Nap (június) hava 26.-án…
1730-ban e napon született Charles Messier
Messier francia csillagász, üstökösvadász született Badonviller/Badenweiler-ben, Lotharingiában.
Messier kora, a 18. század nagy divatjának hódolt, az üstökösvadászatnak. Az üstökösöket fölfedezni szerette, pályaszámítással vagy követéssel nem foglalkozott. Emellett egyéb égi jelenségeket is megfigyelt (fedéseket, átvonulásokat, napfolttevékenységet), de nem tett többet, mint jegyzékbe szedte a megfigyeléseit. 1750-ben még csak összesen 50 körüli számú üstököst ismertek – Messier eggymaga huszoneggyet fedezett föl. 1757–1758-ban Európa összes csillagásza a Halley-üstökös visszatérésének lázában égett. Azt tudták, hogy abban az évben kell újra feltűnnie, de a pályája teljesen bizonytalan volt, ezért az égbolt minden darabját megfigyelték. Messier-t még Delisle térképei is segíthették volna, de azok sem voltak pontosak. Másfél éven át kereste a visszatérő Halley-t, és e tevékenysége közben fölfedezett más üstökösöket is. (Végül Johann Georg Palitzsch vette észre 1758 karácsonyán, amikor már szabad szemmel is látható volt.)
Messier összesen 21 üstököst írt le, amiből 15-öt még ma is elfogadnak felfedezésnek. Az üstököskereséshez viszonylag gyenge binokulárokat, kisebb reflektorokat és akromatikus lencsés távcsöveket használt. E távcsöveken át szinte minden hadakuta (galaxis), planetáris köd, nyílt- és gömbhalmaz egyformán üstököshöz hasonló, elmosódott, fényes foltként jelent meg, melyeknek a valódi üstökösökkel ellentétben nem változott a helyzetük. Azért, hogy ne keverje őket össze a legfontosabbnak vélt dologgal, az időnként felbukkanó és eltűnő üstökösökkel, 1764-től kezdve katalogizálta az északi égbolton látható objektumokat, mégpedig egy 1758 augusztus 28.-i megfigyelés jegyzetéből kiindulva…
A Messier-számozás vagy Messier-katalógus Charles Messier francia csillagász által 1758 és 1782 között összeállított rendszer, amely a legfényesebb mélyég-jelenségeket (objektumokat) tartalmazza az M jel utáni (sor)számozással. Ezek között vannak gömbhalmazok, nyílthalmazok, ködök meg hadutak (hellénkedőn galaxisok) is. Tévedésből egy kettőscsillag is bekerült : a Messier 40. A katalógus égi jelenségeit (latinkodón objektumait) M betűvel és egy számmal szokás jelölni. Eredeti célja azon égi objektumoknak a felsorolása volt, amelyeket gyakran tévesztettek össze az akkor a csillagászat érdeklődésének középpontjába került üstökösökkel, ugyanis készítése évszázadában jött rá Edmond Halley, hogy az üstökösök a Naprendszer tagjai, így keresésük és pályájuk meghatározása rendszeres tevékenységgé vált. Az M1-et Messier a Halley-üstökös 1758-as visszatérésének keresése közben véletlenül fedezte fel, tévesen az üstökösnek gondolva (megtalálásának elsőségét a német Johann Georg Palitzschra hagyva). Napjainkban elsősorban műkedvelő csillagászok használják, mert sok viszonylag fényes, könnyen megfigyelhető mélyég-jelenség van benne.
1771-ben adta ki először a mélyégobjektumokat összefoglaló katalógusát, a Messier-jegyzéket avagy a Messier-katalógust. Ebben szerepel 1-es számmal …
Ez a NASA által készítette eggyik legnagyobb fölbontású kép a hat fényév kiterjedésű anyaghalmazról, amely egy szuparnóva robbanás maradványa. Japán meg Kínai csillagászok jegyezték föl a villanást (robbanást) 1054-ben. A narancsos színű szálak hüdrogén-felhők, a kékes ragyogás pedig az őrült iramban forgó neutroncsillag a közepén…
Messier (ki)ejtése szerint Messzié !
Képzeljük csak el ! Mily bölcs volt Messier, hogy nem közelié-nek, hanem Önmagáról messzié-nek nevezte el e messzi égjelenségeket, hogy a Jüvő Magyar Gondolkodói könnyebben megjegyezhessék azokat, hogy jobban a szánkra álljon a messzié-számsorozat ! (Sz.)
