nyelvet beszélő népek azon ágának megjelölésére
használjuk, amely ágból a későbbi indek és perzsák (pontosabban irániak) származtak.

Forrás-táram :

Szimonidesz Lajos : A ​világ vallásai (Háttér, Budapest, 1994, 722 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637455930)

Helmut von Glasenapp: Az öt világvallás (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1975) Szerk.: Kulcsár Zsuzsanna, Fordította : Pálvölgyi Endre

Schmidt József : Ázsia világossága / Buddha élete, tana és egyháza (1924) Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.T. kiadása (Budapest); utóbb reprint jellegű kiadásban : Schmidt József : Buddha élete és tanítása (Impresszum Kiadó, Könyvkuckó 2000?)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmány :

Hindu Hit vagy Hinduizmus ?

Egészen eggyszerűnek tűnik a válasz e kérdésre : a kettő azonos.
De vajon bizonyos, hogy azonos ?

Magam már régóta nem izmusozom a vallásokat, hiszen azok nem izmusok !
A vallások meg Hitek nem izmusok ! (Sz.)