A Kúf(a)i īrás (Sz.) a mai rongymagyarban (ál)tudományoskodón bevetten tévetegen, így bizonyosan tévesen „kufikus írás”. Térjünk azonban meg a közhülyeségtől az illő magyar okfejtésű nyelvteremtéshöz !
Eredetiben arab(us)ul خط كوفي [ejt : khaṭṭ kúfí] – الخط الكوفي [ejt : Al-khaṭṭ al-kúfí]. Az arab iratból is kitetszik, hogy hosszú ú-val meg hosszú í-vel illendő. Tehát, ha a mi (arab-)szakértőink csak ezekhez a tényekhez ragaszkodnának már akkor is, a latinkodó véggel is csak „kúfikus írás” de inkább „kúfíkus írás” alakban emlegetnék. Mi magyarok azonban lehetünk Magyarok ! Latinkodástól mentesen – A Kúfí īrás vagyis a Kúf(a)i īrás (Sz.) a különféle arab īrások legősibb szépīrászati alakja (Sz.), hellénkedőn latinozva meg a „kalligrafikus formája”, a nabateai īrás módosított változata.
Nevét a ma Iraqban található Kúfa(h) azaz الْكُوفَة [ejt : al-Kūfah] városáról kapta, habár a Folyamközben (Meszopotámiában) már legalább 100 évvel Kúfa(h) megalapítása előtt is ösmerték …
Ez is eggy újabb kétség e név hitelességét és jogosságát illetően …
Kúfa(h) városának nevével játszva kínálkozik a Kúf-arab īrás ! (Sz.)
Az iszlám fölemelkedésének idején már az Arab-félsziget több pontján is elterjedt volt ez az īrás.
Az eredetének biztosan nem tekinthető város nevének emlegetése nélkül, a hosszan elnyúlytott és többnyire szögletes betűiről hossziszögletes vagy nyúlónszög(let)es arab īrásként emlegethetnénk. (Sz.)
A szögletessége persze fölveti a héberek quadrát-īrásának példáját és másolását …
A Qur’án első példányait ezzel az īrással írták.
Évszázadokon át tartott ezen īrás-forma divatja…
A mai egészen szögletesre stilizált alakja pedig már olyan, mint eggy rács… Rács-īrás azaz rács-arabīrás (Sz.) :
A hitvallás – saháda – شهادة – az iszlám megvallása
Forrásaim :
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim
3 hozzászólás
Comments are closed.