A Kaukáz konyhalatinkodó -us végződéssel Kaukázus, hellénkedőn meg Καύκασος [ejt : Kaukaszosz].
De mi is lehet a helyes neve ? Mivel nem csak hogy sok hegyből áll, de két különálló vonulata is van, így illik rá a többes szám : Kaukázok ! Van erre már minta a magyarban : Az Alpen fordításaként Alpok. Ahogyan Nyugat-Európában a nagy hegy(ség) az Alpok, úgy Európa keleti határán a meghatározó hegység(ek) a Kaukázok !
A konyhalatinkodó Kaukázus meg a hellén Kaukaszosz (Καύκασος) két különálló hegységet jelent, amely(ek) Európa határának számít(anak). A Nagy Kaukáz(us) teteje a cserkesz (kabard) csúcs, a Mingi Tau, a perzsa Alborz, az (innen vett) orosz Elbrusz (5642m). A Kis Kaukáz(us) csúcsa meg az Ararát (5165m), amely máig az örmények szent hegye.
Azóta sok minden változott. Egyebek közt a keleti cserkesz (kabard) csúcsot, a „Mingi Tau”-t is szégyenletesen inkább a perzsából oro(s)zott „Elbrusz” nevén ösmeri a mai világ…
A cserkeszeket meg a kabardokat pedig csaknem teljesen sikerült őshazájukból kiirtani és szétszórattatni…
Ajánlott olvasmány :
A kefír – magyarul a kepír
A kefír – magyarul a kepír Az idegenkedő nevén kefir vagy kefír, helyesebben, magyarabban kepír. Vélhetően a Kaukázus északi részéről, a hajdani Hungaria Maior tájáról vagyis Kun-Magyarországból származik…
A cserkesz Mingi Tau – a perzsa Alborz – az orosz Elybrúsz
Prométheusz – kerek 120 esztendeje
Förgeteg (január) hava 11.-én … éppen ma 120 esztendeje jelent meg először…
Leáldozó nap bíborában
Fürdik a Kaukázus orma
A Kaukázok kutatója – Déchy Mór szülinapján
Enyészet (november) hava 4.-én 1851-ben e napon született Pesten Marosdécsei Déchy Mór, utazó, földrajzi fölfedező …a Kaukázus egyik első kutatója.
