Arab betűk

Az arab ábécé mássalhangzóīrás, más (arab) szóval abdzsád. Szeretnek tetszelegni az eredetiségével, de természetesen ez is arámi eredetű. Jézüs azaz Isza anya-īrásából származik. Hiszen… Arámi īrásbeliségben élt és arámi nyelven térített Isza, azaz Jézüs (mai rongymagyarban pongyolatinkodón Jézus) is.

E 28 betűből álló jelrendszerben csak mássalhangzókat jelölnek és eggyetlen magánhangzót, az á-t. A három hosszú magánhangzó – az á, í, ú – közül kettő, az í meg az ú tulajdonképpen mássalhangzójellel īródik, jé-vel meg vé-vel. Az első betű, az á hangértékű álif sok esetben meg más magánhangzóként is ejtendő, leginkább hosszú e-ként. Az á hangértékű álif lehet a torokzárhang, a hamza jelének is a „széke”, bár inkább az „állvány”-a.

A rövid magánhangzókat és a mássalhangzó-kettőzést mellékjelekkel lehet jelölni, ám ezekkel csak nyelvkönyvekben, szótárakban és régi, nehéz szövegek értelmezésében találkozhatunk.

Farkas Zsuzsanna gyorsīrótól származik az a tanulságos megjegyzés, hogy (az arab meg) az oszmán igencsak emlékeztet a gyorsīrásra. Igen. Valóban. Tulajdonképpen ez az arabok, ma már általánosságban mondhatóan a Közel-Kelet gyorsīrása. Példája annak, hogyan lehet minél kevesebb jellel – középkori szemléletben minél kevesebb tintával – minél többet lejegyezni…

Az arab betűvel való īrásnak több változata is kialkult :

Egy betűrend(szer) elterjedtsége nem föltétlen jelzi annak okos következetességét, de bizonyosan képet ad a használhatóságáról és beágyazottságáról. Az arab betű ma a világon a latin után a második legelterjedtebb…

Valaha ehhez az arab-īrásos övezethez tartozott az Oszmán Birodalom is, egészen Budáig, sőt még azon is túl, egészen a Dél-Fölvidékig, vagyis a ma már új megszállás alatt álló Magyar Fölvidékünk déli részéig.

Az arab-perzsa – vagy a magam szójátékával perzsarab – betűk nagyon sok nyelv leīrására is elterjedtek, amelyekre egyébként alkalmatlanok. A vallás nyomulásával a Qur’án arabján túl a helyi nyelvek is ezen betűkkel īratnak…

Az arab-perzsa – vagy vidámabb szójátékkal perzsarab – oszmán īrás nyomai ma Törökországban mindenütt föllelhetőek. Minden 100 esztendőnél öregebb fölirat bizonyosan perzsarab !

Mai török nézetben meg olvasatban :

Arap harfleri, 7. yüzyılın üçüncü çeyreğinden itibaren Emevi ve Abbasi imparatorlukları aracılığıyla Orta Doğu merkezli geniş bir alana yayılma olanağı bulmuş İslam dininin benimsendiği coğrafyalarda kabul gören, kökeni Arap alfabesine dayalı, ünsüz alfabesi türünde bir yazı sistemidir.
Dünyada Latin alfabesinden sonra en çok kullanılan yazı sistemidir.

Ajánlott olvasmány :

Arab betű, perzsa betű – Oszmán īrás

Először is érdemes leszögezni, hogy a türököknek az óidőben volt saját īrásuk. Ezt az Orhuni föliratok kövei kiválóan közvetítik…

Lám-lám – lámadból támad a lám …

Al-khaṭṭ al-kúfí – الخط الكوفي – Kúf(a)i írás 

A Kúf(a)i írás a mai rongymagyarban (ál)tudományoskodón bevetten tévesen kufikus írás.
Eredetiben arab(us)ul خط كوفي [ejt : khaṭṭ kúfí] – الخط الكوفي …

Qazaq īrás-rendszerek és īrás-reformok…

A Qazaq nyelv – qazaqul қазақша vagy қазақ тілі, oroszkodón meg a kazah nyelv a türök nyelvcsaládon belül a qıpcsáq csoportba tartozik. İgen, a hátul képzett qával…