Éppen bő 12 esztendeje írtam e föltűnő virág nevéről Kenyai kalandjaim nyomán.
Ez itt is olvasható egy kicsit későbbi változatában : Bougainvillea – egy virág-névadás hitelessége
De ma olyan pompásan tűnt elém a fölragyogó sztanbuli napsugárban, hogy (meg)éreztem : Újra kell írjam a (nevének) történetét…
A szellemes bár igen kevéssé ismert magyar Murvafürt ma francoskodón csak Bougainvillea.
Mióta megjártam Kenyát és minden valamirevaló úri sövényben ott pompázott e virág, úgy vélem, hogy legalább ilyen találó neve lehetne talán a Sövénypompa vagy mivel a színét adja, a Sövényszínpompa…
A mai magyar neve, a murvafürt az alkatából ered, hiszen nem a virág szirmai, hanem a murvalavalai (murva-levelei) olyan ékesen színesek. No persze fennköltebben, illőbben inkább murvapompa vagy pompamurva… bár talán inkább pálhapompa vagy pompapálha…
A murvafürt szép magyar szegfűnk délszaki rokona. Persze nem a nagy színes lepelleveleik, hanem az apró vajszín virágocskáik állnak a szegfűinkkel rokonságban, amelyeket gyakran észre sem veszünk, vagy csak a bibéinek hiszünk. Amiért csodáljuk a színpompás Bougainvilleát az a virágját övező kendőzet, a murvalevelek virító pártázata. E kertek dísze, virágözön a magam évtizedes szavával – az igazi fölfedezője, a rejtett hölgy neve nyomán csakis – Baretia vagy Barréia lehetett.
Göröghonban a Bougainvilleát csupasz falakra, vagy lugasra futtatják… Gyakran árnyadó laza lombjával fátyolozzák a tornácaikat.
Kenyában ilyent nem láttam, ott szabadon fut-szalad, vagy a sövény sikamló színe-dísze, cinkos pompája e növény…
A sűrejében meg… Benne bújik az „egérmadár”, de még találóbban pocokmadár…
A rendszeres nyírás ellenére előtörnek a rejtekből a pompázatos virágai meg a színei…
A gazdag kávéültetvényesek házainak magas sövényeit is ezek a virágok színesítik…
Ha szokatlan formában is…
Itt meg eggy bentlakásos iskola udvarának (sövénye) dísze… (a kenyai zászló mellett)
Ez már maga a jómód a fekete kenyaiak számára…
A Murvafürt az egyik leggyönyörűbb növény, amely Kenya száraz felföldjeire mindenütt jellemző.
A Murvafürt érdekessége, hogy a többi virág-növénnyel ellentétben a Murvafürtöt nem igazán apró, sárga virágaiért, hanem élénk színű felleveleiért, murvaszíneiért szeretjük.
A Murvafürt melegégövi, fás szárú, rózsaszín, piros, citromsárga, narancssárga, fehér, vagy lila színekben pompázó kúszónövény. 1768-ban Louis Antoine de Bougainville francia tengernagy (hajóútja) fedezte fel Brazíliában. Így róla kapta a Bougainvillea nevet. A kétségesen ingadozó kiejtés ellenére is – a latinkodó Bugenvillea, vagy francos Bugenvijja – elterjedt azóta szerte a virágrajongó nagyvilágban…
De szenteljünk még egy merengésnyi gondolatot a fölfödözésének! Ugye kevéssé hihető, hogy egy tengernagy (admirális) virágokat vadászik, vagy egyenesen új virágot „fedez föl” idegen őserdőkben?! Hát így is van! Természetesen nem ő a „fölfedező”! Bár… Az Ő világkörüli útján a növenyész (botanikus) volt az „elkövető”.
Nevét, ha ez a virág nem is, de őrzi bizony más!
Például a gyakran hibásan betűzött Commerson-delfin… Tehát helyesen Commerçon-delfin !
De ez a (fölfedezés)történet még ennél is vadregényesebb! A legvalószínűbb, hogy e virágot nem is ő, a növénytanász, hanem őt elkísérő inasának öltözött kedves és ura dolgai iránt is érdeklődő szeretője fedezte föl.
