A törökök a szardella‘t a hamszi névvel illetik. Ez nem hangzik törökül. Bizony. Nem is az. Egy igen érdekes és kalandos szóátvétel.
Hamsi adı arkaik Kolh dili kökenlidir ve „Küçük Sivri Balık” anlamındadır.
(Zehiroğlu, A.M. Hamsi Etimolojisi 23 Aralık 2018 tarihinde
Wayback Machine sitesinde arşivlendi. Mayıs 2014)
A török Zehiroğlu a török hamsi [ejt : hamszi] halnevet az ősi kolkhiszi nyelvből származtatja. Az Európaiak számára Kolkhisz talán csak az Aranygyapjú (Χρυσόμαλλον δέρας) görög regéjéből ismeretes. A hamszi névfejtése pedig innen „kis hegyes hal”.
Kolkhisz – törökül Kolh, lázul K’olxa, grúzul კოლხა K’olh’a, urartui nyelven meg Qulha – nagyjából a mai Katvéli (Grúzia) helyén állott ősi királyság volt, hosszan elnyúlva a Fekete-tenger keleti partvidékén…
Kép : Deu – Andrew Anderson’s File:Earlycaucasus655.jpg
és Don-Kun File:Caucasus 300 map alt de.png munkája alapján…
Minthogy a hajdan szilaj, legeltető török törzsek a mai országukba, Kis-Ázsába való honfoglalásukkor errefelé találkozhattak először a Fekete-tengerrel meg a hamszi hallal is, egészen természetes lehet, hogy a nevét is innen tanulhatták.
No persze a nevet fejtő-helyzet ennél egy kicsit bonyolultabb…
No de lássuk előbb ezt a seregesen apró kis hegyes halat !
A görögök gávros (Γαύρος) néven emlegetik. Talán ezt ismeri ma legjobban a magyar a görög kiruccanásai révén. Az ógörög neve ἀφύη [ejt : aphüé] volt. Ennek ismerete ma már a műveltség mércéjén is messze túl van… Maguk a(z új)görögök sem ismerik.
Ez vagy ennek talán a dór alakja (ἀφύα [ejt : aphüa]?) latinizálódhatott később az apiuva alakra. E hal neve Itáliában a ma irodalminak tekintett alakban acciuga [ejt : accsúga]. A ligúr nyelvű anciúa [ejt : ancsúa] Genova táján természetes. A ligúrok, azaz hogy a dzsenovaiak pedig nagy hajósok voltak, – nem csak Amerikát fedezték föl, de a Nagy Tenger (Mare Magnum) meg a Fekete-tenger partvidékét is – így a saját szavaikat is széles körben terjesztették. Innen a horvát inćun [ejt : incsun/intyun] is. De még a máig terjedő angol nyelvi terror is innen, a ligúrból loppinthatta anchovy [ejt : ancsovi] szavát is.
A mai görög is bizonyára a dzsénoaiaktól vette át ancúja-ként ejtett αντζούγια (ancúgja) szavát, amely viszont – a görög friss gávrosz-szal szemben – már csakis a földolgozott szardellából készült termékekre vonatkozik. Érdekes példa ez a nyelvek közötti szóátvételek nyomán járó jelentésmódosulásra is.
A hamszi azonban egészen más eredetű.
Itt Kolkhisz északon egészen Etelközig, sőt Levédiáig nyúlik…
A kolkhiszi királyság örökén, kartvéliül (grúzul) ქაფშა kapsa vagy ქაფშია kapsia.
A török hamsi [ejt : hamszi] a Pontoszi török tájszóllásban hapsi [ejt : hapszi], a Pontoszi görög többesében meg hapsia [ejt : hapszia], Lázul meg hapchia. İnnen is vélhető, hogy a fekete-tengeri vagyis a pontoszi görög az ősi hellén ἀφύη [ejt : aphüé] helyett a helyi kolkhiszi alakot, e tengeri szót gyakorolta…
A környékbeli szláv nyelveken egészen eggységes az alakja : bolgárul хамсия [ejt : hamszija], oroszul meg kisorosz (ukrán) nyelven is hamsza (хамса).
Az oláhok is hamsie [ejt : hamszie] néven emlegetik. Ők a legtávolibb használói e hal-szónak. Talán az eredetiből, a lazból vagy az oroszból, vagy inkább a bolgárból, vagy mégis leginkább talán a törökből loppinthatták.
De lássuk a hamszolni valót :
Isztanbul, Kadıköy – Tuzla Yakamoz Balık – Fénykép : Sz. 2025
Ajánlott olvasmány :