Bagdadtól Szegedig – ugyan mi lehet a közös e kettőben ?
Az oszmán török Szegedre a rácos(kodó) Szegedin vagy Szegedín alakot használta. A mai török már nem emlékezik erre, így igyekszik a Szeged alakot a nyelvi világába beépíteni. De a „Szeged”-et nem bírja kiejteni ! Azaz hogy ki bírja, csak mindig „Szeget”-nek ejti.
Éppen ugyanúgy, ahogyan „Bagdad” helyett „Bağdat”-ot mond. De az arab Ahmed helyett is „Ahmet”-et. Sőt még a próféta Muhammed neve helyett is „Mehmet”-et mond. Mindig következetesen a dé helyett té-t (is) ejtve a szó végén.