Tordos népe, azaz a Temesközi Műveltség Népe volt a világ első (ismert) īrásának alkotója.
Az újkőkorban… még a fémek felbukkanása és betörése előtt…
Temesköz és Tordos fölfedezése
A világ első régésznője, a magyar Torma Zsófia Tordoson tárt föl ősi leleteket igen nagy mennyiségben.
Késő-kőkori leleteket, amelyek egy addig ismeretlen műveltség nyomait körvonalazták…
Torma Zsófia (Csicsókeresztúr, 1832. szeptember 27. – Szászváros, 1899. november 14.) magyar ősrégész.
Torma József (1801–1864) történész leánya, Torma Károly (1829–1897) régész, országgyűlési képviselő nővére volt az első magyar régésznő.
Valószínűleg a világ első női régésze (is) volt.
Több mint három évtizeddel később, 1908-ban a rácországi (szerbiai) Vinča [ejt: Vincsa] falu közelében a rác Miloje Vasić [ejt: Vaszics] fedezett föl hasonlókat, vagyis ugyanezen műveltséghez tartozókat. Ma már tudjuk róluk, hogy Európa (egyik) legnagyobb és legjelentősebb újkőkori műveltsége (graekolatinkodón neolithikus kultúrája) került elő. Vasić 1918 és 1934 között tárta föl az újkőkori települést. Ma a Világ méltatlanul és teljesen tudománytalanul e műveltség (kultúra) fölfedezőjeként Vasić-ot tartja számon és e műveltséget Vinča-kultúraként emlegeti. Az anglonácik világnyelvén Vinča culture, németül Vinča-Kultur, taljánul Cultura di Vinča, francoskodón Culture de Vinča, újhellénül meg Πολιτισμός Βίντσα. Rácul meg Винчанска култура. Ezt az utóbbit könnyen és őszintén megérthetjük, ha eggy rác régész adja nevét rácul e műveltségnek, amely jelenlegi földjeiken került elő. (Ezt is természetesen csak az egészséges, talán túltengő hazafiasság, de nem a tudományosság indokolhatja.) Az összes többi nyelven a vincsálkodó elnevezését azonban csakis tudománytalanságában mélyülő értetlenséggel kezelhetjük.
A török nevezékten az eggyetlen, amelyik még megpróbál a tudomány talaján eggyensúlyozni Turdaş-Vinča kültürüként is emlegetve a Tordosi Műveltséget : „Vinča kültürü, Turdaş kültürü ya da Turdaş-Vinča kültürü olarak da bilinir.”
Ajánlott olvasmány Torma Zsófiától :
- 1879 Hunyadvármegye neolith-kőkorszakbeli telepek. (Erdélyi Múzeum).
- 1896 Hazánk népe ős mythosának maradványai. (Deés).
- 1897 A tordosi őstelep és hazánk népe ősmythosának maradványai (Hunyad vm. monographiájában, Budapest).
Ezekhez az ősforrásokhoz kell visszanyúljunk, ahhoz, hogy e csaknem 10 000 éves őseink kezeitől származó kincsörökséget illően kezelhessük. Az alapīrásokat kell átrágjuk ahhoz, hogy Torma Zsófia szellemi meg erkölcsi nagyságához fölnőhessen a mai hitvány magyarság.
A Tordosi Újkőkori (neolith) Telepet először Torma Zsófia, az első (magyar) régésznő kutatta 1875-ben.
Tordoson közel 11 000 db leletet tártak fel. Ezzel vitathatatlanul az egész műveltség (kultúra) tisztán az Ő nevéhez köthető…
A műveltség (latinkodón kultúra) elnevezése
Minden műveltség (kultúra) elnevezése illően és tudományosan az első fölfedezéséről, az első lelőhelyeiről történik, így tudományosan és következetesen a nevében is ezt hozdozza.
Minthogy e műveltség (kultúra) első lelőhelyeit az akkori Magyarországon Tordoson, a Temesközben, a német megszálló(k) nevezéktanával a Bánát, magyarabbul a Bánság tartományában fedezték föl, így tudományosan meg következetesen a nevében is ezt kell(ene) megjeleníteni. A régészeti műveltségek (kultúrák) elnevezésének általános elvei szerint a Tordosi vagy a Temesközi Műveltség vagy latinkodón a Tordosi vagy a Temesközi kultúra megnevezés (lenne) a helyes. Korábban több magyar régész – mint Banner János és Kalicz Nándor is – a „bánáti kultúra” megnevezést (is) használta. (Banner 15. old., Kalicz 46-47. old.) Majd hagytuk, hogy bedarálja őket is a gyökértelen nyugati nyomulás.
