Szumak – a török szömörce

A törökök eggyik kedvelt fűszere a szömörce. Talán még szabatosabban fűszerszömörce vagy törökszömörce. (Merthogy sokféle növény lehet a szömörce. Nálunk inkább csak cserszömörce.)
Az ő nyelvükön szummázva szumak. Magyarba szummázva inkább szummak.
De mi is ez a szum(m)ak ? Törökül írva „sumak”…

A fehér hagymát nagy előszeretettel hintik meg a rikítóan piros szömörcével…
vélhetően már csak a látvány kedvéért is, de egyben remek ízeggyüttes is. (Kép : Sz.)

A török szumak szó az arámiból ered talán arab, de sokkal inkább szír közvetítéssel.
Az arámi ‘(karmazsin) piros’ „summāqā” [ejt : szummáká / szummáqá] szóból származik a mai lubnání (libanoni) szummáq; de az arámájá tőből a törökök tövében maradt a szír ܣܘܼܡܵܩܵܐ „Sumaqa” [ejt : szumaka / szumaqa] is. Ebből termett a török „sumak. Az arámiak, majd talán a szírek nyomán héber is e סמק, ‘szumaq’ néven ösmeri. A taljánok sommacco néven emlegetik [ejt : szommakkó], a spanyolok ajkán meg zumaque [ejt : zumáke]. (En España suele denominarse zumaque.) De az euszk(u)ara avagy a baszk nyelv is zumake arrunta néven ösmeri, így vélhetően a latinok (de különösen a hiszpánok) azonos forrásból merítették… 

Törökül szólva :
Sumak (Rhus), Asurca :ܣܘܼܡܵܩܵܐ „Sumaqa„, türkçe kırmızı – kırmızıya kaymakızarma çalı görünümünde bir bitki cinsi. Kelime aslen Arapça, Latince ve Fransızca aracılığıyla Aramice „summāqā” „kırmızı” dan gelmektedir.

Megjegyzendő, ez a török kırmızımeg éppen a perzsa „karmazsin” leszármazottja ‘piros’ jelentésben.

Csáki Éva Török-magyar szótárában benne sincsen ez a jellegzetes török(ös) fűszer.

A szumak szócikk Tasnádi Edit és Kakuk Zsuzsa Török-Magyar Nagyszótárában igen eggyszerűen :

sumak igen fukar és értelmetlen szócikke a máig legnagyobb Török-Magyar Szótárunkban – 463. oldal
Még szumak-ra (rövid a-val) fordítani is hitelesebb (lett volna)…

A kiadásom előtt álló Nyáry-Szabó féle Török-magyar szótárban természetesen teljes értelmezésében szerepel : sumak : törökszömörce, szummak, szumák. A törökök eggyik kedvelt fűszere (ez) a szömörce, amely szabatosabban szólva fűszerszömörce vagy törökszömörce. (Nem keverendő a nálunk is honos cserszömörce sem az ecetszömörce fogalmával !) Fölmerül(het) még pírszömörce vagy szumakszömörce neve is. Az előbbi a jellegzetes élénk pirossága, a második pedig a legelterjedtebb pún-arámi neve alapján. A török tövet adó szír ܣܘܼܡܵܩܵܐ „Sumaqa” [ejt : szumaka / szumaqa] örökén pedig illendő lehet a szírszömörce neve is.

Az oszmán törökben سماق [ejt : szümáḳ / szümáq]‎ néven volt ösmeretes.
Osmanlı Türkçesi سماق [sümāḳ]‎, o da Arapça سُمَاق‎ (“kırmızı olma, kızarma”) kelimesinden gelmektedir.

sumak (belirtme hâli sumağıçoğulu sumaklar)

  1. (ağaçlar) Antep fıstığıgillerden, sıcak bölgelerde yetişen, kabuğu hekimlikte, yaprakları dericilikte kullanılan bir ağaç.
  2. (baharatlar) Bu ağacın ekşilik vermek için baharat olarak kullanılan, dövülerek yemeklere katılan, mercimeğe benzeyen meyvesi.

Türkçe’de „sumak” (ağaç ve baharat) olarak kullanılır ve genellikle kırmızı, ekşi tadı olan, öğütülerek salatalarda, özellikle soğan salatalarında kullanılan bir baharat anlamına gelir; kökeni Arapça’dan (sümāḳ) gelir ve Rhus bitki cinsine ait bir üründür, aynı zamanda bu bitkinin kendisi için de kullanılır (z.g., zehirli sumak gibi). 

Anlamları ve Kullanımı:

  • Baharat olarak: Kurutulup öğütülmüş hali, kırmızımsı rengi ve ekşi tadıyla bilinir, soğan salatalarına lezzet katar.
  • Bitki olarak: Rhus coriaria gibi türleri ifade eder, küçük ağaç veya çalı şeklinde yetişir
Szumak – Törökszömörce bolti kiszerelésben
A török Sumak alatt a franci-angli Sumac neve is szerepel
(a török termékek közt egészen szokatlanul)

A töröknek még közmondása is van róla.
Atasöz :

Keçinin sumağa ettiğini sumak keçiye edecek

Sumak yaprağı ve meşe külü – içindeki tanen dolayısıyla – deri tabaklamakta kullanılır. Keçi, derisinin böylece hırpalanmasıyla canlı iken yaptığının karşılığını görür.

