Az arab ábécé mássalhangzóīrás, más (arab) szóval abdzsád. Szeretnek tetszelegni az eredetiségével, de természetesen ez is arámi eredetű. Jézü(s) azaz Isza anya-īrásából származik. Hiszen… Arámi īrásbeliségben élt és arámi nyelven térített Isza, azaz Jézü(s) (mai rongymagyarban pongyolatinkodón Jézus) is.
Az arábiai nomád törzsek az első és második században kerültek kapcsolatba az arámájá műveltséggel (arámi kultúrával). Ekkoriban vették át írásukat is, kisebb módosításokkal, kiegészítésekkel.
Az első ténylegesen önálló arab ábécé a 7. századi kúfi volt. Ez Kúfa városáról nyerte a nevét, ahol a Qur’án ipari mennyiségű gyártásakor alakult ki. Ennek az írásrendnek az volt a hátránya, hogy nehezen lehetett olvasni, mivel eggyik legfőbb célja a díszítés volt.
E 28 betűből álló jelrendszerben csak mássalhangzókat jelölnek és eggyetlen magánhangzót, az á-t. A három hosszú magánhangzó – az á, í, ú – közül kettő, az í meg az ú tulajdonképpen mássalhangzójellel īródik, jé-vel meg vé-vel. Az első betű, az á hangértékű álif sok esetben meg más magánhangzóként is ejtendő, leginkább hosszú e-ként. Az á hangértékű álif lehet a torokzárhang, a hamza jelének is a „széke”, bár inkább az „állvány”-a.
A rövid magánhangzókat és a mássalhangzó-kettőzést mellékjelekkel lehet jelölni, ám ezekkel csak nyelvkönyvekben, szótárakban és régi, nehéz szövegek értelmezésében találkozhatunk.
Farkas Zsuzsanna gyorsīrótól származik az a tanulságos megjegyzés, hogy (az arab meg) az oszmán igencsak emlékeztet a gyorsīrásra. Igen. Valóban. Tulajdonképpen ez az arabok, ma már általánosságban mondhatóan a Közel-Kelet gyorsīrása. Példája annak, hogyan lehet minél kevesebb jellel – középkori szemléletben minél kevesebb tintával – minél többet lejegyezni…
Table of basic letters
| önálló betáként | a betű szövegbeni alakja | Neve | MSA Pronunciation (IPA) | Romanization[c] | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| kezdő | közbülső | végző | Arabul | latin betűvel | |||
| ا | ـا | أَلِف | ʾalif | /ʔ/, /aː/[e] | ʾ / ʔ, ā[e] | ||
| ب | بـ | ـبـ | ـب | بَاء | bāʾ | /b/ | b |
| ت | تـ | ـتـ | ـت | تَاء | tāʾ | /t/ | t |
| ث | ثـ | ـثـ | ـث | ثَاء | ṯāʾ | /θ/ | ṯ / th |
| ج | جـ | ـجـ | ـج | جِيم | jīm | /d͡ʒ/[f] | j |
| ح | حـ | ـحـ | ـح | حَاء | ḥāʾ | /ħ/ | ḥ |
| خ | خـ | ـخـ | ـخ | خَاء | ḵāʾ | /x/ | ḵ / kh |
| د | ـد | دَال | dāl | /d/ | d | ||
| ذ | ـذ | ذَال | ḏāl | /ð/ | ḏ / dh | ||
| ر | ـر | رَاء | rāʾ | /r/ | r | ||
| ز | ـز | زَاي [g] | zāy | /z/ | z | ||
| س | سـ | ـسـ | ـس | سِين | sīn | /s/ | s |
| ش | شـ | ـشـ | ـش | شِين | shīn | /ʃ/ | š / sh |
| ص | صـ | ـصـ | ـص | صَاد | ṣād | /sˤ/ | ṣ |
| ض | ضـ | ـضـ | ـض | ضَاد | ḍād | /dˤ/ | ḍ |
| ط | طـ | ـطـ | ـط | طَاء | ṭāʾ | /tˤ/ | ṭ |
| ظ | ظـ | ـظـ | ـظ | ظَاء | ẓāʾ | /ðˤ/ | ẓ |
| ع | عـ | ـعـ | ـع | عَيْن | ʿayn | /ʕ/ | ʻ / ʕ |
| غ | غـ | ـغـ | ـغ | غَيْن | ḡayn | /ɣ/ | ḡ / gh |
| ف | فـ | ـفـ | ـف | فَاء | fāʾ | /f/ | f |
| ق | قـ | ـقـ | ـق | قَاف | qāf | /q/ | q |
| ك | كـ | ـكـ | ـك | كَاف | kāf | /k/ | k |
| ل | لـ | ـلـ | ـل | لَام | lām | /l/ | l |
| م | مـ | ـمـ | ـم | مِيم | mīm | /m/ | m |
| ن | نـ | ـنـ | ـن | نُون | nūn | /n/ | n |
| ﻩ[h] | هـ | ـهـ | ـه | هَاء | hāʾ | /h/ | h |
| و | ـو | وَاو | wāw | /w/, /uː/[i] | w, ū | ||
| ي[j] | يـ | ـيـ | ـي | يَاء | yāʾ | /j/, /iː/[i] | y, ī |
| ء(used in medial and final positions as an unlinked letter) | هَمْزة | hamzah | /ʔ/ | ʾ / ʔ | |||
Hamza forms
Az arab betűvel való īrásnak több változata is kialkult :
Egy betűrend(szer) elterjedtsége nem föltétlen jelzi annak okos következetességét, de bizonyosan képet ad a használhatóságáról és beágyazottságáról. Az arab betű ma a világon a latin után a második legelterjedtebb…
Valaha ehhez az arab-īrásos övezethez tartozott az Oszmán Birodalom is, egészen Budáig, sőt még azon is túl, egészen a Dél-Fölvidékig, vagyis a ma már új megszállás alatt álló Magyar Fölvidékünk déli részéig.