A két (Bükki és Tiszai) kultúra mellett más (Körös- és Bánáti) kultúrák képe is kibontakozott s a szalagdíszes kultúrák […] A maga háborítatlan valóságában csak nemrég bontakozott ki előttünk az általunk Bánáti-kultúrának nevezett déli eredetű kultúra […]
Banner János: Adalékok Budapest újabb kőkorához (1950)
Ezzel szemben a nagyhatalmú álszent, az antimagyar Colin Renfrew nyomására nemzetközileg a Vinča-kultúra megnevezés terjedt el. Nagy tanulság : Érdemes lenne a Cambridge-i nagy fennhéjázókat is végre a tudomány talajára terelni !
De ! Ezesetben részrehajlás, valamint első(bb)ség és a jelentőség meghamisítása helyett akár…
A fölfedezés jelentőségére meg a Világ Legelső Régésznőjére való tekintettel akár Torma Műveltség vagy latinkodón a Torma kultúra megnevezés is illendő lenne ! Különösképpen, hogy az Első Régésznő eggyben az első nőuralmú társadalmat is fedezte föl !
A Tisa, a Sava meg a Mureş meg a Timiş folyókkal…
Magyarul a Maros, Temes, Tisza, Dráva, Drina, Száva, Morava meg a Duna folyók vidékén…
Alsótatárlakán a Tordosi Műveltség B rétegéből leásott, kultikus célokat szolgáló gödörben három agyagtábla meg égett embercsontok, eggy (spondylus) kagylóból készült karperec, 26 darab égetett agyag idol és két kükládikus képű (stílusú) alabástrom idol került elő. (Az utóbbihoz hasonló hegedű alakú, lapos idolokat egyébként csak a Kr.e. 300-at követő időkből ismerünk.) A három agyagtábla különleges jelentőségű !
Az első azaz a legrégebbről ismert īrás hordozója.
A. Falkenstein német szumerológus szerint a táblák képīrásos jelei az arabkodón Dzsemdet Naszr-kultúra, pontosabban az Uruk III/b, i. e. 3100 ősi (archaikus) rétegéből előkerült feliratok jeleihez állnak a legközelebb. A képīrásból az ékīrás felé haladó átmenet īrásjelei már nem olyan gömbölydedek és képszerűek, mint a kb. 100 évvel korábbi Uruk IV/a rétegéi: stilizáltak, szögletesek, de még felismerhetően képszerűek.
A Tordosi Műveltség képes-īrásos (piktographikus) jeleit az elő-ázsiai telepesek vándorlásának eggyértelmű bizonyítékaként kezelik. A tatárlakai, és a Torma Zsófia ásatásain majd a a Vinča-telepen előkerült képjeles (piktographikus) táblákat, agyagedényeket Heine-Geldern, Schachermeyr és Childe megállapításai alapján a tengeri úton érkezett meszopotámiai (szumer) érckutató, fémföldolgozó, kereskedő csoportokkal hozzák kapcsolatba.
Milyen érdekes, hogy egy ősi anyajogú vagy talán helyesebben nőjogú társadalom nyomait éppen az első női régésznő fedezte föl… És ez a régésznő természetesen magyar volt…
A nőuralom női szemmel :
No persze az első női régésznő, Torma Zsófia elhallgatását az antimagyarok nem sérelmezik…
Forrásaim
- Torma Zsófia : Hunyadvármegye neolith-kőkorszakbeli telepek. (Erdélyi Múzeum, 1879).
- Torma Zsófia : Hazánk népe ős mythosának maradványai. (Deés, 1896).
- Torma Zsófia : A tordosi őstelep és hazánk népe ősmythosának maradványai (Hunyad vm. monográfiájában, Budapest, 1897).
- Kalicz Nándor : Agyagistenek – A neolitikum és a rézkor emlékei Magyarországon. Corvina Kiadó, Budapest (1980). ISBN 963-13-0753-0
- Renfrew, Colin. A civilizáció előtt. Osiris Kiadó, Budapest (2006). ISBN 963-389-695-9
- Childe, V. Gordon. A civilizáció bölcsője. Gondolat K. (1959)
- Banner János: Adalékok Budapest újabb kőkorához
- Götz, László : Az elő-ázsiai ősnyelv felé. Püski K. (1989). ISBN 963-8256-30-3
- Götz, László. Kettős mértékkel. Püski K. (1989). ISBN 963-8256-30-3
- Götz, László. Boncold csak, nyelvész. Püski K. (1989). ISBN 963-8256-30-3
- Varga Géza. Így írtok ti magyar őstörténetet, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, ISBN 978-963-06-8877-2 (2010) (A szentgyörgyvölgyi tehénszoborról, a tatárlakai táblákról és a Winn által közölt jelekről)
- előadás: Vinča Culture and its Connections with the South-East Hungarian Neolithic: a Comparison of Traditional and 14C Chronology. (Internationales Vinča-Kultur Symposion) 12-17 Mai 1991, Resița-Timișoara) Banatica 11
- Neolitikum a Kárpát-medencében
- Erdély őskora
- Molnár Zsuzsanna : A Tordos-Vinca kultúra írása