Az özbek az özbekek (Oʻzbeklar; Ўзбеклар; اۉزبېکلر) nyelve.
Magyarországon ma tévetegen üzbég alakban emlegetik…
Az özbek a türök nyelvek egyik kevéssé ismert ágához, a turki vagy karluk ághoz tartozik.
A nagy történeti turki népek által beszélt türök nyelvek utódai az özbek, mai ujgúr, szalár meg a sárga ujgur. Valamint a kínai sanyar(gatás) nyomán ma kihalófélben élő ajni meg az ili-turki…
Az Özbek a Csagatáj irodalmi nyelv folytatása. De úgy is mondhatjuk, hogy a türök nyelvek közül az özbek nyelvnek van a legrégebbi irodalmisága.
A mára már elenyészett, de írásaiban gazdagon fönnmaradt csagatáj nyelvről bővebben itt olvashat :
A Csagatáj nyelv
A turki nyelvek általános hangtani jellemzői
• A magánhangzó (vokális) rendszer erőteljes változása
• Az ajki (labiális) illeszkedés eltűnte
• Az ótürök -d-> -y- / az ujgurban > -δ- (További eltérő jellemzők dolgában ládd : Az ujgur nyelv !)
• Az ótürök szókezdő -γ , szóközi -γ- és a szóvégi -γ is megmaradt
• A pronominális n hiánya
• Gyakoriak az összetett igei formák
• Az özbekben erős arab perzsa, tádzsik hatás;
az ujgurban, szalárban , sárga ujgurban erős kínai tibeti, mongol hatás érzékelhető
AZ ÖZBEK NYELV
• Elnevezésük Özbäk kán nevéből származik (Arany Horda, 1312-1340)
• Lakóhelyük: Özbekisztán, mai magyar hivatalos nevén Üzbegisztán (Taskent), Afganisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Irán, Oroszország, Kína
• Beszélőinek száma közel 30 millió; hivatalosan: 23,5 millió
• Az özbek nyelv kialakulásának a kezdete XV-XVI . századhoz köthető (Arany Horda széthullása, a Buharai és Hívai Kánság idején)
• A nyelv korai előzménye a csagatáj irodalmi nyelv
• A mai özbek nyelv tényleges irodalommal (a szovjet propaganda szerint) csak a SZU ba történő betagolódása óta rendelkezik
• 1993 óta latin ábécét használnak, korábban a Kirill abc volt a hivatalos.
• A nyelv kialakulásában a csagatájon kívül, a turki , kipcsak és oguz elemek keveredése is nagy szerepet játszott, napjainkban is erős tadzsik hatás éri…
AZ ÖZBEK NYELV TAGOLÓDÁSA / SZÉTTAGOLTSÁGA
A nyelv négy fő tájnyelvre (latinkodón dialektusra) bomlott.
Központi özbek ( A mai irodalmi nyelv alapja ) – Köz-özbek / Közbek (Sz.)
• tadzsik hatásra eltűnnek a magas labiálisok (ö,ü ) és az i semleges (latinkodón neutrális) lesz, a többi vokális erősen ajkiasodik (latinkodón labializálódiok). Jellemző az å megjelenése.
• megszűnik a V harmónia
•
Északi özbek
• Megmarad és érvényesül a (türök) magánhangzó harmónia és illeszkedés
Türkmén özbek
• Türkmén hatásra megmaradnak az eredeti ÓT hosszú V ok ād ‘név’; ōt ‘tűz’
‘• Oguz vonások (ÓT t –> d –; k –> g dil ; gün
Qipcsáq özbek
• A qazaq és a qipcsáq nyelvek hatásai érvényesülnek
• ÓT y –> ž ǰ változás
AZ ÖZBÉG NYELV hangtani jellemzői
•Az irodalmi nyelvben eltűnnek a magas labiálisok és az i neutrális (ÓT tü š ‘álom’ > özb . tuš ; öt –‘múlik, telik’ > o’t –; yïl > yil
• ÓT t –; k –; q megmarad ÓT kün > özb . kun ; köl > k’ol ; ÓT til özb . ua.; tayaq ‘pálca’ > tayoq ; ÓT qïl –> özb . qil –; qïzïl > qizil
• ÓT y megmarad özb . yumšoq (ÓT yumšaq ); yaproq (ÓT yapur γ aq ); yašil (ÓT yašïl
• ÓT d –> üzb . y ÓT qudruq ‘farok ’ > özb . quyruq ; adïr ‘elválaszt’ > ayir –; sidük ‘vizelet’ > siyik
• ÓT γ γ megmarad üzb . yo γ oč ‘fa’ to γ ‘hegy’ so γ uq ‘
• ÓT č; š megmarad özb . ečki ‘kecske’; kuč ‘erő’; čiq –‘kimegy’; boš ‘fej’; ešak ‘
• ÓT b –; m megmarad üzb . bor –‘megy’; ber –‘ad’; burun ‘orr’; men ‘én’; mi ŋ ‘ezer’; min –‘felszáll,
Özbek nyelvtanok
• Gabain, A. : Özbekische Grammatik . Leipzig, 1945.
• Kamål , F. : H åzirgi zamån Özbek tili . Taskent, 1957.
• Kononov, N. A. : Grammatika sovremennogo uzbekskogo jazyka . Moszkva /Leningrad, 1960.
• Sjoberg, A. F. : Uzbek Structural Grammar . Bloomington, 1963.
• Raun , A. : Basic course in Uzbek . Bloomington, 1969.
• Nigmatov, K. G. : Fonologičeskaja sistema sovremennogo uzbekskogo jazyka i ee stanovlenie ’. In: Tjurkologia 3. 3 10. (1992.)
• Şahin, Erdal : Özbek Türkçesi (Dil bilgisi – metinleri – sözlük), Istanbul, 2018
• Bahar TÜRKYILMAZ : ÖZBEK TÜRKÇESİNDEKİ -ÅḲ/-YÅḲ ENKLİTİĞİ ÜZERİNE 2018
Özbek Szótárak
• Borovkov , A. K. ed .) Uzbeksko russkij slovar ´. Moskva
• Waterson, N. : Uzbek English dictionary . Oxford, 1980.
• Mehmet Emin Soylu : Özbekçe Türkçe Sözlük
• HÜSEYİN BAYDEMİR, NURSAN ILDIRI : Büyük Özbekçe-Türkçe Sözlük 2025
Ajánlott olvasmány :
Qazaq īrás-rendszerek és īrás-reformok…
A Qazaq nyelv – qazaqul қазақша vagy қазақ тілі, oroszkodón meg a kazah nyelv a türök nyelvcsaládon belül a qıpcsáq csoportba tartozik. İgen, a hátul képzett qával…