A Hubble-től a Webb-ig – Górűrkukuccs ! Talán ez lehet a találóan összefoglaló nevük…
Űrtávcső vagy űrtükör ? Az űrtávcső gondolatától messze ténferedvén tündököl az űrtükör …
A NASA és az ESA 2,4 méter átmérőjű tükrös távcsöve idestova harminchat éve kering a Föld körül, április 24.-ei születésnapja pedig remek alkalmat kínál arra, hogy áttekintsük történetét…
Az űrbe telepített teleszkópok, tehát távcsövek ötlete még az első űreszköz sikeres fölbocsátását is megelőzte.
Már a XX. század első felében megszülettek az első ilyen irányú tervek…
A Hubble még valóban „űrtávcső” volt. Táv-cső …
NASA Hubble Space Telescope
A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, gyakran csak közhülye rövidítésében HST eggy csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ibolyántúli tartományban végez csillagászati észleléseket. Életre hívásának alapgondolata azon alapul, hogy a földi légkör jelentősen befolyásolja a megfigyeléseket, elsősorban a diffrakció jelenségével, de egyes hullámhossztartományok kitakarásával is. Ahhoz, hogy akadálymentesen lehessen megfigyeléseket folytatni, a légkör fölé kell emelni a távcsövet. Ezt az elvet a HST-t megelőző, annak valamiféle elődjének tekintett műszerek is megerősítették. A távcső ezen elvek szerinti előkészítő munkája egészen 1946-ig nyúlik vissza és a két legkiemelkedőbb alakja, aki a legtöbbet tette azért, hogy a távcső megvalósulhasson, Lyman Spitzer és Nancy Toman voltak.
Megvalósulásához az egész amerikai csillagásztársadalom összefogott, akik levelekkel ostromolták az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy az biztosítson pénzügyi forrásokat, ám ez egy hosszas és akadályokkal teli folyamat volt, amelynek végén a Kongresszus csak korlátozott forrásokat adott, amelyekkel egyrészt kissé csökkentett műszaki tartalmat lehetett megvalósítani (az eredeti 3 m-es főtükör átmérőjét 2,4 m-re kellett csökkenteni), másrészt az ESA személyében nemzetközi partnert kellett bevonni a finanszírozáshoz.
Az űrvávcső a nevét Edwin Hubble huszadik századi csillagászról kapta, akinek korábbi munkásságához szorosan kapcsolódott a távcső, mint lehetséges továbblépést biztosító eszköz
Photographer: Johan Hagemeyer, Camera Portraits Carmel. Photograph signed by photographer, dated 1931.
Edwin Powell Hubble (November 20, 1889 – September 28, 1953) amerikai csillagász, aki jelentős szerepet játszott az extragalaktikus asztronomia és a and observational koszmologia kutatásban is. Hubble bizonyította, hogy addig csillag(közi )ködöknek hitt égelemek valójában Hadutunkon túli csillagörvéngyek (hellénkedőn galaxisok).
Hubble fedezte föl, hogy a Hadakútján görögösen a Tejútrendszeren túl is léteznek csillagörvéngy(ek (hellénkedőn galaxisok) és az elsők között érvelt amellett, hogy a távoli galaxisok vöröseltolódását a világegyetem tágulása okozza. Vagyis a távolodó csillagörvéngyek (hellénkedőn galaxisok) vörösesek…
Az 1995-ös évek végén a Hubble földi személyzete a távcsövet a vılágűr látszólag üres területe ırányában hagyta tíz napig működni. Sokan úgy gondolták, hogy a hosszú hagyás (expozíciós) időnek semmi haszna nem lesz. De az eredményül kapott, “Hubble Deep Field” néven ismert fölvétel egészen elképesztő volt. Rengeteg olyan csıllagörvéngyet (hellénkedőn galaxist) mutatott, amelyek korábban ismeretlenek voltak a tudósok előtt. Ezek között van a legtávolabbi ismert csıllagrendszerek is.
Az egymással ölelkező NGC7733 és NGC7734 csillagörvéngy(ek) (hellénkedőn galaxis)
A dynamic duo … or trio? – 2023
A csıllagászok megismételték a mélyen űrbenéző kísérletet 2004-ben (“Ultra Deep Field” néven), ami a világűr újabb mélységeibe engedett betekintést. Az új fölvételek több mint 5000 új (eddig ismeretlen) csillagörvéngyet (hellénkedőn galaxist) tartalmaznak, közülük némelyik 13,2 milliárd fényév távolságra van. Ezekkel a fölvételekkel a 13,7 milliárd évvel ezelőtti ősrobbanás is tanulmányozható.
Azután az emberiség csıllagbanézői mertek még nagyot álmodnı !
Még nagyobbat…
James Webb űrbenézője… Általában „űrtávcső” néven emlegetik… De ez röhejes ! Sehol nincsen cső !!!
Van azonban kukucska ! Bele a végtelen űrbe… A korszerű űrkukuccsok jobbára tükrök, mintsem csövek !
Bobarino, 2013. jan 13.
Ím egy ızgalmas összefoglaló az űrbenézés lehetőségeiről meg a távlataıról…
Hogyan is nevezhetnénk „távcső”-nek e hatalmas, pazar, arany tükröket ?
Forrásaim :
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim
„Biography of Edwin Hubble (1889–1953)”. NASA. Archived from the original on June 30, 2011.
Redd, Nola Taylor. „Famous Astronomers | List of Great Scientists in Astronomy”. SPACE.com. Perch. Retrieved April 6, 2018.
Reese, Riley. „Most Influential Astronomers of All Time”. Futurism. Jerrick Ventures LLC. Retrieved April 6, 2018.
Hubble, Edwin (December 1926). „Extragalactic nebulae”. Astrophysical Journal. 64 (64): 321–369.
Ordasi András & Barna Barnabás :
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hubble_%C5%B1rt%C3%A1vcs%C5%91
https://en.wikipedia.org/wiki/Hubble_Space_Telescope
https://en.wikipedia.org/wiki/James_Webb_Space_Telescope
https://en.wikipedia.org/wiki/Edwin_Hubble
https://hu.wikipedia.org/wiki/Edwin_Hubble
2026.6.9-10-11 …
Ajánlott olvasmány :
Kοσμογονία – Vılágnemzés – Teremtés-rege
A ma közkeletű kifejezés a helléniszmosz avagy a görögösség öröksége.
Sajnos ınkább az erazmikusan beteges konyhalatinkodással hıbás hellenizmus alakban…
A Kοσμογονία – a Koszmogonia, erazmikus pongyolatinkodással kozmogónia – a vılágegyetem keletkezésével és fejlődésével foglalkozó tudomány.
A Kοσμογονία – eredetileg a Teremtés-rege – szó szerint a ‘Vılágnemzés‘, más értelmezésben meg ‘Rendteremtés‘. Való ıgaz, hogy a Zűrvılág (Sz.), avagy a Khaosz ellentettje a Rend.