A Csagatáj (چغتای, Čaġatāy), avagy Turki, olykor Csagatáj Turki (Čaġatāy türkīsi) egy türök nyelv,
amely hajdan széles Közép-Ázsiában igen elterjedt volt vala.

Elődeinek tekinthetőek a korai türök nyelvek, a karahanida és a hvárezmi nyelv, amelyeknek irodalma is maradt fönn. A csagatáj szorosabb kapcsolatba hozható más türök nyelvekkel, legfőképp az ujgur nyelvvel. Erős hatást gyakorolt rá a perzsa nyelv is. A Csagatáj Kánság területén jött létre, ebből is adódott utóbb a „tudományos” megnevezése is. A „csagatáj költők” és írók, akik e nyelv irodalmi változatát beszélték, nem nevezték magukat „csagatáj költő”-nek, a följegyzések közt tehát a ‘csagatáj’ megjelölést nem talál(hat)juk meg. Későbbiek során Turkesztán térségéből e nyelv eljutott Indiába is, és a 19. századig a Mogul Birodalom kedvelt nyelve lett, főleg Bábúr meg az őt követő mogul uralkodók által.

A legjelentősebb költője Mír Ali-Sír Navájí (csagatájul: نظام الدین علی شیر نوایی) volt, aki ezen irodalmi nyelven élt meg īrt, és hagyományt is teremtett a türök irodalomban.

Mír Ali-Sír Navájít ma az Özbek Irodalom Atyjának tartják.

Szobra Magyar Hazánkban is áll a Türök-Magyar Testvériség jegyében…

A csagatáj egész Közép-Ázsiai térség közvetítő nyelve volt egészen a 20. század elejéig. Az oroszok által már megszállt Nyugat-Turkesztán (Özbekisztán, Türkmenisztán, Qazaqsztán, Qırgızisztán) területétől Kelet-Turkesztánig (ahol a Kaşğar tılı is kifejlődött), sőt a Kirim és az Etil (Volga) térségében (Tatarisztánban meg Basqortosztánban) is a műveltség nyelveként ismerték. A csagatáj az őse az özbek meg az ujghur nyelv(ek)nek. De a qıpcsáq nyelvek közé tartozó qazaq és az oghúz nyelvek közé tartozó türkmén nyelvre is nagy hatással volt a virágzása évszázadai alatt.

A csagatáj, a Közép-Ázsiát összefűző türök nyelv, amelyen ırodalmi nyelvként fél ezredéven át vırágzott, beszélt nyelvként, míg végül a szovjet terror megszılárdulásával 1921 körül halt ki.
A kommunizmus rémét még máig sem tette a helyére a Nagy Világ !

Törökül szólva meg īrva :

Çağatayca, Çağatay Türkçesi veya Doğu Türkçesi, 15. yüzyılda Timurluların idaresi altında gelişen ve 15. yüzyıldan 20. yüzyılın başlarına dek Orta Asya’daki Müslüman Türk halkları tarafından ortak yazı dili olarak kullanılan dildir.

---

A Csagatáj irodalmi nyelv folytatása az Özbek nyelv, amely ma is él.
De úgy is mondhatjuk, hogy… A türök nyelvek közül az özbek nyelvnek van a legrégebbi irodalmisága.

Az özbek az özbekek (Oʻzbeklar; Ўзбеклар; اۉزبېکلر‎) nyelve.

Magyarországon ma tévetegen üzbég alakban emlegetik…

Az özbek a türök nyelvek egyik kevéssé ismert ágához, a turki vagy qarluq (gyöngébbek gyöngébb ká-s īrása kedvéért karluk) ághoz tartozik.

A nagy történeti turki népek által beszélt türök nyelvek utódai az özbek, a mai ujgúr, a szalár meg a sárga ujgur. Valamint a kínai sanyar(gatás) nyomán ma már kihalófélben élő ajni meg az ili-turki…

A Kínával való kereskedelmi kapcsolatainkban, azaz Magyarország kínai gyarmatosításában tárgyalási alap kellene legyen turki testvéreink azonnali háromszintű önrendelkezésének (autonomiájának) biztosítása. Aki ezt elmulasztja, az nem pusztán hazaáruló, de a Jövőnket – a Magyar Jövőt – is kétszeresen eljátssza…

A turki nyelvek általános hangtani jellemzői

• A magánhangzó (vokális) rendszer erőteljes változása
• Az ajki (labiális) illeszkedés eltűnte
• Az ótürök -d-> -y- / az ujgurban > -δ- (További eltérő jellemzők dolgában ládd : Az ujgur nyelv !)
• Az ótürök szókezdő -γ , szóközi -γ- és a szóvégi -γ is megmaradt
• A pronominális n hiánya
• Gyakoriak az összetett igei formák
• Az özbekben erős arab perzsa, tádzsik hatás;
az ujgurban, szalárban , sárga ujgurban erős kínai tibeti, mongol hatás érzékelhető

A mára már elenyészett, de īrásaiban gazdagon fönnmaradt csagatáj nyelv ma is élő utódjáról bővebben itt olvashat :

Az özbek nyelv

Ajánlott olvasmány :

Qazaq īrás-rendszerek és īrás-reformok…

A Qazaq nyelv – qazaqul қазақша vagy қазақ тілі, oroszkodón meg a kazah nyelv a türök nyelvcsaládon belül a qıpcsáq csoportba tartozik. İgen, a hátul képzett qával…