Az arab abdzsád (ábécé) betűi és (ki)ejtése
| Önállóan | Szókezdő | Közbenső | Szóvégző | Neve | Átírása | Hangértéke |
|---|---|---|---|---|---|---|
| ء | أ ؤ إ ئ , stb. | hamza torokzárhang | ‘ / 2 | szünet | ||
| ا | – | ـا | ‘alif | ā | [aː] | |
| ب | بـ | ـبـ | ـب | bā’ | b | [b] |
| ت | تـ | ـتـ | ـت | tā’ | t | [t] |
| ث | ثـ | ـثـ | ـث | ṯā’ | ṯ / th | [θ] |
| ج | جـ | ـجـ | ـج | ǧīm | ǧ / j / dj | [d͡ʒ] |
| ح | حـ | ـحـ | ـح | ḥā’ | ḥ / 7 | [ħ] |
| خ | خـ | ـخـ | ـخ | ḫā’ | ḫ / ẖ / kh / 5 | [x] |
| د | – | ـد | dál / dāl | d | [d] | |
| ذ | – | ـذ | ḏāl | ḏ / dh | [ð] | |
| ر | – | ـر | rā’ | r | [r] | |
| ز | – | ـز | zāy | z | [z] | |
| س | سـ | ـسـ | ـس | szín / sīn | s | [s] |
| ش | شـ | ـشـ | ـش | zín / šīn | š / sh | [ʃ] |
| ص | صـ | ـصـ | ـص | ṣād | ṣ / 9 | [sˁ] |
| ض | ضـ | ـضـ | ـض | ḍād | ḍ | [dˁ] |
| ط | طـ | ـطـ | ـط | ṭā’ | ṭ / 6 | [tˁ] |
| ظ | ظـ | ـظـ | ـظ | zā’ | ẓ | [ðˁ] |
| ع | عـ | ـعـ | ـع | ʿayn | ʿ / ‘ / 3 | [ʔˤ] |
| غ | غـ | ـغـ | ـغ | ġayn | ġ / gh | [ɣ] |
| ف | فـ | ـفـ | ـف | fā’ | f | [f] |
| ق | قـ | ـقـ | ـق | qáf / qāf | q / ḳ / 8 | [q] |
| ك | كـ | ـكـ | ـك | káf / kāf | k | [k] |
| ل | لـ | ـلـ | ـل | lám / lām | l | [l] |
| م | مـ | ـمـ | ـم | mím / mīm | m | [m] |
| ن | نـ | ـنـ | ـن | nún / nūn | n | [n] |
| ه | هـ | ـهـ | ـه | hā’ | h | [h] |
| و | – | ـو | wáw / wāw | w | [w] | |
| ي | يـ | ـيـ | ـي | já / yā’ | j vagy í | [j]/[iː] |
A magánhangzókat szinte sohasem jelölik. A 8. századtól kezdődően a hosszú magánhangzókra bizonyos jelölési forma mégis elterjedt (ى → í; و → ú; ا → á), de a kiejtéshez így is komoly nyelvismeretre van szükség.
Az arab-perzsa – vagy a magam szójátékával perzsarab – betűk nagyon sok nyelv leīrására is elterjedtek, amelyekre egyébként alkalmatlanok. A vallás nyomulásával a Qur’án arabján túl a helyi nyelvek is ezen betűkkel īratnak…
az Arab, Perzsa, Kurd, Kasmir, Urdu, Szindhi, Goráni, Gilaki, Mazanderani meg az Azeri Török rendszerét.
(Sina.ahm, 2023)
Az arab-perzsa – vagy vidámabb szójátékkal perzsarab – oszmán īrás nyomai ma Törökországban mindenütt föllelhetőek. Minden 100 esztendőnél öregebb fölirat bizonyosan perzsarab !
Mai török nézetben meg olvasatban :
Arap harfleri, 7. yüzyılın üçüncü çeyreğinden itibaren Emevi ve Abbasi imparatorlukları aracılığıyla Orta Doğu merkezli geniş bir alana yayılma olanağı bulmuş İslam dininin benimsendiği coğrafyalarda kabul gören, kökeni Arap alfabesine dayalı, ünsüz alfabesi türünde bir yazı sistemidir.
Dünyada Latin alfabesinden sonra en çok kullanılan yazı sistemidir.
Forrásaim :
- Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 380-384.
- https://tr.wikipedia.org/wiki/Arap_harfleri
- https://en.wikipedia.org/wiki/Arabic_script
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Arab_%C3%A1b%C3%A9c%C3%A9
- https://en.wikipedia.org/wiki/Arabic_alphabet
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim, mondolataim …
Ajánlott olvasmány :
Arab betű, perzsa betű – Oszmán īrás
Először is érdemes leszögezni, hogy a türököknek az óidőben volt saját īrásuk. Ezt az Orhuni föliratok kövei kiválóan közvetítik…
Lám-lám – lámadból támad a lám …
Al-khaṭṭ al-kúfí – الخط الكوفي – Kúf(a)i írás
A Kúf(a)i írás a mai rongymagyarban (ál)tudományoskodón bevetten tévesen kufikus írás.
Eredetiben arab(us)ul خط كوفي [ejt : khaṭṭ kúfí] – الخط الكوفي …
Qazaq īrás-rendszerek és īrás-reformok…
A Qazaq nyelv – qazaqul қазақша vagy қазақ тілі, oroszkodón meg a kazah nyelv a türök nyelvcsaládon belül a qıpcsáq csoportba tartozik. İgen, a hátul képzett qával…
2 hozzászólás
Comments are closed.