… azaz Nimród kard-köde. (Sz.)
Messier, mint régi vágású tudós úriember remekül is rajzolt… Le is rajzoltan az egén látottakat…
A végső kiadás 1781-ben jelent meg, és az M103 ég-jelenséggel zárult. A benne szereplő 35 új ég-jelenség (idegen-okoskodón objektum) közül 22-t Pierre Méchain fedezett föl. Így a szabatosabb név talán innen már Messier–Méchain-számok [ejt : Messzié-Mésen-számok]. (Sz.)
Rejtező Messier-jelenségek
Messier elődeivel ellentétben meglehetősen gondos megfigyelő volt, és igyekezett arra ügyelni, hogy az általa katalogizált objektumok valóban létezőek, más égitestek segítségével megtalálhatóak legyenek. Ennek ellenére ő is hibázott, így néhány, a jegyzékében szereplő égjelenség egy időre rejtve maradt más megfigyelők elől. A kérdéses objektumok:
- Az M47 esetében a hely-adatok számításakor Messier egy előjelhibát vétett, melyet csak 1959-ben vettek észre.
- Az M48 tényleges helye 2,5°-kal délebbre van a Messier által megadottnál. A hiba oka nem ismert.
- Az M91 esetében a korábban fölfedezett M89 segítségével akarta a helyét meghatározni, de vélhetően az M58 adatait használta.
- Az M102 esete máig tisztázatlan. Két lehetséges képzet tartja magát; az egyik szerint az M102 az M101 kettőzete (latinkodón duplikációja), míg a másik lehetséges ok Messier számítási hibája.
- Az M40 esete csak tételesen tartozik ehhez a jegyzékhez. Messier helymeghatározása pontos volt, de egészen 1966-ig nem sikerült újra észlelni az objektumot; ekkor sikerült kimutatni, hogy az M40 megegyezik a Winnecke 4 kettőscsillaggal.
Mivel Messier Franciaországban élt és csillagászati tevékenységét is ott végezte, katalógusa csak az északi égbolt és a déli égbolt onnan megfigyelhető részének objektumait tartalmazza. Mivel számos, a déli égbolton lévő, illetve Messier korában még nem ismert, de fényes vagy érdekes, az amatőrcsillagászok számára elérhető mélyégobjektumot nem tartalmaz, ezért Patrick Caldwell-Moore 1995-ben elkészítette a Caldwell-Moore-számsorozatot, azaz a Caldwell-katalógust, mely 109 objektumot tartalmaz, és a Messier-katalógus kiegészítésének tekinthető.
Forrásaim :
Charles Messier, « Catalogue Des Nébuleuses et Des Amas d’Étoiles tiré de Histoire de l’Académie royale des sciences », sur Gallica, Académie des sciences (France), 1771 (consulté le ), p. 435-461
https://fr.wikipedia.org/wiki/Catalogue_de_Messier
https://hu.wikipedia.org/wiki/Messier-katal%C3%B3gus
https://hu.wikipedia.org/wiki/Charles_Messier
John H. Mallas – Evered Kreimer: A Messier-album, Gondolat, Budapest, 1985. ISBN 963-281-572-6
„Working list of naked-eye deep-sky objects”.
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim
Hubble’s Messier Catalog
The Messier catalog, begun by astronomer Charles Messier in the 18th Century and revised over the years,
Ajánlott olvasmány :
A Hubble-től a Webb-ig – Űrtávcső vagy űrtükör ?
A Hubble-től a Webb-ig – Górűrkukuccs ! Talán ez lehet a találóan összefoglaló nevük…Űrtávcső vagy űrtükör ?
Kοσμογονία – Vılágnemzés – Teremtés-rege
A ma közkeletű kifejezés a helléniszmosz avagy a görögösség öröksége.
Sajnos ınkább az erazmikusan beteges konyhalatinkodással hıbás hellenizmus alakban…
A Kοσμογονία – a Koszmogonia, erazmikus pongyolatinkodással kozmogónia – a vılágegyetem keletkezésével és fejlődésével foglalkozó tudomány.
A Kοσμογονία – eredetileg a Teremtés-rege – szó szerint a ‘Vılágnemzés‘, más értelmezésben meg ‘Rendteremtés‘. Való ıgaz, hogy a Zűrvılág (Sz.), avagy a Khaosz ellentettje a Rend.