Nálunk is kapható olykor fűszeresnél magyar csomagolásban is :

Dícséretes, hogy eggyáltalán létezik, bár leírása persze alapos frissítésre szoruló ősieskedésekkel-ódonkodásokkal (archaizmusokkal) terhes : A sumach nélkülönözhetetlen, mindennapos fűszere a közel- keleti konyhának. Íze kicsit savanyú, fanyar, citromra emlékeztető, így felerősíti a többi fűszer aromáját. Elsősorban sült húsokhoz, salátákhoz használjuk. Az arab konyha hummuszt is fűszerez vele, a perzsa és a kurd konyha rizst és kebabot is ezzel a fűszerrel ízesíti. A sumach a zatar fűszerkeverék jellegzetes hozzávalója. A Sumach erősen antioxidáló hatású, kiváló élettani hatással bíró fűszer.
A budai fűszeres

Nehéz a nyomára jutni, ugyan melyik növényt is gyűlytik szumakként, azaz szömörceként a törökök. Ez leginkább egy fajcsoport. A mai török élettérben több faj (3) is számításba jön a Római tenger (hülyén szólva Földközi) térségében. Akdeniz havzası : Rhus coriaria, Rhus pentaphylla, Rhus tripartita.

Már a latin neve is megtévesztően szerteágazó : Rhus coriaria L., 1753

Carl von Linné Species Plantarum (1753) könyvében :

Érdekes, hogy már Linné leírásában is : Rhus coriaria vagy Rhus folio ulmi vagyis ‘Szillevelű Rhus’ szerepel párhuzamosan.

Rokonnevei – szünonümái :

  • Rhus amoena Salisb.
  • Rhus ornifolia Pall. – Rhus ornifolia Pall. ex Gueldenst.
  • Rhus sumac Targ. – Rhus sumac O.Targ.Tozz.
  • Toxicodendron coriaria (L.) Kuntze

Megjegyzendő, hogy a Rhus sumac Targ. – esetleg a mai olasz nevéből nyelvtanilag is következetesebb Rhus summaccus (Sz.) – például a máig bevett Linnéi névnél a növénynevek rendjébe sokkal szebben és szervesebben beleillene… hiszen ez az Európában is széltében ösmeretes arámi örökséget örökít(het)i át a „tudományos” latin névbe…

Gewürzsumach (Rhus coriaria).
A Blütenzweig; B Fruchtzweig; 1 Blüte; 2 dieselbe im Längsschnitt; 3 Kelch mit Diskus und Pistill; 4 Frucht nach Entfernung des Exocarps; 5 Frucht im Querschnitt; 6 Frucht im Längsschnitt; 7 Samen.
Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen (1897)
Toxicodendron_succedaneum_-_Köhler–s_Medizinal-Pflanzen-272.jpg

A Rhus coriaria német neve, a Gewürzsumach jelentése is nagyjából ‘fűszer-szum(m)ak’-ként értelmezhető. A török neve(i) szerint Sicilya sumağı, vagyis ‘Szicíliai szömörce’ vagy karaağaç yapraklı sumak, vagyis ‘szillevelű szömörce’ és igen megtévesztően tabaklama sumakı, azaz ‘cser(ző )szömörce’ is. Bár az angol is hasonlóan nevezi e szömörcét Sicilian sumac, vagyis ‘Szicíliai szömörce’, és elm-leaved sumach, vagyis ‘szillevelű szömörce’, de a harmadik nevében tanner’s sumach inkább ‘tímár-szömörce‘ alakban fordítható…

A karaağaç yapraklı sumak, vagyis a ‘szillevelű szömörce’ is kissé félrevezető, hiszen a levele nem annyira a szilre, mint inkább a kőris( levelé)re emlékeztet. No persze ennyi veselkedéssel akár ‘csipkevelű szömörce’ is lehet…

Sommacco (Rhus coriaria) nel parco della Favorita, Palermo (Riserva naturale Monte Pellegrino) Kép : Dedda71

Bár a törökök éppen Sicilya sumağı, vagyis ‘Szicíliai szömörce’ néven emlegetik, magam azért nevezem inkább törökszömörce‘nek, mert a törököknél (egészen) közkedvelt alapfűszer.

Szicília, hellén eredetijében Szikélia mai nevén Szicsília szigetén a főváros, Palermo meg a nyugati Trapani vidékén a legelterjedtebb…

Mappa della regione Sicilia, Italia (Vonvikken, 2010)

In Italia, il sommacco è presente nel Sud dal livello del mare sino fino a 800–1000 m di altitudine, spesso come relitto di antiche colture. In Sicilia è diffuso specialmente nelle province di Palermo e di Trapani.