Jeanne Baret pedig Jean Baret néven csatlakozott a vállalkozáshoz…
Mivel e hajókon leány vagy asszony jelenléte a legszigorúbban tilos volt, így női mivoltát titkolta, amíg bírta… A Durcás Kislányra fölszökött (vagy fölszöktetett) „durcás kislány” tette a hajósvezér Bougainville nevét e virág által halhatatlanná… Milyen érdekes! A hajót bizony „Durcás Kislány”-nak hívták – Nomen est omen. E hajó neve csalogatta rá tán a rejtező kis fölfedezőt (is)…
Végül is, hogy a fölfedező (személye) nagy kérdésének vitáját végképpen eleresszem, a fölfedező hajó, vagyis a ‘Durcás kislány’ azaz Boudeuse fregatt nyomán méltán a Boudeuseia vagy Boudeusella nevet e pompás virágözönnek. Talán az utóbbi jobban cseng. Sőt… Talán még a korábbi nevével is jobban összecseng…
No, azért a virág-névadó Bougainville sem volt jelentéktelen akárki !
James Cook kortársaként, annak franci vetélytársa, a britek harcos ellenfele volt. A Malvin, avagy a Falkland szigetek – franciául „Isles Malouines” – első településének alapítója, mondhatjuk, első gyarmatosítója volt. Louis-Antoine de Bougainville – bár csak a 14. nyugati, de – az első francia, aki körülhajózta a Földet.
Boudeuse azaz ‘Durcás kislány’ nevezetű fregattján és az Étoile azaz ‘Csillag’ nevű Flûte-ön Nantes-ból indulva 1766-1769 között körbevitorlázta Földünket.
A ‘Durcás kislány’ (Boudeuse) fregatt, amelyre – nevében a végzete – valóban fölszökött egy “durcás kislány”, hogy a világnak a szép új virágot, a – hajó parancsnokáról elnevezett – Bougaivilleát fölfedezze…
Érdekes, hogy mi magyarok e hajófaj(ta) francia “frégate” azaz “fregatt” nevét vettük át, pedig az e műfajban sikeresebb angolok “frigate” [ejt: f®ĭgĭŧ] néven emlegtik…
Azóta a murvafürt 14 alapfajából több száz kertészeti változatot neveltek ki. Köztük vannak olyanok is, amelyek egész évben virágoznak. Sok faját a madarak porozzák be. Nyáron a legnagyobb forróságot is jól bírja, de bizony fagyérzékeny, így délszaki kiruccanásra kell szánjuk magunkat, hogy újraláthassuk…
A murvafürt (Bougainvillea) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjében a csodatölcsérfélék (Nyctaginaceae) családjának egyik nemzetsége. A nevét a fölfedező utazás vezetőjéről, Louis Antoine de Bougainville francia tengernagyról kapta 1768-ban, Brazíliában.
A 3–4 m magasra kapaszkodó, fásuló szárú kúszónövény törzse csavarodott, hengeres; több fajé tüskés. Tövises, fás hajtásai 1–2 méteresre nőhetnek úgy, hogy töviseikkel más növényekbe kapaszkodnak. Ennek hiányában a termesztett, kertben nevelt példányok hosszabb ágait célszerű alátámasztani. Támaszul szolgál Kenyában a sövény (is)…
Keresztben átellenesen álló, sötétzöld vagy zöld levelei egyszerűek, tojásdadok vagy lándzsahegy alakúak. A válluk szíves, a csúcsuk hegyes, a szélük ép. A levélnyél rövid. Egy-egy levél 4–13 cm hosszú és 2–6 cm széles.
Fő díszei nem az apró, sárga, tölcséres virágok, hanem a tömegesen virító, élénk színű (lila, piros, rózsaszínű, narancssárga, sárga vagy fehér) fellevelek. A hármas csoportokban álló, jellegtelen virágokat 3-6 kisebb, erőteljes színben pompázó levél veszi körül. Olykor „Papírvirág”-nak is hívják, mert ezek a levelek oly vékonyak, szinte papír- vagy pergamen-szerűek.
A termése makk.