A tabaklama sumakı, azaz ‘cser(ző )szömörce’ értelmezésére…
A cserző tabak szócikk Tasnádi Edit és Kakuk Zsuzsa Török-Magyar Nagyszótárában :

A ‘cserző’ tabak– szócikk-köre a máig legnagyobb Török-Magyar Szótárunkban – 476. oldal

Megjegyzendő, hogy a nálunk is termő parókafa vagy cserszömörce (Cotinus coggygria) eggy egészen másik jelenség, amely a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozó növényfaj. 

A karaağaç yapraklı sumak, vagyis a ‘szillevelű szömörce’ nehezen értelmezhető „szil-levele” pedig a szil szavából értelmezhető :


A ‘szil(fa)’ jelentésű karaağaç– szócikke a máig legnagyobb Török-Magyar Szótárunkban – 283. oldal

A levelének alakja és csipkézettsége tekintetében sokatmondóbb ez a régi franci(a) rajz :

Pierre-Joseph Redouté (1759–1840) : Rhus coriaria – Sumac des Corroyeurs.

Rhus coriaria yaygın olarak Sicilya sumağıtabaklama sumakı, veya karaağaç yapraklı sumak, kaju ailesinden Anacardiaceae küçük ağaca benzer yaprak döken bir çalıdır. Güney Avrupa ve Batı Asya’ya özgüdür. Kurutulmuş meyveleri özellikle za’atar adı verilen karışımda diğer baharatlarla birlikte baharat olarak kullanılır.

#Sumak; binlerce yıllık geçmişiyle doğanın bize sunduğu en lezzetli ve sağlıklı baharatlarından biri.
T.C. TARIM VE ORMAN BAKANLIĞI

De lehet ezt a főzetudományt még fokozni : A sumak ekşisi [ejt : szumak eksiszi] a szömörce-ecet.
Talán a számunkra egészen szokatlan, de a rokon ecetfa neve némi támogató értelmet adhat…

A törökök a szömörcéből meg még zamatos főzetet (teát) is főznek…

Sumağın Faydaları – Sağlık İçin Tv

Ez biz igen egészséges ital. Akár a magyarok is rászokhatnának…
Ha hozzájut(hat)nának…

A szömörce-főzet közismert a vérháj-csökkkentő hatásáról is…

Sumak Çayının Faydaları Nelerdir? – Çağla ile Yeni Bir Gün 484. Bölüm

De hogyan is készül a szömörce ? Azazhogy… Hogyan lesz a szömörce növényéből a fűszer ?
Ebből ad ízelítőt az alábbi török filmecske :

ÖZGÜR GÜLAY : Sumak Nasıl Yapılır ? Rhus Bitkisi Sumak Tozu

Nálunk is él két rokon szömörce. A magyar szömörcék a cserszömörce (Cotinus coggygria) meg az ecetszömörce (Rhus typhina L.). Ez utóbbi eggyszerűbben, szabatosabban szólva az ecetfa vagy torzsás szömörce , amely a rendszertani családjához igazodó nevében meg ecetszömörce (Rhus typhina). A szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe, a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozik a Rhus növénynemzetség minden faja. Ezek közül az ecetszömörce (Rhus typhina) bizony egy messzi jövevény. Hajdan dísznövénynek ültetett idegen.

Az ecetszömörce Rhus typhina Észak-Amerika keleti vidékein volt őshonos.
„Atlas of United States Trees” by Elbert L. Little, Jr. (1999)

Tudatlanok a némiképp hasonlatos bálványfa‘t (Ailanthus altissima) is gyakran ecetfa‘nak nevezik, de a két fajnak nemigen van köze egymáshoz. Leginkább csak a levelük alakjában hasonlatosak. (Növényrend szinten rokonok, de más növénycsaládba is tartoznak, a jellegzetes szaga pedig jól megkülönbözteti a mindent tűrő, így mindent gyarmatosító bálványfát a nemes cseres szömörcétől.)

Forrásaim – Kaynakça

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

  • Szömörcefélék. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
  • A szömörcefélék családja Archiválva 2008. március 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Aksoy, Ömer Asım (1995). Atasözleri ve Deyimler Sözlüğü 2 Deyimler Sözlüğü. İstanbul: İnkılâp Kitabevi. ISBN 975-10-0128-5.
  • Linnaeus, C. 1753. Species Plantarum. Tomus I: 265. Reference page. 

Rivers, M.C. & Harvey-Brown, Y. (2017). Rhus coriariaIUCN Tehdit Altındaki Türlerin Kırmızı Listesi: e.T63485A11272730330 Mart 2021.

Rhus coriaria. Natural Resources Conservation Service PLANTS Database. USDA.

BSBI List 2007 (xls). Botanical Society of Britain and Ireland. 2015-06-26 tarihinde kaynağından (xls) arşivlendi 17 Ekim 2014.

Rhus coriariaPlants of the World Online. Royal Botanic Gardens, Kew. 23 Eylül 2020 tarihinde kaynağından arşivlendi. Erişim tarihi: 22 Mayıs 2020.

Ossza meg: